Plazmaferesis kezelés során a keringő ellenanyagokat távolítunk el a vérből. Intravénás immunglobulin alkalmazása, ami vérkészítményből készült ellenanyag (immunglobulin) kivonat. Tartós szteroid alkalmazása képes az tünetekért felelős ellenanyag-termelést csökkenteni. Immunmoduláns kezelés, úgymint azathioprin, az immun rendszer működésének megváltoztatása révén képes tartósan javítani a tüneteket. A szteroid kezeléssel szemben akár 9-12 hónapos alkalmazás szükséges a tüneti javulás eléréséhez, ezért átmenetileg szteroid alkalmazásával kombinálják. Műtéti kezelés: A bizonyos fehérvérsejtek éréséért felelős timusz (csecsemőmirigy) jó- vagy rosszindulatú daganata gyakran társul a myasthenia gravis kialakulásához. A csecsemőmirigy eltávolítása ilyen esetekben javíthat a tüneteteken, azonban a javulás csak hónapok-évek múlva várható. A myastheniás krízis a betegség hirtelen rosszabbodása, ami légzési elégtelenséghez és nyelésképtelenséghez vezethet. Ilyen esetben intenzív osztályos kezelés, átmeneti gépi lélegeztetés, plazmaferezis és szteroid alkalmazása jön szóba.
A myasthenia gravis egy izomfáradással, izomgyengeséggel járó autoimmun betegség. Myasthenia gravis jele lehet, ha az izmokat gyengének érezzük, kis terhelésre is elfáradnak, majd pihentetésre javul ez az állapot. A tünetek hol erősebben, hol kevésbé jelentkeznek, a betegségre ugyanis jellemző a remisszió, vagyis az átmeneti javulást követő fellángolásos szakaszok váltakozása. Myasthenia gravis oka, előfordulása A betegségben olyan autoantitestek termelődnek, melyek az ingerületet kiváltó receptorokat (acetilkolin receptorokat) blokkolja, így nem vagy csökkent mértékben jön létre izomösszehúzódás. A myasthenia gravis pontos oka ismeretlen; kialakulásában a genetikai tényezők mellett a vírusvertőzések szerepe is felmerül. A betegek 15%-ánál fordul elő csecsemőmirigy daganat. A legtöbb esetben az elváltozás jóindulatú, a csecsemőmirigy műtéti úton történő eltávolítása egyes esetekben javítja a tüneteket is. Myasthenia gravis tünetei Az első tünet lehet, ha evés közben egyre nehezebben megy a rágás, mert a rágóizmok elfáradnak, majd kis pihentetés után újra erőre kapnak.