A MOME TechLab elkészítette első interaktív meséjét. A kiskakas gyémánt félkrajcárja című munkát június elején mutatták be. De mit hoz ezeknek az eszközöknek a tömeges elszaporodása? Arany László: A kiskakas gyémánt félkrajcárja (MÓRA FERENC IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ ZRT, 2013) - antikvarium.hu. Napjainkban egyre fiatalabb korban kerül a gyerekek kezébe a kicsi, érintéssel használható, vonzó számítógépek új családjának egy-egy képviselője, mint a tabletek vagy okostelefonok. Sok szülő és pedagógus aggódik, hogy az interaktív kütyük mellett kihal a hagyományos könyv és vele az olvasás, míg például Dél-Koreában örömmel készülnek lecserélni az összes egyetemi tankönyvet és jegyzetet interaktív, tabletes tananyagra. A MOME TechLab elkészítette első interaktív meséjét. A kiskakas gyémánt félkrajcárja című munkát június elején, az Ünnepi Könyvhét és Gyerekkönyvnapok alkalmából mutatták be. Napjainkban egyre fiatalabb korban kerül a gyerekek kezébe a kicsi, érintéssel használható, vonzó számítógépek új családjának egy-egy képviselője, mint a tabletek vagy okostelefonok. Mit hoz ezeknek az eszközöknek a tömeges elszaporodása?
Az alkalmazás elkészült, első verziója magyar és angol nyelven ingyenesen letölthető Android és iOS eszközökre. Folyamatban Az elkészült alkalmazást alaposan tesztelik, a használat részleteit megfigyelve. Az alkotók továbbá tényeket akarnak gyűjteni arra nézvést, hogy mennyiben jobb, más egy interaktív, mint egy lapozható, hagyományos könyv. Ezért készítettek egy, a képernyők egy-egy mozzanatát megjelenítő nyomtatott változatot, amit összehasonlítási alapul használnak. Eddig 14 órányi videót vettek fel 7-9 éves gyerekekkel, melynek elemzése folyamatban van. A kutatás eredményeit tudományos igényű publikációban fogják megosztani mind a hazai, mind a nemzetközi szakmával. A tapasztaltak alapján fejlesztik majd tovább az 1. A kiskakas gyémánt félkrajcárja - könyváruház. verziót. A Laborban két olyan új interaktív könyv alkalmazáson is dolgoznak, amely nem egy lineáris olvasatú, korábban írt történet adaptációja, hanem a számítógépes játékokból ismert elágazó narratívára épül. Itt a tartalom kiötlője a grafikai, animálási, interakciós lehetőségek és az eszközök teljesítmény korlátait is figyelembe véve "írja meg" a szöveget, hangot és képi elemeket vegyítő történetet.
Az interaktív mesekönyv fő jegyei A képi világ nagyrészt monokróm, részletes, hagyományos grafika benyomását kelti. (Érdekesnek találták kitapasztalni, hogy egy ilyen megjelenés miként él meg egy high-tech eszközön. ) Törekedtek a szöveg és az életre kelthető illusztráció egyensúlyára. A mozgatható képi elemekkel a gyerek a narratíva fő eseményeit játszhatja újra. A szöveg megjelenítésében kétféle kiemelést használtunk, a lényegi tartalmak illetve az interaktív módon eljátszható események jelölésére. Ezeken a reményeik szerint alapvetően az olvasás élményét gazdagító jegyeken túl, egy majdani tesztelésre is gondolva, betettek egy-egy "önmagáért való" interaktív elemet (pl. érintésre a madár csicsereg, a szélkakas forog). Továbbá kíváncsiak voltak arra, hogy az eszköz döntögetését mint input modalitást mennyire képesek a kisgyerekek felfedezni. Használat Noha alapvetően a magyar 5-9 éves gyerekeknek szánják az interaktív mesét, elkészítették annak angol változatát is. Ezzel lehetőség adódik egy, a mesét és a magyar kultúrkört biztosan nem ismerő közönséggel nemcsak megismertetni azt, hanem a későbbiekben tesztelni is.
A keménytáblás könyvet Réber László remek illusztrációi díszítik. A kötetben a címadó mese mellett olvasható még az alábbi másik két mese is: • A szomorú királykisasszony, és • A kóró és a kismadár. A kutatás hátteréről így vallanak: már eleve az is egy az izgalmas kihívás, megválaszolni, hogy mi is az interaktív könyv? Milyen lehetőségek rejlenek eme új műfajban a kisgyermekek számára? Sok szülő és pedagógus aggódik, hogy az interaktív kütyük mellett kihal a hagyományos könyv és vele az olvasás, míg például Dél-Koreában örömmel készülnek lecserélni az összes egyetemi tankönyvet és jegyzetet interaktív, tabletes tananyagra. A MOME TechLab egyik kutatási témája az interaktív mese. Az új érintőképernyős, kézbesimuló eszközök sok lehetőséget adnak arra, hogy – az olvasó, vagy éppen még olvasni sem tudó gyerek aktivitása nyomán, vagy automatikusan – megelevenedjen az illusztráció. Milyen a "jó" interaktív mese? Hogyan segíthetik – vagy éppen ronthatják – az interaktív lehetőségek a mesélés élményét, az olvasás megkedvelését, a szövegértést?