Kézikönyvtár Tények Könyve 1990 A Föld és a világegyetem A Föld A Föld legmagasabb pontjai (földrészek szerint) Teljes szövegű keresés Földrész, csúcs Hegység, terület Ország Magasság (m) Ázsia Csomolungma (Mt. Everest) Himalája Kína-Nepál 8848 Dél-Amerika Jankho Uma Andok Bolívia 7010 Észak- és Közép-Amerika Mt. 45 éve történt a világ legnagyobb légi katasztrófája | Az online férfimagazin. McKinley Alaszkai-hg USA (Alaszka) 6194 Afrika Kibo Kilimandzsáró Tanzánia 5895 Antarktisz Vinson Massif Ellsworth-hg. 5140 Ausztrália és Óceánia Puncak Jaya Maoke-hg. (Új-Guinea) Indonézia 5030 Európa Mt. Blanc Alpok (Mont Blanc) Franciaország–Olaszország 4807
Nyitólap › Horgászbulvár › A világ legszebb pontya! (ha nem is a legnagyobb) hirdetés% leárazás horgászbotok (26) | orsók (28) | harcsázó felszerelések (20) | pontyhorgászat (16) | sátor, szék, ágy, ernyő (6) | ruházat (35) | táskák és dobozok (5) | zsinórok (45) | rodpodok, bottartók, leszúrók (8) | műcsalik (21) | horog (36) | kapásjelzők (8) | ólmok, etetőkosarak (29) | merítőhálók és tartozékok (3) | csalik, etetőanyagok (31) | úszók (4) | versenyládák és kiegészítők (6) | ragadozóhalas horgászat (6) | műlegyező horgászat (4) | kiegészítők (17) | egyéb (26)
(Nyitókép: Getty Images) Ez is érdekelhet:
05 kilós volt. ponty Balaton horgászat Balatonalmádi verseny
A reformkor egyik legnagyobb győzelme volt a magyar nyelv hivatalossá tétele 2020. november 13. 12:50 MTI 176 éve, 1844. november 13-án szentesítette V. Ferdinánd osztrák császár és magyar király a magyar államnyelvről szóló törvényt. November 13-át az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem a magyar nyelvre, kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapjára irányuljon. Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el a magyar nyelv napjára vonatkozó határozatot, annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá, államnyelvvé tevő törvényt. Az országgyűlési határozat szerint: "Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért -, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II.
171 éve hivatalos nyelv a magyar "Semmit rólunk nálunk nélkül! " V. Ferdinánd 1844. november 13-án szentesítette azt a törvényt, mely Magyarországon kimondta a magyar nyelv hivatalossá tételét – a reformkor egyik nagy munkával elért sikere volt ez. Az évtizedeken át folytatott küzdelem egyik, noha sokáig kéziratban maradt állomása Széchenyi István Hunnia című írása, melyben a szerző a latin helyett a magyar hivatali nyelvvé tétele mellett foglal állást. Széchenyi már a Stádium ban (1833) utal a magyar nyelv helyzetének rendezésére: az ott felsorolt 12 pontos akciótervének egyik pontja szerint a törvényhozásban a magyart kell használni a latin helyett. A hivatalos magyar államnyelvvel kapcsolatos gondolatait Hunnia című kéziratában fejtegeti tovább: e műve először azonban csak 1858-ban kerül nyomdába. Könyvében Széchenyi alaposan végigveszi azon okokat, melyek miatt az 1835-ös évig (amikor kéziratát lezárja) a magyar nem lett Magyarország államnyelve, de elemzi azokat a hasznokat is, melyek a magyar hivatali nyelvvé tételéből származnának – úgy Magyarország és a magyarság, mint az uralkodó dinasztia és a hazai nemzetiségek számára is.
A résztvevőkhöz hangosbeszélőn intézett szónoklatában a megmozdulást kezdeményező Mihai Tirnoveanu, a Nemzet Útja egyesület vezetője kifejtette: az új közigazgatási kódex - azáltal, hogy a nyelvi jogok érvényesítését a központi közigazgatás helyi szerveitől is megköveteli - valójában a helyiről központi szintre emeli a kisebbségi anyanyelv használati jogokat, ami értelmezése szerint országszerte második hivatalos nyelvvé teszi a magyart. A szónok a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére módosított oktatási törvény ellen is tiltakozott, amely szerinte tannyelvtől függetlenül most már minden romániai egyetemet arra kötelez, hogy tegye lehetővé a magyar nyelvű felvételit és záróvizsgát. A tüntetők petícióban követelték az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a kifogásolt jogszabályokat, és vezetőjük bíztatására percekig A román nyelv az egyedüli úr jelmondatot skandálták. "Úgy véljük, hogy ezek a törvények megnyitják az utat az RMDSZ számára Románia nemzetállami meghatározásának eltörlése felé, a közigazgatási kódex pedig tágra nyitja a kaput az etnikai alapú területi autonómia előtt, amely súlyosan veszélyezteti Románia területi épségét" - hangoztatta Mihai Tirnaveanu a tüntetést meghirdető felhívásában.
2018. november 13. 08:43 MTI 174 éve, 1844. november 13-án szentesítette az uralkodó a magyar államnyelvről szóló törvényt. November 13-át az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem a magyar nyelvre, kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapjára irányuljon. Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el a magyar nyelv napjára vonatkozó határozatot, annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá, államnyelvvé tevő törvényt. Az országgyűlési határozat szerint: "Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért -, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II.
Tisztelői a kerepesi temetőben díszsírhelyet állítottak neki, a legnagyobb fővárosi hetilap egész oldalas újságcikkben emlékezett meg róla. Pedig nem is tudták, hogy még halála után is számos jótétemény fűződik majd a nevéhez. Csak végrendeletéből derült ki, hogy óriási vagyonát teljes egészében jótékony célra ajánlotta fel. Alapítványt hozott létre, amelynek vagyonát végakarata szerint elsősorban oktatási célokra kellett fordítani. Az ösztöndíjakból a Magyarországon élő, magyarul is tudó, görögkeleti ortodox vallásukat gyakorló román fiatalok részesülhettek. A "Fundatiunea lui Gozsdu" az egész Monarchia egyik legnagyobb magánalapítványa volt, amelynek a különböző értékű részvénycsomagok mellett legértékesebb vagyoneleme a Király utcai, Dob utcai és Holló utcai ingatlanegyüttes volt. A Gozsdu által ide épített raktárházakat az alapítvány kezelői lebontották, és egy teljesen egyedi bérházláncot emeltek a helyére Czigler Győzőnek, a Széchenyi fürdő építészének tervei alapján. A koncepció szerint az emeleti lakásokat jómódú polgároknak, a földszinti üzlethelyiségeket ötvösöknek, ékszerészeknek kellett kiadni, a bevételt pedig a Gozsdu által megszabott oktatási célokra kellett fordítani.