A Füzéri vár Ezen a körön nem vetjük bele magunkat teljesen a zempléni rengetegbe, viszont a könnyebben tekerhető aszfaltút mellett egy kicsit az erdőbe és a terepútba is belekóstolunk azért. Ha a Zemplénben járunk mi sem lehet természetesebb, mint egészen megközelíteni a környék legszebb és legvonzóbb pontját, a Füzéri várat. A vár vulkáni kúpra épült fehér falai már messziről feltűnnek, így szinte lehetetlen szem elől téveszteni. A Füzéri vár a középkorban épült, első írásos említése 1264-ből származik. Viszontagságos történelmi múltjában számos rangos tulajdonos váltotta egymást, mígnem 1600 körül felégették. Értékét a 18. század végén fedezték fel újra, majd az 1990-es években renoválási munkálatok kezdődtek. A 2000-es évek elején pedig továbbí felújítások és rekonstrukciók eredményeképpen mára már Magyarország egyik legjobb állapotú középkori várává vált. Az izgalmas történelmi múlt és a környező természeti szépségnek köszönhetően kedvelt kirándulóhely, amelyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala is.
Ahogy bekanyarodunk a templom előtt, akár az első, vagy a második elágazásnál is jobbra kanyarodhatunk, majd balra tartva, kicsit kaptatósan emelkedve, balról kerüljük a várat. Itt a kék- és piros jelzés még mindig párhuzamosan halad, majd mielőtt a nagy parkolót elérnénk, az útról lekanyarodunk jobbra. Néhány méter után a két jelzés elválik egymástól, a piros felkanyarodik a várhoz, a kék pedig tovább halad az erdőben. Mi a kéken tekerünk tovább, még mindig felfelé. Az emelkedőnek azonban lassan vége és egy íves bal kanyarral az út végre lejteni kezd. Suzuki Vitarával a Zemplénben, a Füzéri vár a háttérben 4. Azonban alighogy elindulunk lefelé, az út ketté ágazik, mi a sárga háromszögön folytatjuk a gurulást. A sárga háromszögről balra kanyarodva, immár a kék kereszten, 1, 7 km lejtőzés után megérkezünk Pusztafalura. Ahogy az aszfaltútra kiérünk - ez a Fő utca - jobbra kanyarodunk rajta, és szép kényelmesen, szántóföldek és mezők szegélyezte aszfaltúton legurulunk a főútig, ahol ismét jobbra kanyarodva 1 km után visszaérkezünk Füzérkomlósra.
Műemlékvédelmi Citrom-díjat kapott a felújított Füzéri vár és a Népstadion-projekt. Előbbi azért is érdekes, mert zempléni vár építtetői Pro Architectura díat kapott. Az UNESCO műemlékvédelmi világszervezetének (ICOMOS) Magyar Nemzeti Bizottsága 2006 óta minden évben kiosztja a Műemlékvédelmi Citrom-díjat a leginkább elhibázott műemlék helyreállításoknak. A Füzéri vár díjának indoklásában többek között azt írják, hogy annak "kiépítése önmaga emlékművévé nemcsak örökségvédelmi szakmai körökben, de valószínűleg azon kívül is kellemetlen iskolapéldává vált. Ugyanis a helyi érdekeket rövidtávon bizonyára szolgáló, és sunyin a műemlékvédelemre hivatkozó, ám annak elveit semmibe vevő átgondolatlan át- és kiépítés, turisztikainak mondott fejlesztésről van szó. " Emlékeztetnek, hogy a szakma arculcsapásaként hatott a hír, hogy ez a több éve tartó a műemlék-helyreállítás nemzetközi elveinek és követelménynek, a hazai gyakorlatnak fittyet hányó fejlesztési program "építtetői kategóriában" Pro Architectura elismerésben részesült.
