Hogyan lehet felkészülni a változásra? Azoknak az ügyfeleknek, akiknek nincs beállítva a mobiltelefonszámuk a banki azonosításhoz, első lépésként meg kell adniuk azt, és regisztrálniuk kell az internetes biztonsági kód szolgáltatásra bármelyik OTP Bank fiókban személyesen. Akinek már be van állítva a mobiltelefonszáma, de még nem regisztrált az internetes biztonsági kód szolgáltatásra, ezt megteheti az OTP SmartBank mobilalkalmazásban, vagy OTPdirekt internetes szolgáltatáson keresztül, vagy bármelyik OTP Bank fiókban. Azoknak is érdemes ellenőrizniük, hogy az érvényes mobiltelefonszámuk van-e rögzítve, akik korábban már megadták elérhetőségüket a banknak. A mobiltelefonszámot az ügyfelek ellenőrizhetik az OTP SmartBank mobilalkalmazásban, az OTPdirekt internetes szolgáltatásban, az OTPdirekt telefonos ügyintézői szolgáltatásban, vagy a legközelebbi OTP bankfiókban. OTP Junior: Mi az a telekód?. Akinek már van internetes biztonsági kód szolgáltatása és használja az OTP SmartBank alkalmazást, november elején a legújabb verzióra érdemes frissítenie azt.
-n:-) vagy:-(?
Akik használják a banki mobilalkalmazást, azoknak frissíteniük kell azt a telefonjukon, és engedélyezniük kell a felugró értesítéseket (push üzeneteket) a készülék beállításaiban. Hogyan azonosíthatjuk magunkat internetes vásárláskor? A legkényelmesebb megoldás a bank szerint a mobiltelefonos alkalmazás használata. Így a vásárláskor a bankkártya-adatok szokásos megadása után egy felugró értesítést kapnak a mobiltelefonjukra, amire rákattintva belépnek az alkalmazásba, majd az alkalmazáson belül engedélyezhetik a vásárlást. Használhatjuk az SMS-ben kapott internetes biztonsági kódot is, viszont ehhez már a 3 jegyű telekódot is meg kell adniuk. A telekódot csak akkor tudjuk azonosításhoz használni, ha előzetesen megváltoztattuk azt. Kiemelt kép: Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Hamarosan meglesz az összesítés. A gémfélékből ezúttal meglepően keveset találtunk, valószínűleg azért, mert megenyhült az idő, és visszaolvadtak város környéki bányatavak. A gémfélék nádi madarak, de télen a bányatavak környékén élnek, mert azok mélyek, és nehezen fagynak be. Egyébként a Tisza-tónál és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területén fészkelnek, ahol nagyobb kiterjedésű nádasok találhatók. Költési idő után aztán más vizekre is elkóborolnak. A szántóföldön vadászgatnak, főleg pockokra, mert ez a rágcsáló nem alszik téli álmot. A vizeken pedig halakat fognak, ezért jönnek a Szinvára is. Egyébként a patak Kiss Ernő utcai szakaszán is gyakran látni szürke gémeket és nagy kócsagokat – sorolta Somoskői Péter. Sikeres együttműködés eredményei a dél-borsodi gazdákkal - Hír - Novohrad-Nógrád Geopark. Megtudtuk tőle, hogy a gémek egyébként vonuló madarak, de nem minden példány repül el télen melegebb tájakra, mert biztosítottnak találják a megélhetésüket a hidegebb hónapokban is. A fehér gólyáknál is megfigyelhető ez a viselkedés, bár közülük jóval kevesebben maradnak itt télen.
Idén egy 2019-ben a Dél-Bükkben, valamint egy 2017-ben Szentendre mellett gyűrűzött madarat sikerült megfigyelni. Gyűrűs fiatal kígyászölyv. Hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1. 000. 000 Ft. (Fotó: Seres Nándor) A kígyászölyv hazánkban ritka ragadozó madár. Méretében akkora, mint egy sas, feje a baglyokéra hasonlít. Fészkét magas fák tetejére rakja, s csupán egyetlen fiókát nevel. Egyre több a haris a kesznyéteni réteken | Agrotrend.hu. Főként kígyókat, siklókat, gyíkokat, békákat, időnként pedig kisebb emlősöket és madarakat zsákmányol. (Fotó: Seres Nándor) A természeti rendszerek jó állapotának megőrzése nem csak természetvédelmi szakmai kérdés, hanem valamennyi ágazat stratégiai ügye. A nemzeti park igazgatóságok munkatársai állandó terepi jelenlétükkel, szakmai iránymutatásukkal évtizedek óta folyamatosan segítik a gazdálkodókat, hogy megismerjék, milyen természetvédelmi indíttatás van az egyes előírások mögött. Az agrárterületek természeti sokszínűségének megőrzése, és az ehhez szükséges fenntartható mezőgazdálkodási gyakorlatok elterjesztése a természetvédelem és az agrárium szereplőinek együttműködését igényli, aminek szerencsére – mint az fentebb is olvasható volt - egyre több jó példája van.
