Társadalmi népszokások [ szerkesztés] A népies naptár és ünnepkör sorrendjében évről évre ismétlődő társadalmi népszokások e naptár természetéleti és egyház kettős, de szorosan egybefonódott szálára fűzve leginkább a téli és nyári napfordulat, a tavasz kezdete és az ezzel járó télkiűzés (télkihordás), a nyár bevonulása, az esővarázslás, a gazdasági élet aggasztó és örvendetes jelenségei (aratás, szüret), a termésnek ártó hatalmak ellen való megvédése és biztosítása, a ház és háztáj meg a földek és gyümölcseik, valamint a hasznos házi állatok megáldása stb. fejezetekbe oszthatók. Hagyományőrzés és népszokások óvása a 21. században. De a szerint, amint a illető nép vagy néptöredék életkörülményei az általános keretben egy vagy más irány felé módosulnak természetesen többet vagy kevesebbet, az említetteken kívül esetleg más sok mást is (vadászati, halászati, pásztorélet, hadviselési, kereskedelmi és ipari, szépművészeti és jogéleti, politikai stb. ) szokásokat ölelhetnek fel. Magyar népszokások [ szerkesztés] A hon- és népismeret tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt.
Először perbe fogják a kakast, majd elmondják a kakas búcsúztatóját. Ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródik, véget ér a játék. A szokást kakasvacsora fejezi be. -- A szokások másik csoportja egyházi rítusból vált népszokássá. Már a XII. században a nagyszombati szertartáshoz tartozott a tűzszentelés, a katolikus falvakban szokás volt az ételszentelés is. A gyermekek szokásaihoz tartozott a lármás nagyheti Pilátus-verés. Régi szokás a húsvéti határkerülés is, melyhez Zalaegerszegen a török harcokkal kapcsolatos történeti eredetmondát fűztek. 4. György Nap -- Április 24. A magyar népszokások és hagyományok - Monnya. -- Tavaszi gonosz járó nap, ekkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól.
Én is végzek hagyományőrző tevékenységet, nagyon fontosnak tartom, hogy a hétköznapok szürkeségében figyelmet szenteljünk a régi szép szokások óvásának! Gondoljunk csak bele, hogy mi történne, ha egyik pillanatról a másikra, eltűnnének hagyományaink! Ha gyermekeink már nem tudnák, hogy farsangkor be kell öltözni és fánkot kell sütni, vagy, hogy a lányokat meg kell locsolni húsvétkor, hogy el ne hervadjanak. Azt gondolom, ezeket a népszokásokat nagyon fontos már gyerekkorban megtanulnunk, mert ekkor tudjuk igazán értékelni, az életünkbe beépíteni. Ha kialakul egyfajta kötődés a szokással, később még jobban felértékelődik, és szeretettel, megbecsüléssel adjuk majd tovább leszármazottjainknak hagyományainkat. A hagyományőrzést így tehát én is gyermekeknek tanítom. Magyar nepszokasok hagyomanyok. Nagyon lelkes közönség szerencsére, fogékonyak mindenre. Nem csak arra, hogy mit kell ilyen esetekkor csinálni, de arra is, hogy honnan származik, miből ered a hagyomány. Szeretném, ha majdan a gyerekeim is tudnák, mit jelentenek a népszokások, és majd az ő gyerekeik is ismernék őket később.
Adja az Isten Adja meg az Isten, Mit adni nem szokott, Száz bús vasárnap helyettSok, víg hétköznapot, Adja meg az Isten. Adja meg az Isten, Sirásaink végét, Lelkünknek teljességes, S vágyott békességét, Adja meg az Isten. Adja meg az Isten, Bár furcsa a világ, Ne játszak, ölő, gyilkosCudar komédiátAdja meg az Isten. Ezúttal sírva, szépenForgok meg lelkemnek régiGyermekes életében:Boldog új évet kivá új évet kivánok, Mindenki tovább bírjaE rettenetet, E szamárságot, Mint szegény, mint bírom én, én, Gyönyörködve, Óh, én szegényLelki kémé új évet kivánok. 3 érdekesség, amit nem tudtál a hamvazószerdáról A hamvazószerda 2016-ban a lehető legkorábbi időpontjára esik. A hagyomány szerint a farsang után tartják, de idén még a legtöbb farsangi ünnepséget is megelőzheti. Régi magyar szokások kvíze, amin sokan elbuknak: a regöléstől a kiszebábu-égetésig - Ezotéria | Femina. Mit érdemes még tudni erről a jeles ünnepnapról? 3 érdekességet is találtunk. Az év vége és az új év kezdete minden népnél bizonyos jelképes elválasztó, szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár. Ilyen volt a magyar nép szokása szerint az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása (téltemetés), egy öregember-maszkot viselő legénynek játékos kikorbácsolása a faluból (télkiverés), az óév kiharangozása.
Közben azonban mondogatták: "szedem, szedem, felét szedem", ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság. -- György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás. 5. Május Elseje, Majális -- Május 1. -- Már a XV. században is május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik. -- A májusfaállítás hazánk egész területén ismert. A májusfát elsősorban a legények állították a lányoknak. Régen a fát főként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották a szokást.
A májusfával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. -- A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt. -- A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül. Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások. 6. Pünkösd -- Május-Június -- A pünkösdi királyválasztás a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A XVI-XIX. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak.
