Rákoczi-Szabadságharc

Wednesday, 26-Jun-24 00:59:00 UTC
Első sikerek – 1703. júl. 18. Naményi Pátens: kiáltvány, mely a nemeseket szólítja fel a csatlakozásra (ezen múlik a mozgalom sikere) – 1703. aug. 28. Vetési Pátens: azon jobbágyok családjai, akik Rákóczi zászlaja alatt harcolnak, mentesülnek a földesúri szolgáltatások alól – abszolutizmus ellen összefog nemes és jobbágy – 1704. : erdélyi rendek fejedelemmé választják Rákóczit – 1705. Bottyán János: Dunántúl elfoglalása 5. 1705. szécsényi ogy. ® rendi köztársaság alapjai – rendi ogy. megmarad, legfontosabb kérdésekben dönt – Rákóczi Mo. vezérlő fejedelme: főhadvezér, külpolitikai irányítója – Udvari Tanács helyett 24 tagú szenátus – Gazdasági Tanács? kincstár, hadellátás irányítása – szabad vallásgyakorlat 6. Hanyatlás – 1707. Rákoczi-szabadságharc. ónodi ogy. : Habsburg-ház trónfosztása – belső ellentétek felszínre kerülnek – földesurak: jobbágyok harcolnak ® nincs, ki termeljen ® visszahurcolják őket – rendek: ország jövedelmeivel fejdelem rendelkezik – jobbágyok: többet (teljes felszabadítást) akarnak Gazdasági helyzet romlik – termelés visszaesik – rézpénz elértéktelenedik – pestisjárványok Csatavesztések ® császári seregek fölénybe – fontos városok császári kézre kerülnek – tisztikar képzetlen; legénység fegyelmezetlen – egyre több nemes és jobbágy hagyja ott a sereget – 1708.
  1. A Rákóczi Szabadságharc - YouTube
  2. Rákoczi-szabadságharc

A Rákóczi Szabadságharc - Youtube

Célkitűzés, eszközök Az elemzés célja a Rákóczi-szabadságharc kezdeti eseményeihez kapcsolódó történelmi háttér feltárása Rákóczi emlékiratai alapján. Az emlékirat mint történelmi forrás megismerése, elemzésének és forrásértékének sajátosságai. A forrás feldolgozásához szükséges előzetes pedagógiai információk A forrás feldolgozása egyéni és csoportos munka nyomán is történhet. A feladat önálló következtetések levonására alkalmas. Az elemzést az egyszerűbb, tényszerű megállapítások megtételével érdemes kezdeni. Az elemzés előtt célszerű áttekinteni a magyar-Habsburg viszonyt a török kiűzésének idején, illetve az 1699 utáni Habsburg berendezkedés sajátosságait és a rendi küzdelmeket. "A magyar népet tűrhetetlen követelésekkel és adónövelésekkel nyomorgatták. Rákóczi féle szabadságharc. Elrendelték, hogy a vármegyék állítsanak tizenkétezer embert, akiket majd Itáliába és a császárságba küldenek [katonának]. Az ország bővelkedik sóban, mégis a rá kivetett vámok következtében annyira megnövekedett a só ára, hogy a szegény nép kénytelen volt kenyerét só nélkül enni.

Rákoczi-Szabadságharc

Úgy döntöttünk, hogy ki kell használnunk a lelkek hevülését és néhány zászlót és címert kell nekik megbízottainkkal elküldeni, nyílt levelek kíséretében, aláírásommal és Bercsényi gróf aláírásával ellátva, s ezekben segélyt kell ígérnünk nekik. […] Így elküldvén megbízottainkat, felkerestük barátainkat, Wisnyovecky herceget és Potocky kievi palatinust, hogy birtokaimat elzálogosítva, valami segítő csapatokat kapjunk tőlük. Miután ez az utunk sikerrel járt, helyesnek tartottam, hogy Bercsényi gróf utazzék Varsóba, s onnan, ha szükséges Danzigba, ahol értekezzék Bonac márkival [a francia király követe a svéd királynál], tudósítsa őt mindarról, amit már tettünk, s kérje meg, hogy jelentős pénzösszeggel segítsen. […] [Mikor Rákóczi a határhoz érkezik, elébe siet a felkelők egy csapata. ] Ötszáz ember helyett alig volt kétszáz gyalogos, rossz parasztpuskákkal felszerelve, velük ötven lovas. A Rákóczi Szabadságharc - YouTube. Vezérük Esze Tamás volt, egy paraszt, tarpai jobbágyom és Kis Albert, bűneiért körözött tolvaj és gonosztevő.

Trencsén: Rákóczi csatát veszt – 1710. Romhány: félig megnyert csatát vesztenek el – 1710. : franciák segélypénze megszűnik – jobbágy nem termel ® háború nem folytatható – 1711. : I. Péter orosz cár szövetsége megszűnik 7. Béketárgyalások – 1711. : udvarban is megegyezést keresik (spanyol örökösödési háborút úgy akarja lezárni, hogy a magyar kérdést rendezte) – császári seregek élére: gróf Pállfy János magyar főparancsnok – Rákóczi Lengyelo-ba utazik segítségért ® helyettese, Károlyi Sándor békét köt Pállfyval 8. A szatmári béke: 1711. ápr. 30. – közkegyelem mindenkinek – sem Pállfy, sem Károlyi nem akarja, hogy a nyílt császári abszolutizmus megsemmisítse a magyar rendek kiváltságait – kuruc seregek katonái nem válhatnak szabaddá – minden nemes ill. özvegye visszakapja birtokát – szabadságharc célja (független magyar állam) meghiúsul – kuruc seregek fegyverletétele: majtényi sík – Rákóczi nem fogadja el a békét; újrakezdés reményében Fro-ba, Töröko-ba utazik. Meghal: 1735. Rodostó (önkéntes száműzetés) 9.