A karácsonyi ünnepkörön belül erre Luca napja emlékeztet a leginkább. (Egykor ez számított téli napfordulónak, az év legrövidebb napját ekkorra tették, és számos dologtiltó szokás fűződött hozzá, így ezen a "gonoszjáró" napon nem volt szabad fonni, mosni, sütni, kölcsönadni, stb. ) Bálint Sándor az egyik legelismertebb néprajzkutató is Newtonhoz hasonló véleményen volt az 1970-es években - már ami a karácsony időpontjának Krisztus születése után több száz évvel való megállapítását illeti. Bálint - akinek a boldoggá avatását is kezdeményezték néhány évvel ezelőtt - szerint a kereszténység első századaiban az egyház még az Epiphaniát azaz a vízkeresztet ünnepelte. Ajándék postázás külföldre, tudtok segíteni? : hungary. A niceai zsinat után viszont az emberré vált Istent akarták magasztalni - írja a néprajzkutató a "Karácsony, Húsvét, Pünkösd" című könyvében. A dátumot ezért tették december 25-ére, amikor a Mithrász-kultusz a Nap születésnapját (Natalis Solis invicti) ünnepelte. Szent Maximinus trieri püspök ezt azzal indokolta, hogy Krisztusnak azért kellett pogány ünnepen születnie, hogy "azok, akik a pogány babonában leledzenek, elpiruljanak".
Karácsonyi szokások – Betlehemezés Karácsony napján a népszokások célja a gonosz ártó szellemek elűzése zaj keltéssel, állatbőrök, jelmezek, álarcok viselésével. Ekkor kerül sor a betlehemezésre is: ezt a játékot eredetileg templomokban, majd később házakhoz járva adták elő a gyerekek. Gyakran állatok is szerepeltek benne, a gyermek Jézust pedig élő kisbabával jelenítették meg. A szereplők - pásztorok, angyalok, Mária, József – ma is eljátszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket. Karácsonyi szokások – Karácsonyi tizenketted Karácsony napjával egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, amely január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Ez egyben a vizek megszentelésének és Jézus megkeresztelésének ünnepe is. Karácsonyi szokások – Aprószentek ünnepe December 28. az aprószentek ünnepe, amelyen egykor különös módon "gondoskodtak" arról, hogy a gyerekek egészség esek mar adjanak: megvesszőzték őket.
A mendikáláshoz hasonló rituálé ez, csak itt nem adományért történt az éneklés, és elsősorban a felnőttek jártak kántálni este, egészen éjfélig. Jövőre, miután a gyerekek mendikáltak, és lefektettük őket, menjünk el kántálni a környékre. Biztosan csodás élmény lenne! Betlehemezés Talán ez az a hagyomány, ami a mai napig elevenen él, bár ezt is kezdik kiszorítani a Mikulással kapcsolatos dolgok. A Betlehemezés Jézus születésének történetét bemutató, ma is élő, egyházi eredetű népi játék. Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi kistemplommal járnak házról házra. Szent énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel Jézus születésének eseményeit. Pásztorjárás A pásztorjárás szereplői karácsonyeste éjfélig járták a házakat. Kifordított bundát viseltek, tarisznyát tettek a vállukra, kezükben pásztorbotot tartottak. A kispásztor vitte a betlehemi jászolt. Énekeket adtak elő, majd a végén adományokat vártak a ház urától. Ostyahordás Karácsony böjtjén, vagy néhány nappal előtte, a kántortanító az iskolás gyerekekkel minden családnak megfelelő számú ostyát küldött.