Kósa Lajos elmondta: a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója és kormánya számára a családok támogatása a legfontosabb. Felidézte, hogy már 2010 augusztusában ennek jegyében lehetővé tették az egyenes ági öröklés és ajándékozás illetékmentességét, vagyis azt, hogy a szülők a gyermekeiknek 18 százalékos illetékfizetés nélkül tudjanak ajándékozni, illetve örökölhessenek egymástól - fejtette ki a kormánypárti politikus. A Fidesz alelnöke kitért arra: ezt 2013-ban kiterjesztették a házastársak közötti kapcsolatokra, és most a magyar gazdaság és költségvetés állapota lehetővé teszi, hogy a testvérek közötti kapcsolatokra is kiterjesszék az illetékmentességet. Testvérek közötti ajándékozás illetéke. Ennek értelmében olyan javaslatot nyújt be Novák Katalin Fidesz-alelnökkel, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkával közösen az Országgyűlésnek, ami lehetővé teszi, hogy a testvérek ajándékozni egymás között és örökölni egymástól illetékmentesen tudjanak. Ha az Országgyűlés megtárgyalja a törvényjavaslatot, akkor ismét előreléptek a családok megerősítésében, támogatásában, és abban, hogy kifejezzék, nemcsak szóban, elvekben fontosak a családtagok közötti kapcsolatok, hanem ennek a gazdasági kapcsolatok szintjén is kiemelt helye van - mutatott rá Kósa Lajos.
Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni. Mekkora összegű az ajándékozási illeték? - Az ajándékozási illeték általános mértéke az egy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. - A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%. Nem kell ajándékozási illetéket fizetni egyebek közt: 1. Építési jog | Illetékmentes a testvérek közötti öröklés és ajándékozás is. Az ajándékozó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. Az egyenesági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok. A házasságon kívül született gyermeknek vér szerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi.
A törvénymódosítás a megjelenést követő tizenötödik napon lép hatályba azzal, hogy a 2020. törvény rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell. Az illetéktörvény változtatásával a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény ( Ptk. Ajándékozási illeték változása 2020: Ezentúl a testvérek is.... ) módosítása is szükségessé vált, melyben az örökbefogadó fogalmát pontosították: "Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Három év feletti gyermek örökbefogadása iránti kérelem benyújtása esetén az örökbefogadás a gyermek érdekében abban az esetben is engedélyezhető, ha az örökbefogadó szülő és a gyermek között legfeljebb ötven év a korkülönbség. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni. "