A kötődés fogalma A kötődést Bowlby ösztönalapú viselkedéses mintázatnak írta le, amelynek biológiai funkciója a biztonság és a védelem biztosítása. Meghatározása szerint az ember egy úgynevezett bioszociális ösztönnel születik, ami arra készteti a csecsemőt, hogy az őt gondozó személlyel szoros kapcsolatot alakítson ki. A fenyegető veszélyforrások ellen, csak ez a szoros kapcsolat jelent a kötődő gyermek számára megoldás, így a normális fejlődéshez elengedhetetlen fontosságú a tartós közelség fenntartása. A kötődés olyan erős érzelmi kötelék, amit bizonyos személyek felé érzel az életed során. A legalapvetőbb kötődést az édesanyád, édesapád adja, akikhez szilárd bázisként, bármikor visszatérhetsz. Ez a tudat kiegyensúlyozottá, boldoggá tesz. Ha sikerül biztonságosan kötődni, akkor nagy valószínűséggel válhatsz magabiztos felnőtté. Viszont, ha gyerekkorodban az egyik, vagy mindkét szülő elhagyott, akkor esélyes, hogy az elhagyatottság sémáját építed fel. Kötődési problémák Ambivalens kötődés - ebben az esetben a gyerekek vágynak az anyjukra, de nem bíznak benne eléggé, mert az nem jelent biztos hátteret a számukra.
Továbbá azt az érzést, hogy szükség esetén a gondozó elérhető a számára, és létezik megnyugtató válasz stresszélményének csökkentésére. Ainsworth az anyai szenzitivitást tartotta a legfontosabb tényezőnek, ami a kötődés egyéni különbségeinek kialakulásában szerepet játszik. Ugyan az 1960-as években Ainsworth még csak az anyai szenzitivitás kulcsfontosságáról beszélt, azonban ma már tudjuk, hogy a kötődési biztonság szempontjából az édesapák szenzitív jelenléte is ugyanolyan fontos. A mentalizáció mentalizációt szül… A modern kori pszichológiai kutatások igyekeztek még jobban megérteni a kötődés és a mentalizáció összefüggéseit. Main (1991) vizsgálata fejlődési kapcsolatot tárt fel a szülők mentalizációs képessége, a gyermek mentalizációs képessége és a gyermekkori kötődés biztonsága között. Az eredményei arról számolnak be, hogy a mentalizáció képességét aktívan használó szülők gyermekei egyéves korukra biztonságosan kötődőek lettek, valamint ezek a gyermekek 4-5 éves korukra képessé váltak érettebben gondolkodni a mentalizációs folyamatokról.
A személy szeretne mély kapcsolatokat kialakítani, de gyakran érzi úgy, hogy társa nem viszonozza ezt a fajta kötődést. Közeli kapcsolatok nélkül nem érzi jól magát, ugyanakkor fél attól, hogy mások nem értékelik ugyanannyira, mint ő őket. Gyakran válna társfüggővé. 3. Elutasító (pozitív énkép + magas elkerülés) A személy pozitív viszonyban van önmagával, magabiztos, így közeli kapcsolatok nélkül is jól érzi magát. Fontos számára a függetlenség, a teljesítmény, és az önállóság, emiatt nem engedi magához olyan közel az embereket. Gyakran tűnhet bizalmatlannak. 4. Félelemteli (negatív énkép + magas elkerülés) Ez a személy negatív képet ápol magáról és a társáról is. Kényelmetlen számára a közelség, nehezen szavaz bizalmat másoknak, és aggódik a lehetséges sérülések miatt. Fontos számára, hogy elismerjék, ezért a rendszeres visszajelzések növelhetik az (ön)bizalmát. Amennyiben nem sikerül megküzdeni félelmeivel, eluralhatja a magányosság érzése. Természetesen számos más megközelítés is létezik a felnőttkori kötődés területén és folyamatosan zajlanak a kutatások, melyek újabb irányokkal színesíthetik az elméletet.
