rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 246 60/1992. rendelet a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről 247 106/1988. ) MT rendelet a lakáscélú támogatásokról 249 77/1988. ) PM-ÉVM együttes rendelet a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. ) MT rendelet végrehajtásáról 255 4/1988. ) IpM rendelet a bányászati hűségjutalomról 259 145/1992. 4. rendelet a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról 262 8. FEJEZET A külföldi munkavégzésre vonatkozó szabályok 30/1992. rendelet az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők devizaellátmányáról 267 29/1992. rendelet a tartósan külföldön foglalkoztatottak devizaellátmányáról 271 36/1991. Kjt. – Mt. szakmai segítség – GYIK rövidítések | mane.hu. 23. ) PM rendelet a külföldi hivatalos utazással, külképviselettel és egyéb keretkötöttség nélküli devizavásárlással kapcsolatos devizaszabályokról 274 4/1983. ) MM rendelet ösztöndíjas tanulmányúton részt vevők munkaviszonyának egyes kérdéseiről 278 5/1983. )
MüM rendelet a munkanélküli-ellátás megállapításához szükséges igazolólapról 222 4/1994. ) MüM rendelet a közösségi munkavégzés megszervezésével kapcsolatos szabályokról 225 1/1994. (I. 11. rendelet a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása esetén a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés és költség átvállalásáról 226 5/1990. 18. ) MT rendelet a korengedményes nyugdíjazásról 227 7/1991. (X. ) MüM rendelet a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről 228 1994. évi LXVI. törvény a Bérgarancia Alapról 231 6. FEJEZET A bérezésre és a munka díjazására vonatkozó szabályok 6/1992. 27. ) MüM rendelet a munkavállalók ágazatközi besorolási rendszeréről 237 14/1994. Dr. Jakab András: A munka törvénykönyve és más munkaügyi szabályok 1995 (UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft., 1995) - antikvarium.hu. 1. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról 240 12/1986. (VIII. ) ÁBMH rendelkezés a hivatásos nevelőszülők munkabéréről 241 7. FEJEZET Az alapbéren felüli, illetőleg a munkabéren kívüli juttatások szabályai 23/1989. (III. ) MT rendelet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozó élelmezési költségtérítéséről 245 78/1993.
Az 1992. kimondta, hogy ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. A "túlvett" szabadságot csak akkor nem kell visszafizetni, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be. Például, ha a munkavállaló felmondási ideje 2012. június 30-án telt le, úgy a 2012. évre járó 22 munkanap rendes szabadságának csak a felére, 11 napra jogosult. Ha az első félévben 15 napot vett igénybe, a 4 nap többletre járó távolléti díját vissza kell fizetnie a munkáltatónak. A túlvett rendes szabadság visszafizetésére vonatkozó kifejezett előírást az új Mt. nem tartalmaz. Ugyanakkor, az új Mt. 1992 évi mt. gox. szabadságra vonatkozó előírásai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba, ezért 2012-ben még alkalmazható az 1992. évi törvényből idézett előírás.
Idén azonban még a régi Mt. szerint számítjuk a távolléti díjat, amelynek részét képezik a rendszeres bérpótlékok is. Így elképzelhető, hogy egyes távollétekre a munkavállalót megillető pótlékot kétszeresen is figyelembe kell venni: egyszer a távolléti díj részeként, egyszer pedig a távolléti díjon felül kifizetve. E három különösen fontos jogintézmény mellett az 1992. 1992 évi mt vista. persze még több területen velünk marad. Ha másként nem is, a hároméves elévülési időre tekintettel az akár 2015-ben megindított munkaügyi perekben is előkerülhet még a most hatályát vesztő 1992-es munkajogi kódex. Hozzászólni, valamint a hozzászólások és a teljes bejegyzés olvasásához kattintson, az Új Munka Törvénykönyve oldalra
A munkaadó által érvényesíteni kívánt hátrányos jogkövetkezményeivel kapcsolatban a jogszabály külön eljárásrendet nem állapít meg. 103/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet. Mivel az ilyen hátrányos jog- következményekről a törvény értelmében – kollektív szerződés hiányában – a munkaszerződésben kell megállapodni a munkavállalóval, ezért jellemzően csak objektív és egyszerű, külön komolyabb eljárás lefolytatását nem igénylő, egyszerűen megállapítható munkavállalói függelem-sértések esetén alkalmazható sikerrel. Ilyenek lehetnek például az olyan cselekmények, amelyek kárt vagy személyi sérülést nem okoztak, azonban ezek megelőzése célszerű lehet. Alkalmazható például a különböző szerszámok, eszközök nem rendeltetésszerű használata esetén (telephelyen belüli gyorshajtás targoncával; kalapács dobálása; gépek biztosító berendezéseinek kiiktatása; anyagok, eszközök, termékek nem rendeltetésszerű kezelése; más hasonló esetekben). Mivel mindezeket kötelező a munkaszerződésbe foglalni, ezért célszerű tényleg csak a rendkívül egyszerű és egyszerűen, kétséget kizáró módon bizonyítható tényállásokban és esetekben alkalmaznunk.
Erre a törekvésre mutatott rá a törvény (általános) miniszteri indokolása, amikor kiemelte, hogy a jogalkotó szakítani kívánt a kilencvenes évek elejéig uralkodó szabályozási logikával, azaz a közigazgatási jogias szabályozás helyett a munkaviszony és a munkaerőpiac sajátosságainak jobban megfelelő magánjogias szabályozásra törekedett. E törekvés lényege – a korabeli felfogás szerint – az volt, hogy a munkaviszony alanyai tekintetében a kógens jogi szabályozás visszavonul, illetve a munkafeltételek körében az ún. minimálstandardok megállapítására szorítkozik. Ez a cikk dr. Berke Gyula a X. Magyar Munkajogi Konferencián tartandó előadásanyagának részlete. Az előadás 2013. október 16-án 13. 45-től lesz Visegrádon A konferenciára még lehet jelentkezni! 1992 évi mt election. Az indokolásból az is kitűnt, hogy a jogalkotó a munkaszerződéses megállapodások lehetőségeinek bővítése mellett alapvető szerepet szánt a kollektív megállapodásoknak, azaz a munkáltatók/munkáltatói érdekképviseletek és a munkavállalói érdekképviseletek munkaviszonyokat szabályozó szerződéseinek.
29. ) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról 117 12/1983. (XI. 20. ) EüM rendelet a védőmunkahelyek szervezéséről és működéséről 129 13/1983. ) EüM rendelet a vak és gyengénlátó személyek távbeszélőalközpont-kezelőként való foglalkoztatásáról 131 4. FEJEZET Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 135 5/1993. (XH. 26. ) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCm. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 150 3/1979. (V. ) EüM rendelet az egyéni védőfelszerelésekről 163 2/1981. (II. 7. ) EüM rendelet a munkahelyek általános egészségügyi követelményeiről 191 5. FEJEZET A munkaerő-gazdálkodás szabályai 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 199 30/1993. 17. rendelet egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól 216 4/1991. 13. ) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő egyes támogatásokról 220 11/1991. )