Minden napra egy történet. Nyerjen bepillantást a reformkor és forradalom mindennapjaiba, jelentős eseményeibe a Nemzeti Múzeum kisfilmjei segítségével. A forradalom hajnalán – élő interpretációs kisfilm Milyen kérdés merült fel egy fiatalban március 15-e hajnalán? Mivel töltötték mindennapjaikat a pesti polgárok? Tekintse meg élő interpretációs rövidfilmünket és ismerje meg azokat a kérdéseket, gondolatokat melyek a pesti ifjúság lelkében megfogalmazódtak a 19. század közepén! Nők a reformkorban A magyar reformkor nagy férfialakjai új világot teremtettek Magyarországon. De vajon kik voltak azok az erős, modern gondolkodású nők, akik e nemes férfiak oldalán álltak a reformok kivívása közben és osztoztak a forradalom dicsőségében, majd a levert szabadságharcot követő megtorlás szülte gyászban? Március 15 helyszinek. A Nemzeti dal legendája Az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom egyik legfontosabb szimbóluma lett a Nemzeti dal, melynek sorai hamar a nemzeti öntudat részévé váltak, csak úgy, mint azok az emblematikus helyszínek, ahol a nemzeti emlékezet szerint maga Petőfi Sándor buzdította versével a pesti tömegeket.
Péntek délután újabb azonosítatlan repülőeszköz miatt riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteken kora este az MTI-vel. Azt írták: a radarok 15 óra környékén ismét hasonló jeleket érzékeltek, mint a déli órákban, ezért a Magyar Honvédség légtérvédelmi szolgálata felszállást rendelt el a Légvédelmi Készenléti Szolgálat számára. Egy ünnep születése - Március 15. utóélete. Az érintett légtér ellenőrzése során repülőeszközt ezúttal sem azonosítottak. Pénteken eddig kétszer kellett a Magyar Honvédség Gripenjeinek felszállnia, azonban egyik alkalommal sem találtak a radarjelek által jelzett helyszínek egyikén sem repülőeszközt - emelte ki a HM. Ez ám a stratégiai nyugalom: a HM szerint péntek délben is átrepült "valami" Magyarország felett Megszólalt a Honvédelmi Minisztérium a Magyarország légterén is keresztül átrepülő, csütörtök éjjel Zágrábban lezuhant szovjet hadműveleti-harcászati felderítő robotrepülőgéppel kapcsolatban. A HM közleményében azt írja: "Egy, a légtérben a radarképernyőn időnként érzékelhető repülő tárgyat észlelt a Magyar Honvédség légtérvédelmi szolgálata 2022. március 10-én az éjszakai órákban Magyarország légterében.
A Magyar Köztársaság új lobogójának ünnepélyes átadása és felvonása indította az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 158. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeket ma Budapesten. A központi megemlékezés a Kossuth téren kezdődött, ahol átadták a Magyar Köztársaság új, az ünnepre készült lobogóját, majd katonai tiszteletadás mellett felvonták. Az ünnepség koszorúzással folytatódik a Kossuth-szobornál, majd ezt követően a közjogi méltóságok virágot tűznek az Országház előtt a Nemzeti Kokárdába. Az ünnepi menet délelőtt tíz órakor indult a Kossuth térről a Múzeumkertbe, ahol egy órával később "Hittel és tudással a nemzetért" című ünnepségen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mond beszédet. A Kossuth- és Széchenyi-díjak átadása délután kettő órakor veszi kezdetét az Országház Kupolacsarnokában. A központi ünnepségsorozat a Magyar Állami Operaházban tartandó ünnepi díszelőadással ér véget. Marcius 15 események és helyszinek. Az ünnepségen beszédet mond Sólyom László köztársasági elnök, és átadják a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, valamint Érdemes Művésze és Babérkoszorús Írója díjakat.
A ferences rend által alapított Mária-kegyhely templomában van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. A kegyszobor keletkezésének időpontja a 16. század eleje. Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Csíksomlyó – Máriakert | Szent Ferenc Alapítvány. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják a keresztaljákat (kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településük nevét jelző felirat mögé felsorakozó zarándok csoportokat) és a világ különböző részeiből érkező hívők csoportjait. A több évszázados Csíksomlyót nemcsak a kegytemplom és a kolostor alkotja, hozzátartozik még négy kápolna is, amelyeket a búcsúsok pünkösd ünnepén felkeresnek.
Az út szélén egy fenyő alakú életfa látható, a mögötte lévő székelykapu jobb oldali bejáratán át a Rózsafüzér-ösvényre lehet eljutni, ahol az Úr imádsága és az Angyali üdvözlet olvasható. Ugyancsak ezen a részen van elhelyezve a Nap- és a Holdóra, amelyeknek biblikus jelentésük van. A tizenkét apostol neve székely róvásírással van bevésve, a középponthoz legközelebb János apostol neve olvasható. A kert utolsó dísze a kifele hajló, papi süveget jelképező füzfakorona. Honlap: Gyimesbükk (románul Ghimeş-Făget) községközpont a történelmi Erdély egyik legkeletibb települése. A falu Csíkszeredától 32 km-re északkeletre, a Tatros felső szakaszán, a Gyímesi-szoros alsó kijáratánál fekszik. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt, és lép át Moldvába. Az itt található vámházat és a mellette lévő, 17. Csiksomlyo élő szentmise . Században épült Rákóczi-vár romjait évről évre turisták ezrei keresik fel. 1600-ban Gijmes néven említik először. 1910-ben 6298 lakosa volt, ebből 4373 magyar, 1725 román, 109 német. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járáshoz tartozott.