Mozgalmas földtörténeti múlt emlékei, festői sziklák és szűk völgyek között, erdőkben és egykori ligetes legelőerdők vidékén kanyarog a Bátor tanösvény, melyet a Turisztikai Központ új épületével együtt adtak át a 64, 58 millió forintos, vissza nem térítendő, európai uniós támogatás segítségével megvalósult "Turisztikai fejlesztés Bátor Községben" projekt keretében. Bátor látképe Ahol a Bükk nyugaton véget ér, és a Heves–Borsodi-dombvidék erdős hullámai kezdődnek, az erdők ölelésében e két tájegység határán fekszik egy aprócska, alig 390 lelkes palóc falu, Bátor. Már a bronzkorban megjelent itt az ember, és a régészeti leletek alapján eleink már a kora Árpád-korban megtelepedtek a Laskó- és az Aranyos-patakok összefolyásánál. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy ezt az erdőkkel, legelőkkel tarkított hegyvidéki tájat az ember legalább egy évezrede alakítja, felhasználva a természet nyújtotta erőforrásokat, lehetőségeket. Az ember és a táj e hosszas együttélése során alakult ki ez a vidék, melyet most már egy újonnan létesített, 8, 6 kilométer hosszú tanösvény is bemutat.
Legszebb védett madaraink, szemet gyönyörködtető lepkéink, virág ritkaságok, kemény és puhafa ligeterdők fái, emlős állatok. Tiszadob élővilágának hallatlan gazdagságát három folyó találkozása alakította ki. A Tisza a Sajó és a Takta hullámterei a fajok számára természetes géncsatornák, ahol az időjárási körülményekhez igazodva húzódhatnak délről északra, vagy, ha az élet azt kívánja északról délre. Az éltető víz változatos, mozaikos talaj- és tájszerkezetet alakított ki. Kemény- és puhafa ligeterdők, ősgyepek, vizes élőhelyek, szántók váltogatják egymást. Hihetetlen ökológiai potenciál, gén csomópont, amely, ha megértjük és jól hasznosítjuk, akár háromezer embert is képes eltartani. Tudósok a táj védelmében Ha szereted a természetet, magával ragad és rabul ejt a tiszadobi táj, ne csodálkozz rajta! A megélhetésen kívűl sokat köszönhetünk a táj szépségének. Andrássy Gyula az andrássyak legszebb kastélyát nem véletlenűl építette ide. Tudós emberek ingyen, sokszor a korszellemmel, a hatalommal, és saját főnökeikkel szemben is óvták és védték e tájat.
Felszínükön nagy tömegben növekedik a tőzegpáfrány, erről lehet őket megismerni. Ennek a holtágnak jellegzetes növényei a tavi rózsa, a rucaöröm, a sulyom, a keskeny levelű gyékény, a közönséges rence és a süllőhínár. A víztest mélyebb rétegeit is dús hínárpopuláció borítja. Halállományára az eutrofizálódott vizeket jobban elviselő fajok a jellemzőek, de megél itt a süllő és a harcsa is. A Malom-Tisza Szücs-Tisza és Sajó-Tisza Vízfelülete 24, 32 heltár, átlag mélysége 0, 5 méter, de előfodul, hogy szinte teljesen kiszárad. A holtágszakasz a feltőltődés utolsó szakaszában van. A Sajó-Tisza a jelenlegi Tisza meder jobb partján 15, 2 kilométer hosszú holtág rendszert alkot. A meder felső Tisza felőli vége jelentősen feltöltődött. Partját az egykori ártéri erők maradványai, kocsányos tölgyek, fehér és fekete nyárfák, szilfák szegélyezik. Magas, zárt koronáikkal különleges mikroklímát teremtenek, melyben jól érzi magát a rendkívül értékes tarkalepke és a farkasalma lepke. A Sajó-Tisza Fontos feladat lenne növény és állatvilágának alaposabb feltárása.