Akármilyenre is sikeredik a szeszélyes jelzővel felruházott április időjárási szempontból, akkor is visszavonhatatlanul feledteti a telet, a tartós hideget és a fagyokat. Kinyílik a természet, és megindulnak vagy inkább már gőzerővel folytatódnak a várva várt nagy tavaszi munkák, a reményt adó vetések. A bolondozós elsejével induló hónap, számos társadalmi évforduló és emléknap mellett, a mezőgazdászok és a természetet kedvelők számára is tartogat jeles eseményeket. Ilyenek a húsvéti ünnepkör, az emberszeretet világnapja (04. 08), a Föld napja (04. Szent György Hava az Olvasókörben. 22), Szent György és egyben a kihajtás napja (04. 24), a méhek napja Magyarországon (04. 30) – hogy csak néhányat említsünk. Persze szinte minden áprilisi napra jut egy neves születésnap, egy közösségi esemény, vagy éppen a 2. világégés befejezésének emléknapja. Természetesen a gazdaember áprilisa foglalt a munkával olyannyira, hogy aligha tudja az egymásba érő eseményeket követni. Annál inkább az időjárási előrejelzést, amely meghatározó szerepet játszik a legfontosabb növénytermesztési munkák elvégzésében.
A disznóknak a vályújukba kifejitek a véres tejet, és az istállósöprűvel addig ütöd, míg az az asszony, vagy az a valaki, aki megrontotta a tehenedet, oda nem jön. « Hát bizony nagyapám ütötte, ütötte, egyszer csak egy hosszú derekú asszony ám odament. Az egyik szomszédasszonya. S azt mondta: »Mit csinálsz, te József? « »Ezt csinálom«, mondta nagyapám, és ütötte a véres tejet. »Aztán csak hadd abba«, mondta az asszony, »nincs a te tehenednek semmi baja. « A boszorkány, mert az az asszony volt a boszorkány, érezte az ütéseket, mert nagyapám nem a tejet ütötte, hanem annak a hátát. Szent györgy hava 10. Hát ezelőtt száz évvel így volt! " A néphit Szent György napjától számította a jó időt, a valódi tavasz kezdetét. Ennek emléke az egyik legismertebb gyermekjáték-dal. A gyermekek a rétre kihajtott libák számára így hívogatták a napot: Süss föl nap, Szent György nap! Kert alatt a kislibáim Megfagynak. Terítsd le a köpönyeged, Adjon isten jó meleget! Az 1980-as csallóközaranyosi gyűjtés forrása a Csemadok Művelődési Intézete Népzenei Adattárának szöveges néprajzi gyűjteménye.
A tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, az ólakat, kiűzik a férgeket. Ilyenkor a teheneket, lovakat is leöntötték, lemosták vízzel. Április 14. Tibor napja Népi megfigyelés szerint ezen a napon szólal meg a kakukk és a pacsirta. Ha erre a napra kizöldül a rét, jó szénatermésre lehet számítani, - így tartják Muravidéken. Április 24. Szent György napja Ősi tavaszkezdő nap, az állatok kihajtásának ideje. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét e naptól számítja. ÁPRILIS – SZENT GYÖRGY HAVA – SZELEK HAVA - Netfolk: népművészet, hagyományok. Az ehhez kapcsolódó szokások: - Az állatok első kihajtása - Pásztorok, béresek szegődtetése - Juhbemérés (Kalotaszeg) Ekkor állapítják meg a lemért tejmennyiség alapján, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. A naphoz kapcsolódik számos hiedelem. Az esztendő egyik legjelentősebb gonoszjáró napja. A gonosz lelkek távoltartására tüskés ágakat tűztek az ajtókra, fokhagymával kenték be az ajtófélfákat, ablakokat. Ha a rozsvetésben a varjú elbújhat, akkor telt csűrt hoz az aratás. Ha eső nincs György-nap előtt, sár lepi el a legelőt.
