Kálium-oxid a műtrágyákban [ szerkesztés] A műtrágyák címkéjén az N-P-K (nitrogén-foszfor-kálium) számokban a K 2 O képletet használják, amely bár a kálium-oxid helyes kémiai képlete, azonban ezekben a termékekben nem magát a kálium-oxidot használják. A műtrágyák káliumforrása általában kálium-klorid, kálium-szulfát vagy kálium-karbonát. A címkén szereplő K 2 O százalékos mennyisége a műtrágyában levő kálium mennyiségét adja meg, ha az kálium-oxid formájában lenne jelen. A kálium-oxid tömegének kb. Kalcium-oxid+sósav, melyik reakció játszódik le?. 83%-a kálium, de pl. a kálium-kloridban az aránya csak 52%, így a kálium-kloridban kevesebb kálium van, mint az ugyanolyan tömegű kálim-oxidban. Emiatt ha egy műtrágya tömegének 30%-a kálium-klorid, akkor káliumtartalma a – kálium-oxidban történő – szokásos megadási mód szerint csak 19%. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Potassium oxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hogyan keletkezik ez a rozsda? A karbonátok hajlamosak a termikus bomlásra; a kalcium-karbonátok 825 ºC-nál magasabb hőmérsékletre hevítése mész és szén-dioxid képződéséhez vezet. A fenti állítás így írható le: CaCO 3 (s) → CaO (s) + CO 2 g). Mivel a földkéreg gazdag mészkőben és kalcitban, és az óceánokban és a strandokon rengeteg tengeri kagyló (kalcium-oxid előállításához szükséges alapanyag) van, a kalcium-oxid viszonylag olcsó reagens. Képlet A kálcium-oxid kémiai képlete a CaO, amelyben a kalcium savas ion (elektron-akceptor) Ca 2+ és oxigén, mint bázikus ion (elektrondonor) O 2-. Miért töltődik fel +2 a kalcium? Mivel a kalcium a periódusos rendszer 2. csoportjába tartozik (Becambara úr), és csak két vegyértékelektron áll rendelkezésre a kötések kialakulásához, amelyeket felad az oxigénatomnak. Szerkezet A felső képen a kalcium-oxid kristályos szerkezete (drágakő-só típus) látható. A terjedelmes vörös gömbök megfelelnek a Ca-ionoknak 2+ a fehér gömbök pedig az O-ionok felé 2-.
Néhány kereskedelmi forgalomban elérhető anyag, például műtrágyák és cementek százalékos hatóanyagtartalmát ekvivalens mennyiségű K 2 O-ra vonatkoztatva adják meg. Előállítása [ szerkesztés] Oxigén és kálium reakciójával állítják elő, melynek során K 2 O 2 kálium-peroxid keletkezik, majd ezt fémkáliummal reagáltatva kapják az oxidot: [1] K 2 O 2 + 2 K → 2 K 2 O Másik, kényelmesebb eljárás szerint K 2 O-t kálium-nitrát és fémkálium hevítésével szintetizálnak: 2 KNO 3 + 10 K → 6 K 2 O + N 2 Kálium-hidroxidból vízelvonással nem lehet oxidot nyerni. Tulajdonságai és reakciói [ szerkesztés] A K 2 O antifluorit rácsban kristályosodik, melyben a kationok és anionok helye a CaF 2 rácsához képest fel van cserélve. A káliumionokat 4 oxidion veszi körül, míg az oxidionokhoz 8 káliumion koordinálódik. [2] [3] A K 2 O bázikus oxid, vízzel hevesen reagálva maró hatású kálium-hidroxid keletkezik belőle. Levegőn állva elfolyósodik, mivel elnyeli annak víztartalmát, minek hatására beindul a fenti reakció.