Nadapon van a térképészet és az építészet egyik legfontosabb meghatározójának, a magasság mérésnek magyarországi legfőbb viszonyító pontja, a Nadapi szintezési ősjegy. Ebből mindjárt kettő is van, az un. Adria feletti szint, valamint a később meghatározott Balti szint Főalappontja. Azért települtek ide, mert ez a terület, a Velencei-hegység a Kárpát medence legöregebb és legstabilabb képződménye. Nadapi szintezési ősjegy, az ország legállandóbb pontja | Sokszínű vidék. Minden ország saját tengerének közép szintjét határozta meg viszonyító magasságul, amit un. Felsőrendű szintezéssel telepítettek szét területükön és határozták meg tengerszint feletti magasságát. Az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország az Adriai-tenger középszintjét vette alapul, amit a trieszti kikötő mólóján mértek meg. Az eredeti Nadapi Ősjegy ennek alapján települt. A másik a Balti szint, (Balti tenger szintje Kronstadtban) a Varsói Szerződés államainak egységes katonai magasságmérését szolgálta, de meghonosodott az építészetben és a térképészetben is, nem kis kavarodást okozva, ugyanis a kettő között 63.
Nem tévesztendő össze a következővel: Nadab. Nadap ( németül: Kaltenberg) község Fejér megye Gárdonyi járásában. Fekvése [ szerkesztés] Nadap a Velencei-hegység délkeleti részén terül el. A Velencei-tótól 2 kilométerre északra található. A Velence és Lovasberény között futó, a Velencei-hegységet átszelő 8119-es út mellett fekszik. Autóbusszal elérhető Székesfehérvár, Velence és Kápolnásnyék felől. A község a táj legmagasabban fekvő helysége a maga 202 méterével, ami 100 méterrel magasabb a tó víztükrénél. Története [ szerkesztés] Nadap valószínűleg fontos település volt a honfoglalás időszakában. Első írásos elméke az 1193 -as alapítólevél, ami szerint a település először a fehérvári keresztes lovagok birtoka volt, később a Csákok, majd a Buzlayak uralma alá került. A törökök kiűzése után németeket telepítettek a területre. -= Nadap Község Honlapja =-. 1731 -ben a település már a Ziráky grófi családé. Ők építették 1760 -ban a barokk római katolikus templomot, amiben 1800. december 3-án megkeresztelték Vörösmarty Mihályt.
Sukoró Túra a Velencei-tó körül A Barlang-kúttól az Angelika-forrásig A hegység egyik legvadregényesebb részére, a szurdokszerű Bodza (Hurka)-völgybe Sukoró központjából a zöld sávjelzésen lehet eljutni. Ehhez a gyönyörű, de kevéssé ismert szurdok felé menet már egy szabadtéri sziklamúzeumban érezhetjük magunkat, hiszen a piros háromszögre áttérve kisebb ingókövek látványa színesíti meg utunkat. A Hurka-völgy bejáratánál a sziklaszoros aljában fakad a Barlang-kút. A forrás mellett egy hangulatos pihenőhely található, innen indul a piros sáv is, amely átvezet bennünket a völgyön. A szurdok kijáratánál, a Sor-hegy oldalában a sziklatömbök alól tör fel az Angelika-forrás, amely a Velencei-hegység egyik "turisztikai központja". A csekély vízhozamú forrást 1962-ben foglalták a székesfehérvári Spartacus turistái, a pihenőtől több környező kis forrással összefutva már egészen szép kis patakként csörgedezik alá a Bodza-völgybe. Hurka-völgy Angelika-forrás Hurka-völgy Angelika-forrás Hurka-völgy Angelika-forrás Hurka-völgy A Meleg-hegy titkai A Meleg-hegy talán az egész Velencei-hegység legérdekesebb földtani képződménye, ezen okból kifolyólag az 1950-es években érckutatás színhelye is volt.
A lakótelep túlsó végén, a Pólus bevásárlóközpont mellett van hely P+R parkolónak is, itt lehetne a végállomás. Átszállás a körvasútra A vonal legdrágább eleme a körvasút alatti átvezetés, ezt érdemes úgy megépíteni, hogy ha egyszer mégis lesz pénz a 4-es metró továbbépítésére, föl lehessen használni a földalatti számára is. 4 villamos megállói. Az Origo információi szerint a MÁV-Start személyszállító vonatokat indítana a körvasúton, így vasúti megálló is készülne a villamos fölé. Amikor még villamos járt a Thököly úton. járműállománya Zöld Nyíl Tiszai pályaudvar Gömöri pályaudvar Lillafüredi Állami Erdei Vasút A LÁEV járműparkja Avasi Sikló Lillafüredi libegő Miskolci repülőtér Útvonaldiagram Vágánykapcsolat az 1-es villamossal Bulgárföld Szinva-híd Ázsia mh. Mexikó patak-híd Tatárdomb A miskolci 4-es villamos 1964 -ben indult, a tatárdombi munkásszállítások lebonyolítása érdekében. Vasárnap kivételével reggel 5 órától éjjel fél 11-ig volt villamosközlekedés az egyvágányos vonalon (csak a tatárdombi végállomás volt kétvágányos), a közeli gyár munkanapi műszakváltásaikor 14 percenkénti indulással, azokon kívül viszont ritkábban.
Nem költök bérletre. Havi egy jeggyel bliccelem végig az utat, akárhova is megyek. A metró már legalább negyvenhatszor kilyukasztotta és teleírta eme szerencsétlen jegyet. Úgy néz ki mint valami bandatag, tele tetoválásokkal. De egy kis víz, csodákra képes. Mintha új lenne. Nyáron nem költök bérletre. 4-es villamos megállói. Hisz lássuk be: 3500ft…az 3500ft. Szabó T. Anna: Villamos Olvas: ölében füzetes regény. Azután abbahagyja. ("Rossz a fény. ") És kibámul a fényes villamosból, elmélázik, az elmúlásra gondol, és lát üzletet, éttermet, mozit, nézi a város fényreklámjait. Vedlett árnyékok, lombtalan platánfák. Futóesőtől fényesek a járdák. (Nehézkedés, 1998) Savoya Park / Bécsi út / Vörösvári út 17 villamos Menetrend 17 villamos vonal üzemi ideje minden nap napokon van. Rendszeres menetrendi óták: 4:30 - 23:06 4:30 - 23:06 17 villamos Vonal Térkép 17 villamos Útvonal menetrend és megállók A 17 villamos (Úticél: Bécsi Út / Vörösvári Út) 37 állomások megállója van ami a Savoya Park megállóból indul és a Bécsi Út / Vörösvári Út megállóig közlekedik.