Meglátogatni nem "sétagalopp", de aki nekivág, örök és csodás élményekkel lesz gazdagabb. A szerző, Dr. Obrusánszky Borbála, Mongólia kitűnő ismerője, rengeteg időt töltött ott, s az egyik leghivatottabb és avatottabb személy arra, hogy "kézen fogva" a bősz turistát, megszerettesse vele Mongóliát és népét. E kötet vadonatúj, részletes, aktuális, friss és nélkülözhetetlen információkkal lát el.
Ugyanis mindenki milliárdokból akar egy ilyet megvalósítani, nem pedig úgy gondolkozik, hogy kezdjünk bele, és majd megteremtődnek a feltételek. Nagyon sok fiatalt lehetne mozgósítani és kutatótársaim is szívesen közreműködnének. Szerencsére nagyon sok kutatóval lehet konzultálni, ami rendkívül fontos, hiszen közösen kevesebb hibát ejtünk, mintha egyedül dolgoznánk. - Kérlek, sorold fel röviden a hun-magyar rokonság mellett szóló legdöntőbb szakmai érveket! - Először is azzal kezdeném: nincs egyetlenegy bizonyíték sem a magyar-hun elmélet ellen! Több szálon is lehet bizonyítani ezt: a hunok nem tűntek el a Kárpát-medencéből, hanem itt éltek részben kis közösségekben, részben idegen fennhatóság alatt. A Kaukázus előterében nem volt 463-ban mindent elsöprő népvándorlás, nem jöttek oda bolgár-török ogur népek, tehát a területen hunok maradtak. A bolgár-töröknek vélt több száz "jövevényszó" ezért hun lehet! A magyarság onogur (hungár) néven szerepel a forrásokban az 5. Megyei Lapok. század óta, ami azt jelenti, hogy együtt éltünk a hunokkal.
Összefoglaló A Törvények és tanítások című könyv a középkori mongol birodalom rövid történetéről, valamint Dzsingisz kán bölcs tanításairól olvashatjuk. Egy rövid tanulmány a belső-ázsiai sztyeppei lovasok ősi örökségét hasonlítja össze a mongolokkal. Obrusánszky borbála free . Szóba kerül két olyan törvény, amelyet a világon elsőként a mongolok rögzítettek írásban. A műben két, eddig még magyar nyelven nem publikált forrásmunka olvasható. Az egyik a híres mongol törvénykönyv, a Dzsaszag, a másik pedig a Fehér történet, amely 14. századi ősi mongol kultuszokat és az állam feladatait foglalta össze.
Hogyan is őrződhettek meg ezek a mondák olyan hosszú időn át? Obrusánszky borbála férje olaj. Hősénekek által ismeretes, hogy Indiában több ezer éves történelmi múltat hordoznak az ilyen eposzok, de az Altájban a híres mongol Dzsangar hőseposz nem másról, mint a hun királyról, Maodunról szól, aki 2200 éve uralkodott Belső-Ázsiában. Erről is a tavalyi évben született egy átfogó tanulmány. Bátran kijelenthetjük, hogy a magyarság kialakulásának egyik jelentős epizódja tehát a mai Georgiához, Grúziához kötődik.
A fiatal tehetséget egy éven át havi 200 ezer forinttal támogatja az alapítvány, míg a Szervátiusz Jenő-díj egymillió forint támogatást nyújt a díjazottaknak.
A feliratokban két érdekes elem található. Az egyik az egykori ősi sámánhitből az őskultuszra utaló áldozatok továbbélése. Erre utalhat a Denha Arim sírkövén lévő felirat következő sorai: "Az emlékműnél imádkozzunk a halott ember lelkének! ". Másik érdekes rövid feljegyzés viszont valószínűleg a buddhizmusból átvett kifejezés volt: a köztes lét ugyanis Buddha tanításából fejlődött ki. Ezt az idézett feliratok közül a legkésőbbikén, az 1652-es (vagyis 1341-es) Terima Tapa sírján olvasható: "Legyen ez az emlék örök számára, és a lelke menjen át a köztes világon! Ámen! Obrusánszky borbála férje márk. " A közép-ázsiai keresztény közösség több évszázadig tudott az iszlám árnyékában működni, templomaikat, fent bemutatott sírhelyeket hagytak maguk után. A mongol birodalom felbomlása után azonban sorsuk megpecsételődött. Az addig védett, jól járható eurázsiai kereskedelmi utak veszélyessé váltak, így a keresztény közösségek elszakadtak a bagdadi pátriárkától.