Mint írják, a díjat odaítélő indoklás jellemző mondata szerint "Az elkészült felújítás igazi turisztikai látványosság, egyben identitásunk és nemzeti közösségi tudatunk értékes és méltó bástyája. " © Füzéri Várgondnokság / Wikipedia Az ICOMOS szerint ugyanakkor itt elsősorban vélt analógiák alapján nem műemlék-helyreállítás történt, hanem egy új, 21. századi, historizáló vár felépítése. "Mindez ott, ahol az eredeti vár áll(ott), ez azt jelenti, hogy eltűnt egy pótolhatatlan műemlékünk. Az új várpótlék eltüntette az egykorit. Az ablakok új keletű mérművei a Miskolc-avasi templom alapján készültek, az oltár a kisszebeni szárnyas oltár átalakított, rontott szerkesztésű, azaz hiteltelen másolata. Az új falfestés van, ahol Árva várának azt a díszítését másolja ide "középkoriként", amelyet a 19. század második felében festett Maximillian Mann, müncheni festő. Így aztán az ő Árva-várai dekorációjának a visszaidézni szándékozott magyar középkorba másolását az utánérzés utánérzésének minősíthetjük. "
Az Országos Kéktúra 1173 kilométere Írott-kőtől Hollóházáig tart, és egész Észak-Magyarországon végigmegy. Ambiciózus túrázók kiválthatnak egy bélyegzős füzetet, minden szakaszon pecséteket gyűjthetnek, és akár néhány hónap vagy akár néhány évtized alatt az egész utat végigjárhatják. Ez eddig 7872 embernek sikerült, és a szám évről-évre ugrásszerűen növekszik: 2021-ben rekordszámú, 350 ember bélyegzős füzete telt be, és 2022 első két hónapjában már többen teljesítették az utat, mint 15 évvel ezelőttig bármelyik évben összesen. Aki nem vágyik ilyen kihívásokra, annak is érdemes egy-egy szakaszt felkeresnie, mert csodás látnivalókat találhat. Ezekből válogattunk. Tengerszem-tó, Jósvafő A Kéktúra 24. szakaszán, Miskolctól 60 km-re található falu, Jósvafő már önmagában is megér egy kirándulást. A Tengerszem-tó a Jósva forrás mesterséges felduzzasztásával keletkezett az 1940-es években, a vize kristálytiszta és gyönyörű. A tó mellett vízesés és kis tanösvény található, ahol gyerekekkel is lehet kirándulni egy kicsit.
A Wesselényi-összeesküvés kapcsán a füzéri javak lefoglalására 1670. június 22-én került sor. 1675-től megszaporodtak a panaszok arról, hogy a "rebellisek" folyamatosan zaklatják a füzérieket. Strasoldo nem a rebellisektől tisztította meg a vidéket, hanem a minden jelentőségét elvesztette, a lázadók kezébe kerülve inkább potenciális veszélyforrássá válható várat "rontotta el". A vár ettõl kezdve romos, minden szerepe megszűnt. Falainak leomló, illetve tudatosan ledöntött kövei a falubeli házak építőanyagául szolgáltak. Az uradalmat a romokkal együtt 1686 óta birtokló Károlyi család költségén 1934-36-ban kisebb állagmegóvás történt a várban. A vár régészeti kutatása 1977-ben kezdődött, mivel a feltárást nem követte a falak konzerválása, a munka néhány hét után megfeneklett. A munka csak az elengedhetetlenül szükséges teherfelvonó megépítése után, 1992-ben indulhatott újra, immár Simon Zoltán (Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ) vezetésével. A feltárás - Füzér Község Önkormányzatának, a Füzérért Alapítványnak, a helyi Várvédő Egyesületnek, a Kincstári Vagyonigazgatóságnak és számos önkéntes diáknak köszönhetően - azóta is folyik.
A ma is kifogástalan vízminőségű vörös kővel kiépített, állandóan csörgedező "Annaforrás" környékén 150 éves bükk, cser, szép méretű lucfenyők, vörösfenyők, szelídgesztenyék, chamecipárisok, platánok teszik színessé a területet. Így az "Annaforrás" környéke a legszebb hazai hegyvidéki tájrészletre emlékeztet". "Tolna megyében a hegyvidéki flóraelemekben gazdag természetes erdőtársulásoknak ez a legészakibb előfordulása. Megtalálhatók benne a mecseki flóraelemek, mint az illatos hunyor, a szúrós csodabogyó és egyes orchidea-félék. Lengyel - Annafürdő - Magyarország - awilime magazin. Indokolt a szűkebb tájban egyedülálló növényzetű és esztétikai adottságú terület fokozott védelme. " Ma a terület a Gyulaj Zrt. kezelésében van. Az egykori fürdő helyén ma Turisztikai és Természetismereti Központ működik, aminek fejlesztése folyamatos. Mivel a forrás környéke természetvédelmi terület ezért az ide látogatóknak nem árt a következőket betartani, hogy az itt rejlő természeti szépségeket minél többen megcsodálhassák: "A védetté nyilvánított területen lévő növényeket gyűjteni, szállítani és értékesíteni bármilyen fejlődési alakban (mag, hajtás, dugvány, stb. )
A valódi út hossza ettől eltérhet. Bükk(fa)ló erdei kisvendéglő Pillanatnyilag nem tudunk többet Kültéri egységek Csak lazítson és pihenjen Konyha Akkor ehet, amikor szeret Szabadidős lehetőségek ételek különleges étrendűeknek (kérésre) A szobákban WiFi internet-hozzáférés biztosított, díjmentesen. Ingyenes privát parkolás lehetséges a közelben (foglalás nem szükséges).
Fränkel Dezső kiadása 1939 Orosháza, Főszolgabíróság. Kiadja Demartsik Ferenc Dragan Velikic: Orosz ablak. Omnibuszregény. Bp., 2009, Geopen. Kiadói papírkötés, jó állapotban. A szerző által dedikált.