Évelő és fűszernövényeinket vágjuk vissza. A szabadgyökerű csemetefákat április első felében ültessük, így még meggyökeresednek a száraz idő beálltáig, tányérját öntözzük be bőségesen és takarjuk szalmával, fűkaszálékkal. - A lemosó permetezéssel igen sok kártevőtől szabadítjuk meg fáinkat és szőlőnket. E hónap elején már csak 2-3%-os töménységben használjuk a mészkénlevet, rügyfakadás után. - A fűmagot is most lehet vetni, a vegyes fűfélékben sokféle bogár talál magának egy-egy megfelelő fűszálat, vadvirágot, ahol jól érzi magát. - Állandó helyre vessük a dísznapraforgót, búzavirágot, vasrózsát, sarkantyúkát, büdöskét. - A pincéből felhozott kanna-, gladiólusz-, dáliagumókmat is el kell ültetni. - A burgonya közé ültessünk büdöskét. Ha a burgonya kikelt, virágzásig bordóilével permetezzük, minél sűrűbben. - E hónap harmadik dekádjában lehet a csemegekukoricát, bimbóskelt, spárgatököt, cukkínit, brokkolit vetni. Közéjük salátát ültessünk, így védekezve a földibolha kártétele ellen. Népszokások, hagyományok, megfigyelések... Április I. | Családinet.hu. - Társítás: szamóca közé ültessünk bármilyen hagymafélét, káposzta mellé zellert, uborka közé bazsalikomot, borágót.
Ebben a környezetbe dolgozni – még ha a gépnek zaja van is, meg némi por kíséri– azért nem ugyanaz, mint egész nap egy gyárban a gépek kattogását hallgatni, napfénytől elzárt helyen. Mindez persze nem mentesít a munkavégzés felelőssége alól, hiszen az ember jelenléte még ma nagyon fontos, még akkor is, ha esetenként csak ellenőrző tevékenységet lát el. Ma még elismeréssel szólunk azokról a traktorosokról, akik a napraforgót, vagy éppen a kukoricát pontosan és hibamentesen elvetették. Igaz, a szerepük egyre kisebb az elvégzett munkában, de elvitathatatlan. A cél ugyanaz, mint régen, vagyis foghíj nélküli vetések létrehozása, a nagy termések reményében. Persze a munka fizikai részén túl nagyon fontos szerep jut a vezetői operatív döntéseknek, amelyek a fajtáról, a tápanyag-visszapótlásról, a növényvédelmi beavatkozásokról szólnak. Szent györgy hava pal. No, meg a logisztika, amely talán nem kap annyi méltatást, mint a többi szakterület, de a szerepe legalább olyan fontos. A jelentős költségekkel működtetett erő- és munkagépek felvonulásának és munkába állásának megtervezése, majd megvalósítása, a növényvédelem kiszolgálása, a betakarítás szervezése mind jelentős költséggazdálkodást igényel, aminek a logisztika az alapja.
Morgolódunk, hogy miért csak 24 órából áll a nap és ráadásul még aludni is kell néha. Mivel kezdjük, hol folytassuk? Talajt is művelünk, vegyszerezünk is, vetünk is – szóval mindent egy időben… Mit tehetünk? Az április már csak ilyen. Régen is ilyen volt. Öregapáink is küszködtek a maguk módján, mi is, meg az unokáink is ezt fogják tenni. Szent györgy hava e. A különbség csak az, hogy miközben mindent elkövetünk azért, hogy könnyebb legyen életünk, azt vesszük észre, hogy mégis minden egyre nehezebb, átláthatatlanabb és bonyolultabb. Sokhelyütt tetézi a gondokat az a többszázezer hektáros, belvízzel elöntött terület, amelyről bizony nehezen húzódik vissza a víz. Ebben sajnos nem csak az időjárás a felelős, sőt… Az öregek még tudták, hogy a víznek utat kell engedni, hogy elmenjen, ha sok van, és meg kell fogni, ha kevés. Mi meg elsimítjuk, betömjük, átvágjuk… Átrendezzük a víz természetes útját, aztán csodálkozunk, hogy ez van. Ezernyi a dolgunk. A betegségek is, meg a kártevők is az utóbbi években mintha megszaporodtak volna, nem is beszélve a gyomokról.
A latin aperire (megnyitni) szóból származik, mely Ovidius szerint a rügyek, a bimbók és virágok tavaszi nyílásával áll vonatkozásban. Április csalfa és változékony jellegű. 1. Április bolondja A népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. A rászedett személy az április bolondja. Több országban elterjedt szokás. Eredete nem tisztázott. Talán a bolondos áprilisi időjárásból ered. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly egy rendeletéből ered. 1564-ben az új esztendőt április 1-ről január 1-re tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek. Csúfolódós versike: "Április bolondja Felmászott a toronyba Megkérdezte, hány óra Fél tizenkettő Bolond ez a kettő. " Április 6. Irén napja Ha esik, szűk lesz az esztendő. Április 12. Gyula napja Az év századik napja.