Egyes tudósok kutatásai szerint akár 9 másodperc alá is vihető a férfi 100 méteres síkfutás világrekordja, melyet jelenleg a nyolcszoros olimpiai bajnok jamaicai Usain Bolt tart a 2009-es világbajnokságon elért 9, 58 másodperces idejével, számol be az MTI. A dpa hírügynökség összeállítása szerint Jean-Francois Toussaint francia orvos-biológus a 2008-as tudományos kutatásában azt állapította meg, hogy 100 méteren 9, 726 másodpercnél jobb időt lehetetlen lesz futni, Bolt azonban egy évvel később nemcsak az addigi csúcsot, de ezt az állítást is megdöntötte. Az amerikai Peter Weyand orvos-biológus az egyik tanulmányában azt állapította meg, hogy a sprint során a legnagyobb teljesítmény leadásához és így a legjobb idő eléréséhez az a legfontosabb, hogy a futó "adott idő alatt a lehető legnagyobb vertikális erőt fejtse ki a talaj irányába". Ez alapján Wolfgang Potthast kölni orvos-biológus azt mondta, nagyon nehéz lenne pontosan megjósolni, hogy hol lehet a 100 méter világcsúcs-fejlődésének a vége, mert mindig lesznek "evolúciós és teljesítménybeli ugrások, mivel az emberek nagyobbak és erősebbek lesznek".
Gainesville Harvey Glance ( USA) 1976. április 3. Columbia 1976. május 1. Baton Rouge Donald Quarrie ( JAM) 1976. május 22. Elektronikus időmérés [ szerkesztés] 10, 06 10, 03 10, 02 1968. október 13. 0 9, 95 0 9, 93 Calvin Smith ( USA) 1983. július 3. Colorado Springs 0 9, 83 Ben Johnson ( CAN) 1987. augusztus 30. Róma Carl Lewis ( USA) 1988. augusztus 17. 0 9, 92 1988. szeptember 24. Szöul 0 9, 90 Leroy Burrell ( USA) 1991. New York 0 9, 86 1991. augusztus 15. 0 9, 85 1994. július 6. Lausanne 0 9, 84 Donovan Bailey ( CAN) 1996. július 27. Atlanta 0 9, 79 Maurice Greene ( USA) 1999. június 16. Az amerikai Christian Coleman egyéni csúccsal nyerte élete első világbajnoki címét a 100 méteres férfi síkfutás döntőjében a dohai atlétikai világbajnokságon. A Usain Bolt utáni korszak, a múlt és a jövő összecsapása avagy Gatlin-Coleman visszavágó - ilyen címekkel harangozták be a világbajnokság leginkább várt számát. Az esélyek a 23 éves Christian Coleman mellett szóltak, aki idén 9. 81 másodpercet is futott, az előfutamok során és az elődöntőben is egyedüliként került 10 mp alá.
A német tudós szerint Bolt 2009-es sprintje is egy ilyen ugrás volt, miután a jamaicai sportolónak sikerült azt elérnie, hogy "nagyjából 90 méteren keresztül tartotta a sebességét és végig nagy vertikális erőt generált". Potthast szerint szemmel látható volt, hogy Bolt ellenfelei nagyjából 60 méternél jelentős mértékben lassultak és lemaradtak. A fizikusok, matematikusok és az orvos-biológusok rendszeresen kutatják azt, hogy mennyi lehet az emberi teljesítőképesség határa a sprintek esetében, ehhez pedig a korábbi rekordokkal kapcsolatos adatokat használják. Filippo Radicchi spanyol fizikus szerint 8, 80 másodperc lehet 100 méteren a legjobb idő, amit ember elérhet. John Einmahl német matematikus több számítást is végzett már, 2006-ban 9, 29 másodpercben határozta meg az elérhető rekordidőt, három évvel később viszont már 9, 51 másodpercet számolt, korrigálva a korábbi kalkulációját.
1/7 anonim válasza: 100% Férfiaknál 9. 69 másodperc. A pekingi olimpián futotta Usain Bolt. Nőknél 10, 49 másodperc. Ez Florence Griffith-Joyner nevéhez fűződik. Ő még 1988-ban állította be ezt a világcsúcsot. Azóta senkinek nem sikerült megdöntenie. Kutatók szerint nem is fogja már senki. 2008. dec. 14. 14:54 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 anonim válasza: Mindig ezt mondják. Hogy ezt meg azt már nem lehet megdönteni. Nézd, 20 éve lehetetlennek tartották a 10 mp alatti százat még a férfiaknál is. Előbb-utóbb (inkább utóbb) a nőknél is meglesz a 9. 99. Lehet hogy 20 év múlva, de meglesz. 2009. aug. 2. 18:49 Hasznos számodra ez a válasz? 3/7 bumbi02 válasza: az a vicc hogy minden rekord elvileg megdől, nem? :) legközelebb vki lehet h 9. 2-t fut, nem elképzelhetetlen mer nem sokkal gyorsabb Boltnál.. aztán ezt is megdönthetik épphgy aztána vköetkezöt végén ott tartanánk hogy a 100m-t1 mp alatt futják... de h hameg nem megdönthetö a rekord.. akkorviszont az nyer aki megtalálja azt az időt ami nem átléphető egy ember számára és örökre benn maradt a történelemben, mert az emberek mindig csak a LEGgyrsabbatjegyzik meg, azt h ki volt bolt elött a leggyorsabb vagy azelött kevesen jegyzik... nov. 17.