Ebben az évben meglehetősen hűvös szeptemberrel érkezett meg az ősz, a Balaton is gyorsan lehűlt. Még ha a vénasszonyok nyara be is köszönthet még, az élővilág felkészült már a télre. Cikkünkből kiderül, hogy mit eszik ilyenkor hattyú és hal, mi történik a moszattal, és hogy kerül a vaddisznó a jégre. A kagylópete a kopoltyúra költözik, a fecske Afrikába Ősz beálltával a hideg vízben lassan elkezdődik a vízi növényzet pusztulása. A Balatonban élő hínárfajták fokozatosan lebomlanak a tófenéken, és csak a gyökérzetük vészeli át a közelgő telet. A BALATON - A Balaton keletkezése || Balaton-régió Kft.. A tavi kagylók és a mocsári csigák a vízfenéken a mélyebb szakaszok felé húzódnak olyan területekre, ahol még a legkeményebb télen sem fordulhat elő olyan vastag jégréteg, amely veszélyezteti áttelelésüket. A puhatestűek anyagcseréje a téli hónapokban annyira lelassul, hogy helyváltoztató mozgást egyáltalán nem végeznek, légzésük pedig a létfunkciók fenntartásához még éppen elegendő szintre csökken. Érdekesség, hogy a tavi kagyló petéi a téli hónapokban az anyaállat kopoltyúján maradhatnak.
Ez az egyetlen terület, ahol még annyi oxigén áll rendelkezésre a peték számára, amennyi biztosítja életben maradási esélyüket és tavaszi kikelésüket. A téli Balaton nem csak érdekes, kifejezetten szép is A táplálék (növényzet, kagylók, férgek) eltűnésével egy időben a békés halak is megkezdik a vermelést. A nagy testű pontyok, amurok, busák a Balaton legmélyebb pontjain telelnek át. Olyan helyeket keresnek, ahol a vízhőmérséklet egész télen állandó, és a ragadozók megjelenésére is kicsi az esély. Ilyenek például a hajóállomások kotort öblei, a hajózó útvonalak marásai, és a tó számtalan pontján természetes úton kialakult, öt-nyolc méter mély akadók és kutak. Az apró békéshalak, a dévér- és karikakeszeg, vagy a szélhajtó küsz szintén a nyílt víz felé veszi az irányt, és a mélyen fekvő, homokos területek, vagy a kikötők irányába indul. Hogyan alakult ki a Balaton és honnan származik az elnevezése? - Tudod-e?. A ragadozók egészen másként viselkednek, különösen a süllő és a csuka adja fel partközeli, védett állásait s táplálékot keresve a nyílt víz felé tart. Mivel a halak ilyenkor nagyétvágyúak, táplálék pedig alig akad, sokat feladnak óvatosságukból, így a szeptembertől november végéig terjedő időszak a ragadozóhorgászok Kánaánjának számít.
Végül az utolsó sárkányfej levágásakor őt is elhagyta ereje, s a vízbe zuhant. Mátkája halála hírére a leány is a hullámok közé vetette magát, s azóta is a tó mélyén nyugszanak a szerelmesek. A falu népe pedig a legény tiszteletére Balatonnak nevezte el a tavat. A mesét itt olvashatod részletesebben. 2. A Szent György-hegy sárkánya Egyszer réges-régen egy sárkány érkezett a Szent György-hegyre. Hogyan keletkezett a balaton. Tetszett neki a hely, talált egy alkalmas barlangot is, hát megtelepedett ott. Pár nap múlva pedig megjelent a faluban, s egy leányt követelt magának feleségül. A falubéliek pedig nem tudtak mit tenni, engedelmeskedtek, és minden évben küldtek neki egy leányt. Történt egyszer, hogy a sárkány eltűnt. Hosszú ideig nem látták, nem hallottak felőle, és végül a falusiak felmerészkedtek a barlangba. Ott látták a sárkányt nagybetegen, jártányi ereje sem volt. Nagyon megsajnálták, és hiába okozott annyi bajt, mégis gondját viselték. Amikor pedig a sárkány meggyógyult, olyan hálás volt, hogy soha többet nem bántotta a falubelieket, sőt még ahol tudott, segített is nekik.
Az uralkodó szélirány a tóra merőlegesen, északnyugati irányból fúj. A Balaton-felvidék hegyei-völgyei lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullámmentes időszakokat okoz. Szijjártó Péter is megszólalt a Horvátországban lezuhant robotrepülőről (videó) | Mandiner. A hullámok szokatlanul meredekek, amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder interferenciája idéz elő. Az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1, 82, a meder közepén 1, 95 méternek mérték. A hullámok hossza 2-12 méter között mozog. A szél elülte után 2 óra szükséges a hullámok elcsendesedéséhez.
:) Ha mindezeket számba véve mégis szeretne valaki családot kutatni, akkor olvasson tovább. Hogyan kezdjem? Először is fel kell vázolni mindent, amit már tudunk a kutatni kívánt családról. Az összes ismert felmenőnket felírni, általában a jól bevált piramis alapkban: Fontos! A családfakutatás nem támogatja a monogámiát, és fordítva sem. Ha már kutatunk, lehetőségeink szerint tisztességesen kutassuk mind az anyai, mind az apai ágakat! Tévedés, hogy a legfontosabb családi vonalunk az apa vezetéknevén folytatódik! Ne feledje: egy szülő és gyermek génjeinek a fele közös! Ugyanúgy a "felét kapja" valaki az édesanyjától, és az édesapjától. Az, hogy ki milyen vezetéknevet és kitől kapott, egyáltalán nem lényeges a genealogiai kutatás szempontjából. Hiszen amennyire lehet, a genetikai visszavezetést kell szem előtt tartani. Ha felírtuk az összes nevet, igyekezzünk felvezetni a személyek mellé az összes olyan alapvető információt (születési és egyéb dátumok, születési és egyéb helységek, esetenként foglalkozás), amely célirányosíthatja a kutatásainkat.
A Fertő tó az egyedüli nagy kiterjedésű vízfelület, ami nem kapott másik nevet, az egyszerű népies elnevezésből tulajdonnév lett. A tatárjárás után betelepített németek ugyan megpróbálkoztak a Neusiedel (a neu újat jelent, a siedel pedig letelepülést) név meghonosításával, de nem jártak sikerrel.