Dízel motorja kitünő mint városban, mint autópályán. Futóműve kényelmes, könnyen vezethető. Belül átlagos anyagminőség fogad, de a kivitelezése Japán precizitású. Nissan Leaf: 2010-ben mutatkozott be az emissziómentes elektromos Leaf. Totalcar - Tesztek - Teszt: Nissan X-Trail. A Nissan 2010-ben nagyot újított a Leafel, akkoriban nagyon előre mutató volt az elektromos hajtása. Ötüléses kivitele négy felnőtnek kényelmes helyet biztosít. Nissan X-Trail: Régóta bevált terepjáró kivitelt gondolta újra a Nissan az X-Trail modellt. Nem csak terepen boldogul de hosszabb utakon autópályán is kényelmes. Elől tágas hely és jó kilátás fogad. Átlagosan 10 liter a fogyasztása. Nem túl szervízigényes megbízható autó.
Mindig igyekszünk az ügyfeleink számára legkedvezőbb megoldást választani,
Nissan A Nissan története 1930-as években kezdődött Japánban. Kezdetekben Datsun néven gyártottak autókat. Személyautók mellett haszongépjárműveket és autóbuszokat is gyártottak. II. világháború hatására a katonai igények kielégítésére megnőtt a gyártás, évi 20 ezer darab járművet gyártottak nagy részt katonai járműveket. A háború tapasztalatai tovább segítették a céget és 1951-ben bemutatták a világhírű modellt a Patrolt. 1959-ben bemutatták a Bluebird modellt amely azonnal nemzetközi sikert hozott. Autókatalógus - NISSAN X-Trail 1.6 dCi Tekna (5 ajtós, 130.56 LE) (2014-2015). Rá következendő pár évre Amerikában is megnyitották az első képviseletüket. Ezzel párhuzamosan elindult Europában is az értékesítés. A Prince Motor Company együttműködésének köszönhetően olyan modellek jelentek meg mint például a Skyline és a Gloria. 1969-ben elindult a legendás 2, 4 literes 150 lóerős hathengeres 240Z gyártása. 1983-ban megszűnt a Datsun és az összes járművet Nissan márkanév alatt egyesítették és értékesítették. 90-es években újabb sikeres modellek jelentek meg mint például az ötajtós Primera, és a kompakt méretű Nissan Micra.
Nemcsak hazánkban, de az egész Európai Unióban gond, hogy nem áll rendelkezésre elegendő vakcina a koronavírus elleni nyájimmunitás eléréséhez, miközben a szakemberek már a harmadik hullámra figyelmeztetnek. Ezzel párhuzamosan rendkívül éles politikai csatározások zajlanak a kínai és orosz vakcinákkal kapcsolatban. Erről is kérdeztük Rusvai Miklós virológust, víruskutatót. Interjú. Duda Ernő virológus professzor a Szeged Televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a nyugati és a kínai vakcinák között "körülbelül akkora különbség van, mint egy duplafedeles, propelleres repülőgép és mondjuk egy lopakodó repülőgép között". Duda professzor úrnak teljesen igaza van, a modern genetikai technológiának az mRNS-ek vakcinák a csúcsképviselői. Ebben az értelemben az inaktivált vakcina, amilyen a Sinopharm-féle is, egy valóban legalább 100 éves technológia, ami viszont nagyon jól bevált. A Magyarországon használt vakcinák közül is több így készült, például a hazánkban is gyártott influenza vakcina, amit évente több tízezer ember adat be magának.
Én magam láttam ezt a vírust, tehát tudom, hogy létezik. Megfogni nyilván nem lehet, hiszen ezek nanométeres apró dolgok, szabad szemmel nem látható, de a röntgen sugárzás sem látható. Az omikron variáns szabad szemmel természetesen nem látható (Fotó: Getty Images) "Mindenki tudja, hogy a vakcináktól lesznek betegek és abban van a vírus, ami terjed. " Rusvai Miklós: És amíg nem vakcináztunk, addig mitől betegedtek meg? Ne felejtsük el, hogy vakcina egy éve van, a Covid járvány első jeleit korábban észlelték. Sok halottat hagyott maga mögött Kínában és világszerte az első év alatt, amíg nem volt ellene vakcina. Sajnos utána is, de, hogy a vakcinázás okozta volna a haláleseteket, azt cáfolja a tény, hogy előtte is sokan meghaltak. Dr. Rusvai Miklós kollégánknak, Marczali Lászlónak adott élő Facebook interjút (Fotó: Blikk) " Azt is tudja minden orvos, hogy a járvány alatt nem oltunk, miért nem állították meg? " Rusvai Miklós: Általánosságban igaz, hogy sokkal jobb a járvány előtt oltani, a megelőzés eszköze a vakcina.
Rusvai Miklós állatorvos-virológus szerint három hónap után újra elkaphatja a vírust, aki már átesett rajta. Vannak arról beszámolók, hogy valaki az előző megfertőződése után újra pozitív lett. Egyik ismerősöm például szeptember elején átesett a betegségen, majd decemberben teljesen gyanútlanul utazott volna. A repülőtéren tesztelték, és egyből karanténba került, mert semmi jelét nem érezte annak, hogy beteg lenne, de a PCR-tesztje pozitív lett. Ez négy hónappal az előző betegsége után történt, de vannak beszámolók arról, hogy három hónap elteltével is történt már ilyen. Körülbelül három hónap az újrafertőződés lehetőségének alsó időintervalluma – válaszolta a szakember a Ripost megkérdezésére. Továbbá elmondta, hogy ezekben az esetekben a bekövetkező újrafertőződések enyhébbek, mint az előzők, sőt sokszor teljesen tünetmentesek. Valamint állítja, nincs nagy valószínűsége annak, hogy két-három héten belül újra megbetegszik az ember. Ilyen esetekben inkább arra lehet gondolni, hogy nem tűnt el teljesen a koronavírus a beteg szervezetéből, vagy valami más okozza a megbetegedést.
Az Index nemrég cikkezett arról, hogy az omikron -fertőzés esetén akár ötszörös is lehet az újrafertőződés esélye. Rusvai a lapnak arról is beszélt, hogyan lehetséges a delta- és az omikron-variáns kereszteződése, valamint választ adott arra a kérdésre, hogy számíthatunk-e újabb kereszteződésekre. Elmondása szerint akkor jöhet létre a deltakron (az omikron és a delta közös variánsa), ha a koronavírus két különböző típusával egyidejűleg megfertőződik valaki. A szakember kiemelte, hogy további vírusvariánsok létrejöttére is számíthatunk, mivel a mutáció és a rekombináció a két fő hajtóereje a vírusevolúciónak. A vírus velünk marad, de egyre csökkenő mértékben okoz problémát. Olyan lesz majd, mint a nátha, az is minden ősszel-télen jelentkezik, csak nem okoz fejfájást az egészségügynek – mondta a szakember arra a kérdésre, vége lesz-e valaha a koronavírus-járványnak. (Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)