Belőlük válnak független, rideg felnőttek, akik senkivel sem mernek mély kötődést kialakítani. Mi az a reaktív kötődési zavar? Azoknál a gyerekeknél alakul ki reaktív kötődési zavar, akiket gyermekkorukban súlyosan elhanyagoltak, és nem kaptak szeretetet. Ők azok, akik többnyire nem mutatnak érzelmeket, elutasítják a másokkal való kapcsolatot, apatikusak, néha agresszívak lesznek. A reaktív kötődési zavart fel lehet ismerni a jellegzetes tünetei miatt a testi gyarapodás lassulása, késése az érzelmek csak kis mértékben jelennek meg - a kíváncsiság, az öröm, a félelem, a figyelem, a harag rejtve marad arckifejezésük, mimikájuk szegényes elutasítják a társas kapcsolatokat, érdektelenné válnak a környezetükkel szemben magas az alvásigényük a közeledésre, gondoskodásra agresszióval, máskor közönyösen reagál a társas játékokra negatív érzelmekkel reagál. Minél tovább áll fenn az a helyzet, ami a kötődési zavart okozta, annál nagyobb a maradandó érzelmi károsodás esélye. Ezért ezeket a gyerekeket a problémás környezetből minél hamarabb ki kell emelni és olyan körülményeket kell teremetni a számukra, ahol igazi törődést, odafigyelést, szeretetet tudnak kapni és kötődést tudnak kialakítani.
Nagyon gyakran hallom a hozzám fordulóktól azt a mondatot, akár önmagukról, akár párjukról beszélnek, hogy "fél a kötődéstől", "nem tud kötődni". Érdemes talán kicsit közelebbről is megvizsgálni, mit jelent maga a fogalom, hiszen úgy fest, elég sok embernek van ezzel problémája. Az ember szociális viselkedésére, a személyiségfejlődésre meghatározó hatást gyakorolnak a gyermekkori kötődések, elsősorban az anyához (vagy más stabil, őt helyettesítő személyhez) való kötődés, ami általában 7-9 hónapos korban alakul ki. Maga a szó, valamennyi meghatározása szerint, érzelmi kapcsolatot jelent. A mindennapi szóhasználat többnyire azonosnak tekinti a szeretettel, a ragaszkodással. És valóban, a kötődés fő motívumai a bizalom, a ragaszkodás, a szeretet. A bizalom teremti meg az alapot a társas kapcsolatok működéséhez. A kötődés kialakulásához viszont feltétlen bizalomra van szükség, arra a bizonyosságra, hogy a másikra bármikor, bármiben számítani lehet. A bizalom azonban sokak számára egyfajta védtelenséget, kiszolgáltatottságot is jelent, és gyakran ezzel nem tudnak szembenézni, ezt nem tudják elfogadni.
Az anya szívhangjai meg nyugtatóan hatnak az újszülöttre. A fejlődés sohasem egyenletes. A fejlődésn ek vannak külső és belső feltéte lei. Belső feltételeken a biológiai fejlődést, növekedést értjük (súlygyarapodás). Külső feltétele az emberi környezet. Az emberi fejlődés magában foglalja a szocializáció fogalmát. A biológiai érés és a szocializációs folyamat összefügg. A fejlődéslélektan 3 központi k érdése: - folyamatosság: folyamtos-e a fej lődés vagy ugrásszerű változás? - fejlődés forrása: öröklés vagy körny ezet? – ikerkutatás - egyéni különbségek: mennyire külö nbözünk másoktól? Többféle fejlődéselméletet külö nböztetünk meg - pszichoszexuális fejlődéselm élet, mely Sigmund Freud nevéhez köthető (az alapvető ösztönök, a biológia i késztetés, a drive-ok a legfontosabbak. Ezek motiválják az összes cselekvést. Drive me gjelenés, izgalmi állapot, ezt ke ll kielégíteni. (drive: a v iselkedés belső hajtóereje) - pszicho szociális fejlődéselmé let, melynek megalkotója Erik Erikson (elmélete átfogja a fejlődés folyamatát sz ületéstől egészen a halálig.
