Álmodj diót, mogyorót, cukros, habos tortát, te meg nyuszi. leveles, ropogós káposztát. Altató versek – Mondókák Aludj baba, aludjál, Nyuszika is alszik, Este van, a faluban Esti harang hallik. Csicsíja, rózsa, Csicsíja, mályva, Szunnyadj kisbaba, Álmodj Rozika, Tündérkém. Csicsíja, csicsíja, kicsi rózsaszál, Csicsíja, csicsíja, aludj végre már. Csicsíja, csicsíja, fehér jázminág, Csicsíja, csicsíja, alszik a világ. Csendben lépkedj, alszik a baba Állj meg óra, ne ketyegj Lóca te se nyekeregj, Csöndben surranj, mint falon az árny. Altató versek – Mondókák Anya nagyon szereti, Csillagának nevezi, A kislányát. Csillagok a kék égen, Altassátok el szépen A Rozikát. Tik-tak, tik-tak szóra mendegél az óra. Minden-minden jó gyerek ágyban van már szendereg. Tik-tak, tik-tak szóra mendegél az óra Altató versek Szép csillagos az ég. Lecsendesült a rét. Ezüstös fényét hinti rád a holdsugár. Holnapra új nap virrad rád. Majd játszol kergetősdit s bújócskát. Hát hunyd le kisszemed, álmodj csak csendesen.
… Szép úri nép, mámorban hinni jó, Mámorban hinni földi, boldog, édes, Mámort tanít a tarka hisztrió, A dal, a hit, a mámor üdvösséges, A dal örök, csupán az óra véges… Szép úri nép, arcod megváltozott, Emlékezünk, mi már régente élünk: Farsangi nap mikor leáldozott, Óh, mint gerjedtél vágyra, dalra vélünk, Emlékezünk, mi már régente élünk. Szép úri nép, bágyadt a vér s ideg, Olimpiának szentelt síkja néma, A lelkünket fagyasztja a hideg, Szaturnuszhoz hiába hív poéma, Vidám, pogány, farsangi óra néma. Szép úri nép, jambus-dal száll feléd, Szájam sövényén egy-egy szava reszket: Mikor eldobtad a mámor egét, Ez a mi népünk ezer édent vesztett, Mi vonszoljuk, hej, a te bús kereszted! Szálljon csoda e kis harangozóra, Frissülj meg, vér, te bágyadt, lomha, vén, Fakadj ki múltból, valamelyik óra, Édes, pogány, vidám farsangi óra! … A szó, a dal legyen a régi máma, Szent mámorral teljék fáradt agyunk, Ez a világ ma itt a Pán világa, Mi dédapánk, a nagy Pánnak világa… Szép úri nép, ez itt egy más világ, Az időből kitépett ez az óra, Sirász e hely, hull reánk a virág, A múlt s jövő jöttek találkozóra S nagy Pán vigyáz e szép találkozóra!
Dorombol a kiscica, aludj te is kisbaba. Tente, baba, tente, a szemedet hunyd be, aludj, ringó-bingó, pici rózsabimbó. Alszik az ibolya, csicsija, bubuja. Altató versek – Mondókák Tente, tente, aludj drága, édesanyja rózsaszála. Tente, baba, tente! Fejed hajtsd ölembe! Jó anyád is álmos már, Téged is elaltat már. Tente, baba, tente, itt van már az este. Köszöntgetnek szépen, csillagok az égen. Tente, baba, tente, este van már, este. A szemedet hunyd le, tente, baba, tente. Repülj, repülj, lágyan, lágyan. Ringasd, ringasd, lábam, lábam. Aludjál, álmodjál, aludjál, álmodjál. Édes kincsem, virágom, álmodjál. Aludj, baba, aludjál, feljött már a csillag, aranyos kisbárány hazafelé ballag. Fészkére ült máris a dalos madárka, a cica is dorombol, felment a padlásra. Csicsi, beli, csendesen, aludj, aludj, kedvesem. Aki nem sír, nem kiáltoz, annak angyal kis kertet hoz. Lesz benne egy szép fa, minden ágán aranyalma. Hát még mi lesz, mi bizony? Ha nem sírsz, hát megmondom: Kis fészek és kismadárka, kék a lába, zöld a szárnya, azt énekli csengõ hangon: aludj el hát már, galambom.
Altató versek – Mondókák Tente, tente, kis halacska, ringatlak, légy nagyobbacska. Tente, tente, kismadár, elringatlak, szundikálj. Tente, anyám szentje, anyám kicsi kincse. Elringatlak, pihenjél, mire fölkelsz, nagy legyél. Szempilládra álom szakad, karjaimban elringatlak, álmodban is takargatlak. Most a hátad, most a hasad, meg ne fázzon a kis falat. Szûz takaró ez a világ, ha nem én igazítom rád. Leszáll már a harmat, édesanyám altat, álomba dúdolgat, csókkal kelt fel holnap. Megy a hold az égen, gyönyörû ösvényen, hunyd le szemed, kicsi baba, mert eljött az éjszaka. Ring a bölcsõ, ringadoz, hajkó nádszál ingadoz, jó leányka szunnyadoz. Alszik a baba, zárva az ajka, édes álom szálljon a szempilláira. Aranykertben aranyfa, aranymókus alatta. Aranybaba szundikál, aranyszúnyog muzsikál. Cini-cini kisbaba, édesanya csillaga. Én éjjel álmomban aranykertben jártam, aranykertben aranyfán aranymadárt láttam. Aranymadár azt mondta, aludj, aludj, Rozika. Altató versek – Mondókák Aludj, baba, aludjál, csillagokkal álmodjál.