Hasonló megoldásra egyébként a múltban is találunk példákat: régebbi arany pénzeinknél is (Au. 900-as pengő vagy korona érmék) gyakran savazták a lapkák felszínét, amelynek hatására a réz ötvözőanyag felszíni kioldásával a lapka vörös-sárga színe sárgább lett, megközelítetve a színarany színét. Reméljük, hogy fentiekkel sikerült megdönteni azt a téves információt, hogy az 1992-es ezüst 200 forintos érmének magasabb lenne az ezüsttartalma, illetve tisztázni az első két évjáratnál tapasztalható színbeli eltérést is. Forrás: Magyar Pénzverő Zrt. >>
A pénzverdéből a rendszerváltás után az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) két részvénytársaságot hozott létre: a Metal-Art Részvénytársaságot, mely a nemesfémipari részleget birtokolta és teljes egészében az ÁVÜ tulajdonában maradt; és a Magyar Pénzverő Részvénytársaság ot, melynek tevékenysége a pénzverés és fő részvényese a Magyar Nemzeti Bank lett. [3] Az előbbi privatizációját az ÁVÜ 1993 őszén rendelte el. Az utóbbiba 2001-ben beleolvadt az MNB Érmekereskedelmi Rt. Pest Megyei Kormányhivatal - Vecsési Járási Hivatal - Vecsési Tájékoztató Szeptember 2011 Magyar Pénzverő Zrt. - Cé Magyar Pénzverő Zrt.
A sorozatgyártású vereteket azonban csak 1993. februári szállítással tudta visszaigazolni, mivel a hazai lapkagyártó 1992-ben nem volt felkészülve nagyobb mennyiségű ezüstlapka gyártására. Feltehetően ezért az MNB végül az 1992-es évszámú 200 forintos sorozatgyártásához szükséges lapkák előállítását és az érmék verését is az angol pénzverdétől, a British Royal Mint-től rendelte meg. Az 1993-as évszámú szériagyártású veretek lapkáit viszont már hazai gyártó állította elő és a Magyar Pénzverő verte le. A szükséges ezüstmennyiséget a Magyar Nemzeti Bank bocsátotta a Pénzverő rendelkezésére szigorú elszámolási kötelezettség mellett. A 200 forintos műszaki paramétereinek meghatározásánál az 1947-es ezüst (Kossuth) 5 forintost vették alapul: anyag Ag. 500; bruttó súly 12 g; átmérő 32 mm. A lapka előállítása kooperációban készült a hengerlési kapacitások szűkössége miatt: a Metal-Art (a volt Állami Pénzverő "másik fele") öntödéjében készült a finomság beötvözése, míg az előhengerlés a Csepel Fémművek színesfém kohászati üzemében történt.
Minden további művelet, így a fémlemez készrehengerlése, a lapkák kivágása a szalagból, lágyítás, tisztítás és szélezés ismét a Metal-Art-nál készült. Mivel az 500 ezrelékes ezüst színe jóval sötétebb szürke, mint a színezüsté, a lapkagyártás során ügyeltek arra, hogy a 200 forintos ezüstérme lapkájának a színe – az 1947-es ezüst 5 forintoshoz hasonlóan – közelítse meg a színezüst színét. Ezt úgy érték el, hogy a kivágott és készre hengerelt lapkákat a lágyítást követően 8%-os kénsavas pácban forgatták kálium-permanganát hozzáadásával. A pácban a lapka felszínéről kioldódott a rézoxid, így a lapka felszíne kb. 60 mikrométeres mélységben közelítőleg színezüst lett. Ez azt eredményezte, hogy az 1993-as veretekhez készült magyar gyártású lapkák színe a savazás következtében világosabb lett, mint a Royal Mintnél legyártott 1992-es évszámú 200 forintosoké, mivel ott nem alkalmazták ezt a műveletet. A kezelés ugyanakkor a lapkák összes ezüsttartalmát nem módosította, a hazai gyártásúak ugyanúgy 6 grammnyi színezüstöt tartalmaznak, mint az Angliában készültek.
Az ünneplés hagyománya - Újévi köszöntő
A forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank rendhagyó módon, az 5 forintos forgalmi érme hatféle emlékváltozatát bocsátja ki összesen 12 milliós példányszámban. Az érmék, megfelelő sorrendbe helyezve, a FORINT szót formálják, illetve mozaikként a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházát jelenítik meg. A jubileumi 5 forintos érmék tematikus oldala Gyuró Mónika grafikai alkotása alapján valósult meg, akinek tervei a februárban lebonyolított közönségszavazáson bizonyultak a legnépszerűbbnek. Az érmeképek mind a hat elemén látható a Magyar Nemzeti Bank épületének egy-egy részlete, amelyek – megfelelő sorrendbe helyezve – együttesen az épület perspektivikus képét jelenítik meg. A hatféle érmekompozíció részét képezik a FORINT szó egyes betűi is, melyek egyedi betűtípusa az évfordulóra emlékezve, az 1946-ban forgalomba került forintérméken megjelent feliratok betűtípusát idézi meg. Az érmék tematikus oldalán látható még a "75 ÉVES FORINT" és a kibocsátás helyét jelölő "MAGYARORSZÁG" feliratok, valamint a kibocsátás idejére utaló "2021" évszám.
Hatékony végrehajtó iroda! Napjainkban számos olyan esetről hallhatunk, amikor a hitelt felvevők nem tudják törleszteni adósságaikat. A törlesztő részletek felhalmozódása után egy olyan folyamatba kerülnek az adósok, aminek folyamán a hatósági szerv legfontosabb feladata, hogy behajtsa az adósságot. A végrehajtó iroda feladata összetett. A polgári perrendtartás alkalmazása a bírósági végrehajtás során - Jogi Fórum. Tájékoztatnia kell az adósság kötelezetteit arról, hogy a végrehajtási folyamat milyen stádiumban van, illetve arról is, hogy miként hajtja be a szükséges összeget. A végrehajtó iroda kiváló szakemberekkel dolgozik. A feladataikat jogszabályok határozzák meg, amelyekkel érdemes megismerkedniük a kötelezetteknek is. Egy önálló bírósági végrehajtó érthető módon magyarázza el a jogszabályok jelentését, tájékoztatja az érdeklődőket arról, hogy milyen eszközöket vethetnek be a végrehajtók. A végrehajtó iroda működéséről feltehetik kérdéseiket az érdeklődők a szakembernek, aki részletes választ kínál minden kérdező számára. Az önálló bírósági végrehajtótól akár tanács is kérhető, hiszen minden kötelezett rendelkezésére áll.
Az átfogó vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az ellenőrzött végrehajtó tevékenysége során érvényesülnek-e a hatályos jogszabályok és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar iránymutatásai, valamint, hogy a végrehajtói intézkedések pénzügyi elszámolásai és azok nyilvántartása megfelelően történik-e. Az átfogó vizsgálatot a végrehajtó kinevezését követő egy év elteltével, ezt követően pedig a végrehajtó szolgálati viszonyának fennállása alatt legalább négyévenként el kell végezni. Súlyos vagy rendszeres jogszabálysértés, illetőleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar iránymutatásaiban foglaltak megsértésének a gyanúja esetén a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke, valamint a hivatalvezető rendelheti el a végrehajtó tevékenységének soron kívüli vizsgálatát. A soron kívüli vizsgálat keretében az ellenőrzési kézikönyvben meghatározott vizsgálati tárgykörök összessége vagy az ellenőrzés elrendelésére irányuló javaslatban megjelölt tárgykörök ellenőrizhetők.
A rendszer fejlesztése a kézirat lezárásának az időpontjában még folyamatban van.