Magfalva 2020. október 3. Géczy Gábor 2. rész - YouTube
Nem tudom, hogy itt a subon mennyien követték, de sok előadása maradt fennt youtuben is, ha valaki esetleg kíváncsi és kimaradt neki. Nem mondom, hogy én személy szerint mindennel egyetértek amit mondott, de azért mondott bőven elgondolkodtató dolgokat. Elhunyt Géczy Gábor - Nemzeti.net. Amikor mi terveztük a vidékre költözést, akkor is több videóját megnéztem, van amire még mindig tisztán emlékszem. Kíváncsi vagyok, mi lesz így a sorsa az általa teremtett közösségnek. Remélem nem esik szét, mert szerintem szükség van az ő eddigi tapasztalatuknak az átadására, olyanoknak, akiket foglalkoztat egy természetközelibb lét. De, hogy egy nagy irányadót vesztettek el, az biztos.
Haza, haza… – nagy Há vagy kicsi? Hogy írjam, Ernő? Ha nagybetűvel írom, manapság azt mondják, magyarkodok, ha kicsivel rám fogják, hogy áruló vagyok, és akkor az én nevemet is csupa kisbetűvel írják majd valakik. A valakik sokan vannak, s valahogy mindig megtalálják egymást. Nemrég óta van egy nagy találmány. Neked nagyon tetszene. Internetnek hívják, mindenki használhatja, hogy híreket olvasson, tanuljon vagy üzenjen vele másoknak, és, úgy van az, Ernő, hogy ma divat mindent kisbetűvel írni, neveket, címeket, és az emberek annyi ostobaságot és aljasságot képesek írni egymásnak, egymásról – persze nem az igazi nevükön – hogy tulajdonképpen mindegy is, kisbetűvel írják a nevüket vagy nem, mert csak a név kötelez, a névtelenség semmire sem kötelez. Lehet, hogy ez egy olyan kisbetűs kor, és ez a világ csak a valakiké? Magfalva 2020. október 3. Géczy Gábor 2. rész - YouTube. Ugye, hogy nem úgy van az, Papuskám?! Ugye, hogy a HAZA nagybetű, csupa-csupa erős, hatalmas írásjegy? És a GRUND is? És az is, hogy, hogy Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, meg, hogy Barátság, Bátorság, Becsület, Áldozat, Megbocsájtás?
Ez a közösségi lét, és az általa nyújtott védelem és biztonság hiányzik ma mindnyájunknak. Ezt próbálja a MAG visszaadni az embereknek. Elhunyt Géczy Gábor, Magfalva alapítója : hungary. A MAG szó a Mintaként Alkalmazott Gondviselés elnevezést rövidíti, de benne van a névben az a stratégia, amit a természet használ a túléléshez. Ha közelít a sötétség, jön a tél, a teremtés összegyűjti az élet továbbviteléhez szükséges legfontosabb anyagokat, tudást, energiát és magokat alkot. Ezek a magok hosszú ideig – néha évezredeken keresztül – őrzik az élet mintáját, majd ha újra kedvezővé válnak a körülmények, kicsíráznak és újjáteremtik az életet. A magyar nép nevében (azaz feladatában) is benne van a mag. Forrás: Tovább a cikkre »
Halála előtt az ELTE Természetföldrajz Tanszékének külső oktatójaként dolgozott. Legismertebb életműve a magyar nép természeti hagyományainak, kultúrájának és gyógyászati megoldásainak újrafelfedezése és népszerűsítése volt, amelyről így nyilatkozott: A MAG-ot barátaimmal hoztuk létre 1997-ben. Ekkora már világosan látszott, hogy az a fajta fogyasztói civilizáció, amelyben élünk, még a mi életünkben összedől. Elsődleges célunk az volt, hogy a katasztrófa előtt minél több ember függetleníthesse magát a nagy ellátó rendszerektől (gáz-, víz-, villany-hálózatok, nagyüzemi mezőgazdaság és élelmiszeripar, egészségügy stb. ), esélyt adva magának és a családjának a túlélésre. Erre a legkézenfekvőbb megoldást a hagyományos, önellátó paraszti gazdálkodás nyújtja, amely évezredeken keresztül bizonyított, amelyben még nagyszüleink is éltek. Ez az életmód nem csak egészséges, tiszta élelmiszert, kényelmes, otthont adó házat és emberhez méltó életet jelentett, hanem – mivel a házépítéstől a mezőgazdasági munkákig mindent kalákában végeztek – közösséget is.