Kilencszáz éven át egy sor hegycsúcsról hitték és mondták azt, hogy az hazánk legmagasabb pontja. Azonban ezt nemhogy pontosan lemérni nem tudták, de tegyük hozzá: a hobbiból űzött hegymászás és "bakancsos turizmus" megindulása előtt sokakat ez nem is igazán érdekelt. Végül aztán a XIX. század második felében, a fejlettebb mérési technikák és a "turistaság" megjelenésével végre tudományosan is megállapították, hogy hazánk legmagasabb pontja bizony a Gerlachfalvi-csúcs. A haza legmagasabb "oltára" (ahogy a rajta elhelyezett emléktábla hirdette) 1896-ban a Millennium alkalmából új nevet kapott: átkeresztelték Ferenc József-csúcsra. Sokak szerint az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója méltatlan volt arra, hogy nevét viselje a haza legmagasabb csúcsa; azonban végül nem is annyira emiatt, mint inkább a hatalom- és ideológiaváltások okán a XX. században számos különféle – sokkal méltatlanabb – nevet viselt a csúcs. Szerencsére ma már ismét Gerlachfalvi-csúcs a hivatalos neve (németül: Gerlsdorfer Spitze, szlovákul: Gerlachovský štít).
7 millió évig tartó szakaszos vulkáni működés során jött létre. Ezen belül a vulkanizmus fő időszaka az ún. bádeni korszakra tehető (kb. 16–15 millió évvel ezelőtt), amely során döntően andezites (alárendelten dácitos és riolitos) lávák ömlöttek a felszínre, a heves robbanások során pedig különféle szemcseméretű törmelékek (pl. agglomerátumok, tufák) rakódtak le. Az egyik nagy kitörési központ a vulkáni működés során a Kékes térségében működött, amelyet a szakemberek Kékes-vulkánnak neveztek el. Ezen vulkáni felépítmény erózió által lepusztított kráterperemén emelkedik hazánk legmagasabb pontja, az 1014 m magas Kékes, ahol az andezit elnevezésű, "tömött" szövetű, sötétszürke színű vulkáni kiömlési (effuzív) kőzettel találkozhatunk, ha a lábunk elé nézünk. "A nagy tömegű, nyugat és dél felé lankás, lejtős gerincekre – köztük mély patakvölgyek – támaszkodó Kékes csúcsa keletre a Sas-kő sziklabérces gerincével kapcsolódik a Keleti-Mátrához. Ez és az északnyugat felé lassan ereszkedő Sombokor meredek letöréssel végződő bérce között északra nagy szintesésű, meredek, bükkös lejtő húzódik, amelyet sípályaépítéssel hasznosítottak.
Az 1014 m-t jelző nemzeti színű kőtől keletre, zárt területen, a szanatórium főépülete mögött van még egy magassági pont (1011 m)" – írja a Mátra turistakalauz (2012) hegyvidéki üdülőhelyekkel foglalkozó része. A trianoni békediktátum után megmaradt Magyarország "tetején" (a fent említett 1011 m-es ponton) először 1889-ban épült fel egy 20 m magas kilátó fából, a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátrai Osztályának jóvoltából. Azért ide, mert az 1014 m-es magassági pont (ahol ma a nemzeti színű kő is van) "egy össze-visszahányt, s igen nagy kövekkel borított hely, amely magas fákkal van benőve" – írja a Mátra útikalauz 1929-ben. Az akkori kilátót Mátra-toronynak nevezték el, s karbantartásáról a Mátra Egylet gondoskodott. A Trianon után hazánk legmagasabb pontjává avanzsálódó hegycsúcs kilátóját 1926-ban megmagasították, amely ekkortól Vass József népjóléti miniszter nevét viselte. Ettől az épülettől északnyugatra ugyanebben az évben egy nyitott kis menedékkunyhót is építettek. Az 1930-as években kezdődött meg a Kékes nagyarányú fejlesztése: bekötőút épült Mátraházáról, átadták a "Kékes" luxusszálló első szárnyát (a mai szanatóriumot), beindult az autóbusz közlekedés, megépültek az első sípályák és elkezdődtek a meteorológiai megfigyelések.
Minthogy a mai kis-Magyarország hivatalos neve "Magyarország", ezért akár joggal használható is a Kékesre a "Magyarország legmagasabb csúcsa" elnevezés, még ha az egyesek fülének – nekem is – rosszul cseng és pontatlannak hangzik. Annál furcsább, mikor az informális beszélgetéstől kezdve a "tudományos" írásokig gyakran "hazánk legmagasabb csúcsának" nevezik a Kékest. (És gyanítom, hogy ezen írások szerzőinek általában már eszébe sem jut, hogy történelmi okokból kifolyólag a mai közigazgatási értelemben vett Magyarország területe nem egyezik meg a magyar haza fogalmával. ) Persze mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mekkora területre szűkíti le a "haza" fogalmát. Az én hazám legmagasabb pontja mindenesetre mindig is a Gerlachfalvi-csúcs volt, és politikai határoktól függetlenül mindig az is marad…
Az Északi-középhegység a csúcsok számát nézve is abszolút túlsúlyban van. 1. Kékes (1014 m) Fotó: Gyakran emlegetik Kékestető néven is, ez azonban helytelen, hiszen ez a hegy területén található település neve, amely közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik. Maga a hegy Parád és Gyöngyös közigazgatási területén található. A hegyen álló tévétorony kilátóként is szolgál. 2. Hidas-bérc (973 m) Fotó: Szép kilátás blog A Hidas-bérc sziklájáról szép panoráma tárul elénk déli irányba, főleg Gyöngyösre és a felette magasodó Sár hegyre. Sokak szerint a Hidas-bérc nem is számít önálló hegycsúcsnak, hiszen az a Kékes egyik oldalnyúlványának a legmagasabb pontja. 3. Galya-tető (965 m) Fotó: A Galya-kilátó (korábbi nevén Péter-hegyese kilátó) a Galya-tető legmagasabb csúcsán, a Péter hegyesén álló, az Országos Kéktúra útvonalán található kilátó. Az ország legmagasabban álló, kifejezetten e célból épült kilátója; ettől magasabban fekvő építmény csak egy van az országban, a Kékestetőn álló TV-torony és kilátó.