Ez az ősi szokás bújik meg ma is a húsvéti locsolkodás mögött, a régen minden bizonnyal tavaszi napfordulóhoz kötődő szokás a kereszténység hatására kapcsolódott össze a húsvét ünneplésével. A tavaszi napforduló Úrnője jelenik meg Gyümölcsoltó Boldog Asszonyunk alakjában is. Ő a termékenységet és a növekedést segítő Istennő, megérinti, beoltja a gyümölcsfákat és azok termést hoznak, gyümölcsöt érlelnek érintése nyomán. Gyümölcsöltó Boldogasszonyunk növekedésre indítja a mezőt, visszahozza a fecskéket és gólyákat, sőt tiszteletére a hal is felveti magát a vízben. 2. Virág Vasárnap -- Márciús-Április -- A Virág Vasárnap hagyományát a Biblia is elmondja, hogy Jézust utolsó útja Jeruzsálembe vezette. A nép örömujjongása közt vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen a virágvasárnap elnevezés. -- Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt a szokás. Lényege: egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették.
Keresse meg a tökéletes háziállatot fajtakeresőnkkel Norvég erdei macska sztori A röviden norvégnak is nevezett norvég erdei macska, amint a neve is mutatja, Norvégiából származik. A macskafajta neve "Norsk Skogkatt" szülőföldjükön. A norvég mesékben mágikus vagy troll macskának is nevezik, amely hosszú és bozontos farka miatt koboldnak tűnik. Először régi norvég sagákban említették. A norvég mitológia egy akkora macskáról mesél, amelyet még Thor isten sem tudott felvenni a földről. A norvég erdei macskát nem hosszú ideig kifejezetten tenyésztették, de hazájában regionális házimacskának tekintik. Emiatt a természetes fajokhoz rendelték - háziasítás csak az 1930-as évek óta történt. Az 1980-as évek óta Európa-szerte is képviselteti magát, és egyre népszerűbb. Eredetét nem tárták fel, de úgy gondolják, hogy valaha perzsa macskaként hozták a vikingek a Földközi-tenger felől érkező rajtaütéseik során. ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS 100-130 cm hosszúságú norvég erdei macska a Maine Coon és a Ragdoll macskák mellett az egyik legnagyobb törzskönyvezett macska.
Kockázati tényezők A leggyakoribb kockázati tényezők hasonlók az ember és az állatok esetében: a kor, a genetikai adottságok és a túlsúly a cukorbetegség leggyakoribb okai között szerepel. A macskák esetében további kockázati tényezők lehetnek még a mozgásszegény, benti életmód, akárcsak a rendszertelen étkezés mozgáshiánnyal kombinálva. Mivel a genetikai adottságok a leggyakoribb kockázati tényezők közé tartoznak, bizonyos fajták esetében gyakrabban alakul ki cukorbetegség. A kutyák között széles körben érintettek a szamojédek, tibeti terrierek, cairn terrierek, törpe uszkárok, bichon frise-ek, ausztrál terrierek, svéd lapphundok, svéd elkhoundok és border colliek. Sokan úgy vélik, hogy a keverékek inkább hajlamosak a cukorbetegségre, mint a fajtatiszta kutyák. A macskák körében a házimacskák gyakrabban érintettek, mint a fajtatiszta macskák. A fajtatiszta macskák között a burmai, az orosz kék, a norvég erdei macska, európai rövidszőrű macska és az abesszin macskák esetében nagyobb arányban fordul elő a betegség, mint más macskafajtáknál.
A szemek a zöld, az arany, a zöld-arany különböző árnyalatai lehetnek, míg a fehér példányoknak kék a szeme vagy köd lehet. A norvég erdei macska személyisége Ne tévesszen meg a jól körülhatárolt izmok és a vad duzzanat. A vadonban töltött évek ellenére, a norvég erdőkben, vagy talán miattuk is, a norvég erdő inkább a simogatásra és a karjaiba fészkelésre szolgál. Édes, barátságos, erős kötelékeket alakítanak ki emberi társaik iránti szeretet alapján. Nem fél semmitől, könnyen alkalmazkodik a körülmények és életstílusok többségéhez. Nem zajos macskák, inkább a testbeszéden keresztül "mondják el véleményüket". Csak sokáig nyávognak, ha valami teljesen nem megfelelő dolog történik, például egy üres ételtál. Vannak olyan macskák, amelyek hangosan nyikorognak, és a szomszéd szobából hallhatjátok őket. Nincsenek macskák a karjaidban, inkább inkább melletted fekszenek le, mint te. Kapcsolatok családdal és otthonral a norvég erdei macskában A norvég erdő aktív közeg a házon belül, éber, érzékeny és meglehetősen független.
Ha ritkán tartózkodik otthon, ügyeljen arra, hogy a lakásban tartson valakit. Célszerű, hogy elegendő játék készen álljon a házi tigriséhez. Akár prémes egerek, golyók, macskagyökér vagy tolllevelek formájában - a norvég örül a szórakozásnak. Mivel a norvég erdei macskák imádják a napot, ingyenes hozzáférést adhat nekik. Ügyeljen arra, hogy az erkélyeket hálóval rögzítse. Mint minden macskának, a norvég erdei macskának is kiegyensúlyozott, magas energiájú, tápanyagokban gazdag és könnyen emészthető táplálékra van szüksége. A takarmány fő alkotóelemének a húsnak kell lennie. A macskáknak azonban fehérjékre, zsírokra, szénhidrátokra, rostokra, kalciumra, foszforra, káliumra, nátriumra, magnéziumra és A-, B-, C-, D-, E- és K-vitaminra is szükségük van. Vannak nyomelemek, például vas, jód, réz, cink és mangán szükséges a hiánytünetek elkerülése érdekében. A norvég erdei macskák cicáinak ellátását mindig biztosítani kell, míg a felnőtt macskákat naponta két étkezéssel etetik. CICÁK ÉS TENYÉSZTÉS Mivel a norvég erdei macskák hosszú ideje természetesen fejlődtek, ritkán fordulnak elő reprodukciós problémák.