Gondolkodás nélkül kinyúlt az előtte izzó erőtér felé, karja ebből az irányból könnyedén áthatolt rajta. Mozdulata nyomán szétfoszlott a fényáradat, a réseken halványzöld gőz szökött az erkély elszigetelt levegőjébe. "Egyetlen mély szippantás elég lenne belőle, hogy ne kelljen félnem a túl hosszú élettől" – gondolta magában a férfi, miközben azt nézte, a zöld foltot hogyan kapja fel az erkély légturbinái által keltett enyhe szellő. Valami villant a szobában. Bekapcsolt a tévé. Gershwin kék rapszódia videa. Észlelte, hogy senki sincs a közelben, így a szokottnál hangosabban látott hozzá a híreket továbbítani a nemrég bekövetkezett erőtér-kimaradásról. Ede csak egy kis időre fordította felé a figyelmét. Mire visszafordult, kesztyűje felső rétegei már enyhén füstölögtek. Nyugodtan visszahúzta a kezét, óvatosan kiemelte ujjai közül a fiolát egy fogóval, majd levette a kesztyűt és egy hanyag mozdulattal az erkély hulladék-megsemmisítőjébe hajította. Visszament a mintával az asztalhoz, a fiolát a mikroszkóp speciálisan kialakított tartójába csúsztatta, és lezárta.
Gershwin legismertebb szerzeménye kétségtelenül a Porgy és Bess, a múlt század talán legfontosabb amerikai operája. DuBose Heyward regényét – melynek cselekménye afroamerikai környezetben játszódik – 1934-ben kezdték feldolgozni bátyjával, aki a szövegkönyvet írta. A déli fekete környezetben játszódó Porgy és Bess című alkotása DuBose Heyward kisregénye nyomán született. Gershwin kék rapszódia magyarul. A darab bemutatója Bostonban volt 1935. szeptember 30-án, majd a nagybemutató október 10-én a New Yorkban, és az Alvin Színház 124-szer játszotta sorozatban. A Porgy és Bess zenei anyaga népszerű dalok stílusából, jazzritmusokból, operaáriákból ötvöződött, sajátos hangszereléssel. A bemutatót követően a kritikusok "otromba egyvelegként" utasították el a darabot, amely azonban később ennek ellenére nagy sikerrel járta be a világot. Gershwint felfedezte Hollywood, mint ahogyan Hollywoodot is felfedezte Gershwin, rengeteg filmzenét írt. Azonban a sikerek és a vagyon ellenére sem volt boldog, zárkózott és depressziós lett.
A saját ötleteit is beleszőtte a darabokba, ami lenyűgözte az egyik vevőt, későbbi jó barátját, Fred Astaire-t, az akkor még kezdő fiatal táncost. 1919-ben kapott lehetőséget az annyira vágyott musical megkomponálására, amikor felkérték a La, La, Lucille című darab megzenésítésére. A musical egyik dala, a Swanee kottája és lemezfelvétele is kelendőnek bizonyult, egy csapásra ismert szerző lett. Első jelentős komolyzenei művét, a Bölcsődal című vonósnégyest ugyanebben az évben írta. Egyre mélyebben foglalkoztatta a dzsessz és a klasszikus zene egyesítésének gondolata, ezt jelezte az 1922-ben készült Blue Monday című dzsesszoperája. Paul Whitman zenekarvezető egy Gershwin-dalokból álló koncert után kérte fel, hogy írjon darabot zongorára és dzsessz-zenekarra, így született meg tíz nap alatt a Kék rapszódia (Rhapsody in Blue). Csak néhány órával George Gershwin halála előtt derült ki, hogy agydaganata van » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az 1924. február 12-i ősbemutatón, a zsúfolásig megtelt teremben Gershwin játszotta-improvizálta a zongoraszólamot. A kirobbanó sikert aratott mű, amelyet a szerző Amerika zenei kaleidoszkópjának nevezett, az év végéig 84 alkalommal csendült fel, és egymillió kotta kelt el belőle.
Jacob Gershowitz néven született 1898. szeptember 26-án New York Brooklyn negyedében. Az Oroszországból bevándorolt zsidó családfő előbb Gershvinre, majd Gershwinre változtatta a nevét, Jacobot, aki a négy gyermek közül a második volt, kezdettől fogva George-nak szólították. Első zenei élményeit Harlemben szerezte, ahol rövidnadrágos, görkorcsolyás kisfiúként hallotta a hegedűművészként később fényes karriert befutott, akkor még csak nyolcéves Max Rosen játékát. Gershwin-est,Budapest Jazz Orchestra és Urbán Orsi koncert,vendég:Hegedűs | Jegy.hu. Tizenkét éves korában vette birtokába a bátyja, Ira számára vásárolt zongorát, amelyen főként improvizált. Szülei tanárokat fogadtak mellé, köztük a magyar Kilényi Edét, aki összhangzattanra oktatta, igazi mestere az Arnold Schönberg zenéjét Amerikában népszerűsítő Charles Hambitzer lett. A kereskedelmi iskolát tizenöt évesen otthagyta, New York központjában, a dzsessz és a szórakoztató könnyűzene terjesztésében nagy szerepet játszó Tin Pan Alleyn talált munkát. Song-plugger, vagyis dalelőjátszó ügynök lett a Remick cégnél, egy fülkében üldögélve a vevők kérésére naphosszat slágereket játszott kottákból, így ismerkedett meg a kor teljes repertoárjával.
2013 február 12. | Szerző: viita | 1924-ben Paul Whiteman felkérte Gershwint, írjon számára reprezentatív darabot, amit 1924. február 12-én, Lincoln születésnapja alkalmából rendezendő ünnepi jazz-hangversenyén hatásosan mutathatna be a New York-i Aeolian Hallban. A zeneszerző a kérésnek a Rhapsody in Blue komponálásával tett eleget, amely az előadónak diadalmasan kiállott erőpróbát, a komponistának hímevet, sikert és pénzt jelentett. Valóban, a mű sikeréhez foghatót alig ismer a modern zene története! Ezzel a sikerrel nyert polgárjogot a jazz a hangversenyek repertoárjában, és századunk legjelesebb zeneszerzői gátlások nélkül vették át e stílus egyes elemeit. De a Rapszódia nemcsak a klasszikus jazz térhódítását reprezentálja, hanem a húszas évek amerikai zenéjét is, amelynek hangulatát, színeit és ritmusait Gershwin híven ragadta meg. Jegyvásárlás - Budapesti Nyári Fesztivál - szabadtéri programok - Margitsziget - Városmajor. A zongorára és jazz-együttesre írt kompozíciót Ferde Grofé hangszerelte át szimfonikus zenekarra. A mű klarinétszólóval kezdődik és ez az érdekesen — szinte deklamálóan — ritmizált, nagy ambitusú dallam már önmagában jellemzi az égész kompozíciót.