BMW iX3 Az új BMW iX3-mal kapcsolatos tények és adatok áttekintése: elektromos motor, energiafogyasztás, hatótáv és méretek. Tekintse át a hatékony hajtáslánc teljesítményét reprezentáló olyan adatokat, mint a lóerők száma, a nyomaték és a gyorsulás – és fedezze fel az emissziómentes vezetési élmény új dimenzióját. AZ ÚJ BMW iX3 – egy kalandra kész SUV. Bővebben A BMW iX3 MŰSZAKI ADATAI. Válasszon sebességváltót Rendszerteljesítmény Rendszerteljesítmény, kW (LE) 210 (286) Max. nyomaték (Nm) 400 BMW eDrive Elektromos teljesítmény (kW/Le) 210 / 286 Max.
BMW DRIVE RECORDER A legjobb, ha ütközés esetén minden dokumentálva van. A BMW Drive Recorder a vezetőt segítő rendszerek kameráinak segítségével videofelvételt készít a jármű körülötti területről. Az eltárolt felvétel a jármű álló helyzetében a központi kijelzőn játszható le, de akár USB-pendrive-ra is kimenthető. Baleset esetén a BMW Drive Recorder mindent rögzít, ami 20 másodperccel az ütközés előtt, illetve után történik.
Nem található megjeleníthető jármű. Indítsa el a keresést. Új keresés
2016-04-03 Család 956 Views Mindenki számára központi szerepet tölt be a család, hiszen ez egy biztos pont az életében. A család fogalma és definíciója megoszlik annak függvényében, hogy milyen szempontból elemezzük. A család funkciói is eltérőek lehetnek, melyek közül a legfontosabb, a szociológusok szerint, a reprodukciós funkció. Ez érthető is, hiszen a család mindenképp szükséges arra, hogy fenntartsuk a fajunkat, hiszen ezen belül születnek meg az utódok. A házasság következő lépése a gyermekvállalás, ez pedig kulcsfontosságú az emberi faj fenntartásához. Egy házaspár számára nagyon fontos érzelmi töltést jelent a gyermekvállalás, tehát ez nélkülözhetetlen egy egészséges család számára. A család funkciói közé tartozik a szabályozás is, hiszen a szülő-gyermek kapcsolat legfontosabb kelléke nemcsak a bizalom, hanem a nevelés és fenyítés is. Szabályozni kell azokat a tagokat, akik a mi családunk által fog a társadalomba kikerülni. Bizonyos normák betartása elengedhetetlen, és ezeket csakis a családon belül lehet elsajátítani.
A család nemcsak társadalmanként és kultúránként, hanem a történelmi időben is – mind a családi kapcsolatok, mind pedig a családi funkciók tekintetében – változásokat mutat. A történelmi változások esetében például köztudomású, hogy a fejlett világ társadalmaiban a XX. század során általános jelenséggé vált a nukleáris család elterjedése, a nők munkába állása, vagy az, hogy jellemzően a fiatal családok földrajzilag nagyobb távolságban telepedtek le származási családjuktól. Az is nyilvánvaló, hogy az ipari társadalmak kialakulását megelőző korszakokban is voltak változások a családi kapcsolatokban és funkciókban. A családi funkciók elemzése során a nevelésszociológia (Kozma 1999) tárgyalja a biológiai, a gazdasági és a társadalmi funkciókat. Az elsőben kiemelésre kerül a reprodukció (azaz a népesség utánpótlása) és a szexuális igények kielégítése, a másodikban a termelés és a fogyasztás, míg a harmadikban a társadalmi különbségek átörökítése és a szocializáció. Felhívja a figyelmet a változásra a gazdasági funkción belül, miszerint korábban a termelési funkció erőteljesebb volt, manapság viszont a fogyasztási funkció dominál, vagyis ma már nem megtermeljük, hanem inkább megvásároljuk a fogyasztási javakat.
Mi a család funkciója? Miért "éri meg" családban élni? A feltett kérdésre több nézőpont szerint is lehet válaszolni. Szociológiai szempontból a család feladata a (1) reprodukciós funkció mind biológiai és mind társadalmi értelemben, a (2) a gazdasági funkció, benne a család által végzett termelési és fogyasztási részvétellel, (3) az emocionális támogatás megvalósítása, azaz szeretetadás, elfogadás, intimitás, támogatás és biztatás az egyéni és társas problémák megoldására, valamint (4) a kulturális és szellemi közösség biztosítása, a gyermekek szocializációja (Utasi Ágnes, 1991). Másik megközelítést alkalmazva, kiemelten a gazdasági szempontokat figyelembe véve a családon belül megvalósul a (1) háztartás vezetése, irányítása, szervezése, (2) a fogyasztás, (3) a munkamegosztás, (4) a jövedelem és vagyonkezelés, (5) a vásárlási, beszerzési döntéshozatal, valamint a (6) család mechanizmusokat alakít ki tárolásra, készletezésre (Hoffmann Istvánné, 2001).
2021. 04. 15. | Nagy Zsolt | 0 Comment Amikor a családról beszélünk, célszerű mindig rendszer szemléletben gondolkoznunk, ahol minden egyes családtagnak megvan a saját maga szerepe, mint ahogyan a testben is minden szervnek és testrésznek. Más egy apának és egy anyának a szerepe és más a nagyszülőknek és a többi rokonnak is a szerepe a család életében. De mégis mindenki a család egészének fontos része, és bárkinek bármilyen pozitív jelenléte, szeretete, segítőkész hozzáállása, vagy éppen tartós hiánya, romboló "viselkedése" nagy hatással van a család működésére. Ha a családokról beszélünk, a rendszerszemlélet megemlítése mellett még fontosnak tartom, hogy kitérjünk a család mentálhigiénés funkcióira is, amelyeket Caplan foglalt össze 1976-ban: (Horváth-Szabó, 2016) Caplan szerint a család a világra vonatkozó információk összegyűjtője és terjesztője visszajelzést és útmutatást ad világképet és életfilozófiát ad, eligazít és segít a problémák megoldásában gyakorlati és konkrét segítséget ad a pihenés és regenerálódás helye referencia és kontrollcsoportként működik az identitás forrása növeli az érzelmi teherbírást.