Erdély aranykora és hanyatlása /reformáció/ Vissza Műveletek Átrendezés variációk alapján Export (pdf) Tesztkérdések szűrése (1-3) [ 3] Rendezés: Lista méret: 1. Ki vagyok én? A bemutatkozáshoz párosítsd a neveket! Nevek A Református pap voltam. Fő célom a latin nyelven írt Biblia magyar nyelvre fordítása volt, amit meg is valósítottam. Munkámat Gönc mellett egy kis faluban Vizsolyban végeztem. Károli Gáspár B Esztergomi érsek voltam. Fő célom az volt, hogy minden magyar ember katolikus legyen. Tudtam, hogy erőszakkal ezt nem lehet megoldani, ezért az oktatást fejlesztettem. Én alapítottam a nagyszombati egyetemet. Pázmány Péter C Apám magyar király volt, de csecsemő koromban meghalt. Anyámmal a török szultán Erdélybe küldött. Apafi Mihály, Erdély fejedelme - Cultura.hu. Miután megegyeztem Habsburg Ferdinánddal, Erdély első fejedelme lettem. János Zsigmond D Erdély fejedelmévé választottak. Én voltam a második fejedelem. Később lengyel király is lettem. Erdély belső ügyeiben szabadon dönthettem, de a törököknek évente adót kellett fizetnem.
Ez a viszony azonban nem tartott sokáig, Miksa császár folyamatosan támogatott minden Báthory-ellenes szervezkedést, sőt a Királyi Magyarország területéről sereget toborzott, továbbá igyekezett fellázítani a fejedelem ellen az erdélyi székelyeket és szászokat is. Uralma idején volt az Erdélyi Fejedelemség első virágkora Báthory István végül 1575. július 9-én a kerelőszentpáli csatában végleg legyőzte ellenfeleit, ezzel megszilárdította hatalmát. Igaz, a győztes csata után nemsokára III. Murád török szultán Erdély éves adóját 10 ezerről 15 ezer forintra felemelte, de ennek ellenére Báthorynak, egy stabil Erdéllyel a háta mögött, javult az esélye a lengyel trón megszerzésére is. * Erdélyi Fejedelemség (Magyar történelem) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Belpolitikájában a fejedelmi hatalom megerősítésére törekedett, felülvizsgálta a korábbi fejedelmi birtokadományokat, számba vette az állami jövedelmeket, fejlesztette a kereskedelmet és a bányászatot. Uralma idején volt az Erdélyi Fejedelemség első virágkora. Lengyelország királya lett A lengyelek a Jagelló-dinasztia kihalása után 1573-ban Valois Henriket, a francia király öccsét választották meg királyukká, az új uralkodó azonban bátyja halála után elhagyta Lengyelországot, hogy elfoglalhassa a francia trónt.
A kiábrándult erdélyi rendek visszahívták Izabellát és II. Jánost, akik a Porta jóváhagyásával 1556. október 22-én diadalmasan vonultak be Kolozsvárra. Szabó András - "Téged Isten dícsérünk" - Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelme | Extreme Digital. Erdélyt fia nagykorúságáig Izabella kormányozta, aki felállította a kancelláriát, magához vonta a pénzügyeket, visszafoglalta a még Habsburg kézen lévő várakat, az ellene szervezkedő főurakat kivégeztette. János Zsigmond csak 1559-ben, anyja halála után vehette kézbe a hatalmat. A daliás megjelenésű fejedelem hányatott ifjúsága ellenére kiváló neveltetésben részesült, tucatnyi nyelven beszélt, de a katonai tehetség hiányzott belőle. Tizenegy éves uralkodása alatt megszilárdította az erdélyi fejedelemséget, amelyet a németekkel szemben fegyverrel védett meg, a törökkel pedig elismertette önállóságát. 1561-ben, amikor kulcsfontosságú várak kerültek árulás miatt Ferdinánd kezére, kénytelen volt Szulejmán segítségét kérni. A helyzetet kihasználva lázadtak fel 1562-ben a feudális kötöttségeik szigorítása ellen tiltakozó székelyek, a felkelést János Zsigmond erős kézzel verte le.
2020. július 7. 17:58 Múlt-kor 480 éve, 1540. július 7-én született Budán Szapolyai János Zsigmond István, ismertebb nevén János Zsigmond erdélyi fejedelem, vitatott jogállással II. János néven Magyarország megválasztott királya. Egész életét a Habsburgok és a törökök Magyarország és Erdély feletti hatalmi harca határozta meg, amelyben édesapja, Szapolyai János politikáját folytatva igyekezett saját, szilárd pozíciót kivívni. Ezt végül a magyar koronáról lemondva sikerült elérnie, az 1570-es speyeri szerződést követően – élete utolsó néhány napjában – ő használta elsőként az Erdély fejedelme címet. Ezzel, valamint toleráns valláspolitikájával több szempontból is kijelölte az Erdélyi Fejedelemség további útját. Szapolyai szorult helyzete Az 1526-ban a Habsburg I. Ferdinánd ellenében megkoronázott I. (Szapolyai) János uralkodása kezdetétől egyre jobban elszigetelődött külpolitikailag, miután a szintén Habsburg V. Károly spanyol király és német-római császár által támogatott I. Ferdinánd a halott II.
A tudományos megalapozottsággal, mégis olvasmányosan megírt rövid életrajzok megismertetik az olvasót az egyes személyiségek viszontagságokkal telt életútjával, s egyben Erdély 16-17. századi történetével.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem