Bízhatunk benne, hogy Chiang az Érkezés kapcsán szélesebb körben is ismertté válik. Jelenleg idejét felerészt osztja meg a megélhetést jelentő technikai írásai és fikciós művei között – így nem érinti mindaz a nyomás, ami a főállású írókat szokta, szabadabb és függetlenebb. De egy híresebb Chiang talán többet írhat, mint eddig, ha gyorstüzelésű íróvá nem is válik. És persze érdek nélkül is megérdemli a hírnevet. Kevesen értik úgy a sci-fi "sci" részét, mint ő. Írásai közül nyolcat az Agave adott ki a film apropóján Életed története és más novellák címen. Ted chiang érkezés movie. *** Az Érkezés tiszteletére sci-fi hetet tart a Filmtekercs: olvasd el írásainkat az inváziós sci-fi filmekről, Ted Chiangról és az Érkezés ről itt! * Az indokot november 14-én javítottuk.
Ha egyszer eljönnek hozzánk az idegenek, akkor nemcsak az lesz a kérdés, mik a szándékaik, hanem az is, miként fogunk velük kommunikálni – és hogyan. Ted Chiang Életed meséje c. elbeszéléséből különös hangulatú, meghökkentő látványvilágú, emlékezetes sci-fit készített A szárnyas fejvadász folytatásának rendezője. Az Érkezés provokatív sci-fi thriller, amely az idegenekkel való találkozás ürügyén bátran szól a félelmeinkről és az előítéleteinkről – de arról is, hogy ezt a félelmet képesek vagyunk legyőzni, ha jól használjuk az agyunkat és a szívünket. Ted chiang érkezés videa. Már megint nem kevesebbről van szó, mint az emberi faj túléléséről. Amikor a számunkra ismeretlen létforma képviselői leszállnak a Földön, először nem értünk semmit. Technikai fejlettségük évszázadokkal, ha nem évezredekkel előttünk jár, talán semmi esélyünk sem lenne, ha harcba bocsátkoznánk velük. A kapcsolatfelvétellel egy tudóscsoportot bíznak meg, amelyet a nyelvész Louise Banks (Amy Adams) vezet. A tudósoknak azonban nincs túl sok idejük rá, hogy kérdéseikre választ találjanak, versenyt kell futniuk az idővel, hiszen a politikusok és a katonák – főleg a katonák – más eszközöket részesítenének előnyben.
Vannak sztorik, amik megfogják az embert, és nem engedik el. Nekem ilyen volt Ted Chiangtól az Életed története ( a héten megjelent magyarul is), amit bő tíz éve olvastam először, és utána hetekig a fejemben volt, de még évek múlva is eszembe jutott. Érkezés - Cultura.hu. A mindenféle díjakat (például Nebulát) nyert kisregény a kortárs sci-fi egy sokat emlegetett csúcspontja, amiben vannak földönkívüliek, időkavarás és szerelmi szál, mégsem tudtam elképzelni, hogy lehetne ebből épkézláb filmet csinálni. A ki sregény ugyanis nehezen megfilmesíthető konfliktusokra épül, illetve csavar egyet az ismerős alaphelyzeten, miszerint űrlények érkeznek a Földre. Egy Függetlenség napja-folytatásban ilyenkor már a harmadik percben robbanna egy CGI-nagyváros, de az Életed története cselekményének gerincét az adja, hogy egy nyelvész (és sok más kollégája) miként próbálja megfejteni a lények nyelvét és megértetni magát velük. És hát a nazális zárhangok elemezgetése egy filmben nem olyan izgalmas, mint amikor a plazmasugárvetők kánonban éneklik, hogy pjú-pjú (vagy ticsung-ticsung, ki hogy tanulta).
Masszív kutatói munka és nagyszerű intellektus érződik valamennyi írásán. Az informatikus, aki lelket adott a scifinek - Könyves magazin. A narratív szálak és a háttér – az ott megbúvó tudományos és kulturális koncepciók – jellemzően hibátlanul fonódnak össze. "A szálak az elbeszélés idejében, a tudományos háttérben és a filozófiában egyaránt összefutnak" – írtuk az Érkezés ről; a filmet nézve még Eric Heisserer forgatókönyv-adaptációja után is feltűnik ez a szokatlan perfekció. "A novellaforma egyik szerkezeti alapja ugyanis az egymásba ágyazott történetek dinamikája, ahogy értelmezik egymást, kibontják egymásból belső lényegük" – írja Szentpály Miklós kollégánk a novella elemzésében, és aztán "az ideális, mintaszerű tudományos-fantasztikus novellának" nevezi az Életed történeté t. És ehhez méltóan Chiang igen sok novellája szolgál egy (vagy több) hatalmas világlátási tétel vagy tudományos alapigazság narratívává fejlesztett metaforájául. A módszerét nyomon követhetjük néhány novellájának rövid elemzésével; vigyázat, MASSZÍV SPOILEREK következnek!
Tudósok felfedeznek egy nem e világi nyelvet, ami alapjaiban változtatja meg a gondolkodásunkat és érzékelésünket az időről és a valóságról. Egy másik elbeszélésben is foglalkozik Istennel, aki létezik, sőt hol angyali jelenések, hol más formában rendszeresen megmutatja magát. A pokol mint Isten hiánya című írásban komolyan veszi a szerző, hogy Isten létezik, viszont ebből sajnos nem következik, hogy az életünk sokkal megnyugtatóbban zajlana, inkább nyomasztóan melankolikus lesz. Ted chiang érkezés a sötétségbe. Általánosságban azt elmondhatjuk, hogy Chiang bármelyik novellája könnyedén megfilmesíthető lenne, klasszikus, nagy költségvetésű scifit lehetne forgatni az Értsd meg című írásból, ami a megismerést nem Isten keresése felől, hanem az ember Istenné válása szempontjából kutatja. A főszereplő egy kísérleti hormonkezelés miatt egyre okosabb lesz, mintha a biológiai testben egy mesterséges intelligencia kezdene működni. Úgy válik szuperokossá, hogy felismeri saját határait, illetve tágítja azt. Milyen határai lehetnek a tudásunknak?
A történet minden ízében eredeti. Kivéve, hogy időutazásról szól. Ezt a nagyon huszadik századi science-fiction koncepciót és annak legalapvetőbb logikai elemeit, ellentmondásait, no és néhány sokszor tárgyalt alaphelyzetét szerkeszti át Chiang – például az önmagunkkal való találkozást. Mint Chiang valamennyi írása, ez is a végtelenségig alapos. Biztos vagyok benne, hogy ha a kalifák korszakából származó, eredeti, arab Ezeregyéjszaka meséi nek eredetét, kulturális környezetét kutató történész venné a kezébe ezt a novellát, nemigen találna benne kivetnivalót. (Chiangnak félelmetes tehetsége van a történelmi gondolkodásmódok felelevenítéséhez – lásd csak a fenti Hetvenkét betű t és a Bábel tornyát). Vásárlás: Érkezés - Életed története és más novellák (2016). E tökéletesség univerzálissá, időtlenné változtatja a máskülönben huszadik századi (tehát mára alaposan meghaladott) időutazós koncepciókat. És az időtlenség, természetesen, aktualizálja is őket. Ez az írás sem kapott helyet az Agave könyvében (de egy Galaktikában igen), mert a kötet alapjául szolgáló válogatásnak sem része*, online viszont elérhető itt angolul.
Raádásul a földönkívüliek még csak nem is antropomorfok, mint a hasonló sci-fik nagy részében: Chiang elhajítja ezt a mankót, és a szó minden értelmében idegen élőlényeket dob a Földre, az emberek pedig nem tudják, mit kezdjenek velük (azt meg pláne nem, hogy mit akarnak). A nyelvészek egyik nehézségből a másikba esnek, mert a lények egészen más szabályok és inerciarendszerek szerint léteznek és kommunikálnak, mint azt mi a komfortos kis Földünkön megszoktuk. De a főhős, Louise Banks a megfelelő ember a lehetetlen feladatra: minden szabad percében az űrből jött nyelvet próbálja megfejteni, napról napra, hétről hétre építgeti a földönkívüli-angol szótárat, és annyira elkapja a flow, hogy egy idő után a idegen nyelv már a gondolkodására is hatni kezd – aminek eredményeként fel kell tennie magának a kérdést: mit is jelent az, hogy "egy idő után". Szóval el nem tudtam képzelni, hogyan lehet egy, a tudományos háttérinfókban boldogan tobzódó, Planckot és Fermat-t idéző, nyelvészeti problémákat boncolgató kisregényből jó filmet csinálni.
A sorozat erőssége a szöveg ( Sam Levinson ismét odatette magát) és a vágás és hogy egy (újfent) kicsit haza is beszéljek, az operatőri munka nagyban hozzáárul az élményhez. Rév Marcell stílusa és látásmódja tökéletesen illik a mondanivalóhoz, ennek örömére az első pillanattól fogva megteremti azt az atmoszférát, amiben végig utazunk. A főként zárt terekben vagy esti, éjszakai órákban játszódó jelenetekből sikerült kihozni a maximumot, ahogy a fényekkel, a színekkel és a tükröződő felületekkel játszik. 2. évad 2. évad teljes epizódok online lejátszása. Ugyancsak rá jellemző, hogy sokszor más helyiségekből vesz fel vagy onnan indít, szereti használni a különféle nyílásokat, melyeket ajtók, ablakok, falak vagy bútorok határolnak be. Nem lehet nem szeretni és tényleg nagyon illik ehhez az egész kaotikus és nyers "lélekmeztelenítéshez" (ezt egy kommentelőtől loptam, amit ezúton is köszönök, de nekem sem jut jobb az eszembe). Az Eufória továbbra is csak megmutat, nem vádol, nem ítélkezik és nem magyarázkodik összevissza. Őszinte, erős és már csak a feldolgozott téma miatt sincs szüksége hatásvadász elemekre.
A barackfélék mellett a répában, a kukoricában, a sárgadinnyében, a sütőtökben és főzőtökben is megtalálhatóak ezek. Itt is meg kell említeni, hogy a rák megelőzésében van fontos szerepük, valamint a szem egészségéről is gondoskodnak – így van igazság abban, hogy a répa jó a szemnek, de ugyanígy minden más béta-karotin tartalmú étel is. Azonban az, hogy az egyik színt befolyásoló tápanyag megtalálható a zöldségben vagy gyümölcsben, nem jelenti azt, hogy ne lehetne akár több is benne. A málna egy jó példa erre. Ki ne csipegetett volna az apró rubintokra emlékeztető málna szemek mellett sárga kis szőrös gyümölcsöket a bokorról? Ezzel segíti a sejtek gyorsabb regenerálódását. A vér visszaútján pedig ugyanilyen felpörgött tempóban szállítja el a salakanyagokat a szövetek közötti térből. A salakanyagok felgyorsult elszállításával is csökkenti sarka fájdalmas gyulladását. Nem a tüneteit nyomja el, hanem fájdalma okát, a sejtek tápanyag és oxigénhiányos állapotát szünteti meg, valamint a gyulladást okozó salakanyagokat szállítja el.