A kiadvány Arany János és Tari Márta műveit ötvözi mesterien. Utóbbi festő, rajztanár, aki mézes-kerámiái által vált ismerté. Közös vonás a két szerző életében az, hogy mindketten érett felnőtt korban kezdtek az ismertséget hozó munkához. Tari Márta hatvan esztendős korában ismerkedett meg a mézeskalács tészta jól formálható anyagával, s azóta készíti szebbnél szebb, lendületet, derűt és boldogságot sugárzó mézeskalács-díszeit. Munkáit kiállításokon tekintheti meg a közönség, és évről-évre naptár illusztrációként is megcsodálhatják. Nagyszalonta arany janis joplin. A 2017-es évre Arany nagy tisztelőjeként Tari Márta csupa Arany-vers illusztrációt készített, ez díszíti a most bemutatott falinaptárt. A kiadvány címe "Arany esztendő", lapjain pedig nemcsak a hónapok sorakoznak, de Arany verseit is elolvashatja belőle, aki kezébe veszi. Egy különleges, egyedi kiadvány az ünnepi évre. Arany, a halhatatlan A vidám hangulatú Arany-nap zárásaként a Csonkatorony tövében a jeles költőre emlékeztek, halhatatlanok közé költözésének 134. évfordulóján.
Műalkotás - Nagyszalonta - Arany János szobra Romania, Bihar, Nagyszalonta Nagyszalonta (Salonta), 2014. szeptember 6. Arany János magyar költő szobra szülővárosában a városközpontban, a Szoborparkban. A szobor Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész 1992-ben készült alkotása. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22. ) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára, költőfejedelem. MTVA Archívum | Kultúra - Nagyszalonta - Arany János Emlékmúzeum. Készítette: Jászai Csaba Tulajdonos: Jászai Csaba Azonosító: MTI-FOTO-502505 Fájlnév: ICC: Nem található Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Választható méretek:
Arany János (Nagyszalonta, 1817–Bp., 1882): irodalmunk klasszikus költője. Debrecenben tanult, segédtanító, majd 1840-től aljegyző Nagyszalontán, 1849 tavaszán a belügymin. fogalmazója, majd járási írnok. 1850-ben Geszten nevelő a Tisza családnál. 1851-től Nagykőrösön a ref. gimn. tanára, 1860-tól Pesten a Kisfaludy Társaság ig. -ja, 1865-től az MTA titkára, 1870-től 1879-ig főtitkára. Kótás népdalgyűjtése, a magyar verselésről és Naiv eposzunk ról szóló tanulmányai, népköltészetünk történetét tárgyaló vázlata mellett számos költői műve is néprajzi érdekű vagy értékű, pl. a Rózsa és Ibolya c. szalontai mese feldolgozása, mondáink, hiedelmeink, szokásaink, anekdotáink, népkönyveink talaján sarjadt más epikus művei. Néhány lírai verse népdallá lett ( Nemzetőrdal, Kondorosi csárda mellett). Népköltészetünk gyűjtésének, tanulmányozásának egyik legfőbb és leghozzáértőbb szorgalmazója. – F. m. A. Nagyszalonta arany janoskians. J. összes művei (Az MTA kritikai kiadása Bp., 1951); Arany János népdalgyűjteménye (Kiadta Gyulai Ágost és Kodály Zoltán, Bp., 1952).
De nemcsak ilyen kulturális emlékeket újítanak fel, hanem bölcsődéket és óvodákat is építenek, Nagyszalontán pedig még a kórház és az idősek gondozási központjának rendbetételé is finanszírozták.
Az előtte elterülő mezőn, a Hesda patak partján Szent László pénzeket szedtünk. A lapos, kerek, 2-3 centiméter átmérőjű kövek triász-kori véglények (protozoák) maradványai. A monda szerint László király üldözte a kunokat, akik aranypénzeket szórtak a földre, melyeket a magyar katonák összeszedtek a kunok üldözése helyett. A király Istenhez fohászkodott – és az aranypénzek kővé változtak. Egy másik legenda a természeti különlegesség keletkezéséről szól: a kunok elől menekülő király alatt megnyílt a föld, ő még lovával át tudott ugrani, de üldözői mind a hasadékba estek. Nagyszalonta arany jános szülőháza. A hasadék az Aranyos-melléki mészkőhegység karsztos barlangjainak és földalatti vízfolyásainak fölszakadása következtében keletkezett, a barlangok mennyezetének beszakadásával. Néhány mellékpatak barlangjának nyílása még ma is látható. Ilyen a Kis- és a Balyika-barlang, melyben a monda szerint Rákóczi kurucai bujdostak. A 3 kilométer hosszú szurdokban 200 méteres sziklafalak alatt haladtunk. A sziklába vésett szűk ösvényen sokszor csak drótkötélbe kapaszkodva jutottunk tovább a zúgó víz és a mélység felett.
1658-ban a lakosok a várat és a községet, a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták. Várából mára csak a csonka torony maradt fenn. A község csak a század végén kezdett ismét benépesülni. A sikeres törökellenes hadjáratok után Ausztria 1686-ban bekebelezi Magyarországot, majd 1688-ban Erdély is fennhatósága alá kerül. Lipót császár megerősíti a szalontaiak kiváltságait, de 1700-ban a császári udvar lemond a hajdúk katonai szolgálatairól és ezzel megszünteti a régi kiváltságokat. A város lakói 1848-ban nyerik vissza a jogaikat. 1848-ban maga Arany is részese a forradalmi eseményeknek. Annak leverése után a város újból a Habsburg birodalom diktatúrájában éli életét. 1820-ban alakul meg az első céh, a 19. század végén fejlődésnek indul a város: lecsapolják a lápokat, vasutat építenek, felépülnek az állami intézmények és az első ipari létesítmények. Magyar Jelenlét Honlap család. A trianoni békediktátum mélyen sújtotta Nagyszalontát, a határ meghúzásakor gyakorlatilag kettévágták, egy külső településrészt Magyarországhoz csatoltak.