Addel Piactér Addel Piactér - Online Áruházak. Fókusz Online internetes áruház Több, mint húszezer termék: könyvek, CD-k, MC-k, DVD-k, VHS-k, és kották. Mindennap akciók, árengedmények, leértékelések. Kreatív Karácsony Kreatív Karácsony - Ha ötlet kell! NetPiac Online Áruház Online filmáruház - minden Magyarországon forgalomban lévő mozi- és tévéfilm VHS és DVD hordozón. Laci Bácsi Lemezboltja Használt és új bakelitlemezek a Neten (is). Kb. 4000 LP és 1500 SP közül válogathat rock, blues, beat, metal, jazz, jazzrock, progresszív, oldies, filmzene, népzene, latin, pop, disco stílusokban. Lego Áruház a Lego webáruház. Széles választék, folyamatos akciók, kifutó modellek, újdonságok, különlegességek. Kedvező szállítási költségek, gyors pontos kiszolgálás. Folio CD Posta Komoly- és könnyűzenei CD lemezek, audio kazetták, videók, DVD-k, könyvek forgalmazása. Napló díszítés ötletek lányoknak. Autóhifi webáruház Cégünk autóhifi kis- és nagykereskedelmével valamint importjával foglalkozik. Importőrei vagyunk a ciare hangszóróknak és steg erősítőyéb autóextrák is találhatók kínálatunkban.
Napokig tündérkertekkel kapcsolatban bújtam az internetet, próbáltam inspirálódni és kitalálni, hogy a miénk mégis hogyan nézzen majd ki ezekkel a tüneményes bútordarabokkal. A hobbibeton, mint kreatív alapanyag, nem új keletű, néhány éve robbant be a szaküzletek polcaira. Meglehetősen egyszerű vele dolgozni (tulajdonképpen csak vízzel kell elkeverni, a sablon kiválasztására és előkészítésére kell csak némi időt szánni), nekem pedig kifejezetten tetszik az az egyszerű, letisztult megjelenés és ipari jelleg, amit a lakberendezésben képvisel. Tovább a teljes cikkhez... Még több betonos ötletet itt kaphatsz... Különleges beton járólapokat is készíthetsz a kertedbe. Hogyan kell, itt megnézheted... A Pinteresten ezrével találhatsz ötleteket, hogyan készíthetsz tündérházat a kertedbe. Nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is szívesen nézegetik az apró kis lények lakóhelyét. És hátha még egy tündér is beköltözik. Gyufásdoboz-dísz – pixplan_építészeti tervezés. A részletes leírás ugyan angol nyelvű, de rengeteg képet találunk az oldalon, így nyelvtudás nélkül is remekül eligazodhatunk a leírásban.
Íme, a Jenga fanatikusok kedvence: A szellemirtóknál is ilyesmi díszítheti a főhadiszállást az ünnepekkor: Ágak és dízsek remek kompozíciója: Fogas újraértelmezve: A végére pedig íme egy rövid videó, ami humoros formában mutatja be a "fakímélő" karácsony ideáját: Kapcsolódó cikkek
A Fehérvári úti piac bővítését 1998-ban határozták el. A beruházást az indokolta, hogy az 1977-ben átadott Halmos György által tervezett épületet a piac kinőtte, a kereskedelem átterjedt a környező járdákra is. felelős tervező: Kertész András Tibor - Kertész Építész Stúdió Kft. építész tervezők: Horváth Péter, Stummer Judit, munkatársak: Horváth Tibor, Erdei István tervezés/építés éve: 2003, 2007 fotó: © Molnár Emil → az épület a "hazai középületek" térképen itt! A Kertész Építész Stúdió egyszerű, nagy belmagasságú, fémvázas csarnokot tervezett a teraszok, valamint a piac által korábban elfoglalt közterek fölé, meghagyva a dél-budai vásárcsarnok piramis alakú szerkezetét. A régi fedett lépcsőket azonban – az eredeti tervekben is szereplő, de akkoriban nem engedélyezett – mozgólépcsőkkel váltották ki. Az új terek a piac spontán terjeszkedésének irányait követik, a tervezéskor a legfőbb cél a fennálló szituációhoz való alkalmazkodás volt. Az L-alakú csarnok két szárát nagy üvegfalak zárják le, a körítőfalakat helyenként teljes magasságban felnyitó üvegsávok, a tető alatt húzódó magas szalagablakok mind a közterület-jelleget erősítik, megidézve az épület régi jellegét.
Az épület teteje két irányban lejt, amit a nagy üvegfalak trapéz formája ki is rajzol a két homlokzaton, egyértelműen pedig a belső acéltartók vonala mutatja. Az épületet úgy alakították ki, hogy kerekesszékkel is bejárható legyen. A tizenegyezer négyzetméteres piacon 74 árus és közel 100 őstermelő árusíthat, a vásárlóknak pedig 120 férőhelyes parkolót építettek. A Fehérvári út és az Október huszonharmadika utca sarkán nyílik a főbejárat, melyet harántfalakkal keretszerűen körülírt, óratornyot imitáló falsáv hangsúlyoz. A csarnok bejáratai a forgalom fő irányai felé néznek, a homlokzatok optimális mértékben visszalépnek a nagy forgalmú útkereszteződéstől. az anyagot gyűjtötte: Sebők Orsolya és Juhász Luca © Molnár Emil légifotó archív © Molnár Emil © Molnár Emil © Molnár Emil © Molnár Emil alaprajz – alsó szint alaprajz – felső szint metszet Publikációk: MTI hír: Fehérvári úti piac - egy milliárdos korszerűsítés - in: építészfórum, 2001. január 25. Martinkó József: Konzervsavanyúság - A Fehérvári úti piac átépített épületéről - in: Népszabadság, 2003. szeptember 24.
A piac állapota az évtizedek során tovább romlott, végül az 1970-es évek elején bontották le az elavult bódékat. A Szövetkezeti Áruház (Skála) építésével párhuzamosan a régi piac területén kezdődött meg a várva várt Fehérvári úti vásárcsarnok és környékének újjáélesztése. A háromszintes, közel 8000 négyzetméter alapterületű, előregyártott elemekből álló, teraszos beépítésű csarnok Halmos György tervei alapján épült, első vásárlóit 1977. augusztus 18-án fogadta. A csarnok tervezési programját az áruforgalmi adatok, az árumozgatási, a tárolási és az árusítási technológia figyelembevételével készítették az Általános Épülettervező Vállalat szakemberei. A piramis alakú épület egyes szintjei csökkenő alapterületűek voltak, a süllyesztett szint 79x42 négyzetméter, a közbenső 75x39 négyzetméter, a felső szint 67x31 négyzetméter, a tető pedig 59x23 négyzetméter volt. "Az igényelt árusítási, tárolási, közlekedési terület és a beépíthetőségi lehetőség aránya háromszintes megoldást eredményezett, […] a hagyományoshoz közelálló piaci jelleggel túlnyomó részt fedett területen, kisebb részt nyitott teraszokon.
Írta: Jancsó Ágnes 1911-től Kelenföld-Lágymányos környékének lakói a Fehérvári út és Schönherz Zoltán utca kereszteződésénél álló piacon végezték a nagybevásárlást. A kis téren nem csupán az egymás mellé zsúfolt bódék és a szerény kínálat nehezítette a vásárlást, de sok panasz érkezett a higiéniai állapotokra is. "A főváros vezetősége a közelmúltban eltüntette az óbudai és a krisztinavárosi nyílt piacokat és megépítette a Flórián-téri és délivasúti fedett vásárokat, most pedig a Garai-tér modernizálása van soron. A piaci problémák rendezése körül kifejtett buzgalom azonban nem terjed ki Kelenföldre. […] A kelenföldiek jelentékeny része kénytelen a pesti oldalon fekvő Nagycsarnokba elgyalogolni, ahol olcsóbban vásárolhatnak ugyan, de a mindennapi élelmiszerszükséglet hazaszállítása nehéz fizikai feladat elé állítja a háziasszonyokat. Sokan villamossal teszik meg a hídon átvezető utat, itt azonban a villamos-költség jelent többletkiadást" – olvashatjuk a 8 Órai Újság, 1931. március 7-i számában.
( Magyar Narancs, 2002. április 25. ) Cságoly és Hőnich épülete egy, a mindenkori modern építészet által képviselt esztétikai programmal bír, s a Hans Ibelings-féle szupermodern jegyeit is magán hordozza, különösen jelentéskerülő semlegességével, melynek illúziójáért az opálos üvegfelületek, a hófehér falak és a tiszta geometriai formák szavatolnak. Az aszimmetrikus tömegformálású Fény utcai piac végső soron olyan, kimondottan racionális tervezői attitűd gyümölcsének tűnik, amelyik a piac épületét üzemként, sőt gépként tételezi föl. Rajk László piaca a maga stílusturmixával, az építészetet előlegező, majd utólag magyarázó-mentegető, radikálisan eklektikus ideológiájával ellenben maga a megtestesült, jelentésterhes posztmodern. A tervező témába vágó közéleti megnyilvánulásaiból ugyanis rendre kiderül, hogy a Lehel piac építészete messze nem csupán magának az épületnek az építészetét jelenti, hanem Rajk azzal kapcsolatos elméleti jellegű munkásságát is. A posztmodern gegekre oly jellemzően az a kérdés azonban mindig jótékony homályban marad, vajon Rajk cikkei épületeinek illusztrációiként tekintendőek-e, avagy éppen fordítva, az épületek próbálják igazolni a teorémákat.
A Lehelen nyoma sincs a Fény utcai piac mellesleg egyelőre mindenképp kudarcot valló esztétikai-pedagógiai küldetésének! Amikor Cságolyék piacán járok, mindig az az érzésem, hogy az ösztönös városi folklór - az árcetliktől a cégtáblákig mindenütt tenyésző, menthetetlen hazai tipográfiai műveletlenség például - szubvertálja az épület programját, s nem kér a fenségesből. Ez a benyomás pedig gyakran bizony ahhoz a kényelmetlen következtetéshez vezethet el, hogy a Fény utcai piac sajátos plasztikai kompozícióját talán meg kellene óvni a felhasználók ízlésterrorjától. Ez azonban egy középület esetében nyilvánvalóan teljesen abszurd kívánalom! Míg a Fény utcai piac e furcsa ambivalenciája rendre nyugtalanságot kelt szemlélőjében, addig, el kell ismernem, a Lehelen az élet a klasszikus piaci értelemben is pezseg, benne bizony tobzódik a gagyi, és fel sem tűnik az urbánfolklór ízléstelen burjánzása, hiszen ettől a tervező megálmodta épület esztétikai minősége eleve nem is szándékozott elütni soha.