4. pont). Azt, hogy a fenti kínálatból mégis melyik mellett dönt, a jogalkotó nem bízta teljes egészében a vállalkozó fantáziájára, előírta az egyes formákhoz kapcsolódó feltételeket. Az egyéni vállalkozó esete a kettős könyvvitellel - Adózóna.hu. Így azt is hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó, aki az általános forgalmi levonására jogosult, valamint a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén nem egyszerűsítve határozza meg az adó alapját, naplófőkönyv vagy pénztárkönyv vezetésével teljesítheti alapnyilvántartás-vezetési kötelezettségét. Az egyéni vállalkozó köteles a naplófőkönyvet úgy vezetni, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. Ezt az elvárást a pénztárkönyv vezetésére vonatkozóan is rögzíti az adótörvény (szja-törvény 5. számú melléklet 2.
A fentiekből következően tehát nem kifogásolható, hogy az egyéni vállalkozó a kettős könyvvezetési rendszerben végezze a könyvelését, a hivatkozott feltételek betartásával. AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ESETE A KETTŐS KÖNYVVITELLEL | Könyvelő szakma. Az adóhatóság azonban felhívja a figyelmet, hogy a személyijövedelemadó-kötelezettségét továbbra is pénzforgalmi szemléletben kell teljesítenie, vagyis bevétel a ténylegesen megszerzett vagyoni érték, és költség a ténylegesen kifizetett összeg. Az egyéni vállalkozók nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, ezért a kettős könyvvitel vezetését választók sem tudnak saját tőkét, mérlegfőösszeget kimutatni! A cikkben hivatkozott kérdés, mind az arra adott hivatalos válasz megtalálható a pályázati oldalon:... Azok, akik néhány évtizeddel ezelőtt is könyvvitellel foglalkoztak, biztosan emlékeznek még az egyszerűsített kettős könyvvitelre: a kettős könyvvitel szabályait pénzforgalmi szemléletben alkalmazó elszámolási módra. Ha az adóalapját, adóját pénzforgalmi szemléletben megállapítani köteles egyéni vállalkozó a kettős könyvvitel vezetése mellett dönt – ez amúgy nem is rossz gondolat –, akkor lényegében e régi formára tér vissza.
2. és 3. pontok). Lényeges, hogy bár az egyéni vállalkozók nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, az szja-törvény a naplófőkönyv kapcsán mégis visszautal e jogszabályra azzal, hogy előírja, a naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani. Jóllehet, ezeket az információkat az szja-törvény gondos tanulmányozásával is összegyűjtheti az értő olvasó, a fentieknek megfelelően nyilatkozott az adóhatóság is egy ügyviteli szoftvereket fejlesztő és forgalmazó cég e tárgyban kért állásfoglalására. Miért érdekes ez, és mi köze a kettős könyvvitelhez? Mostanában sok dolgom akadt a kis- és középvállalkozásokat célzó, különféle pályázatokkal. Ezek felhívásaiban szerepel, hogy – egyebek mellett – kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozók nyújthatnak be támogatási kérelmet. Kapcsolt vállalkozás vagy nem kapcsolt: az itt a kérdés - Adózóna.hu. A fentiek fényében ez a "fából vaskarika" tipikus esetének tűnik. Annak, hogy erre a következtetésre nem csak én jutottam, tanulságos bizonyítéka, hogy egy pályázó (vagy szemfüles könyvelője) rá is kérdezett erre, ami a a "Gyakran Ismételt Kérdések" pontban lelhető meg a NAV honlapján.
Forrás:, 2021. 09. 15., Sinka Júlia okl. könyvvizsgáló
Ptk. 8:1. § [Értelmező rendelkezések] (1) E törvény alkalmazásában 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Vagyis a két vállalkozás kapcsolt, mivel a közeli hozzátartozókat úgy kell tekinteni, mintha egy személy lennének, és a testvér közeli hozzátartozó. 2. -nek magyar tagja van, és magyar egyéni vállalkozó, aki ugyanaz a személy, mint aki az észt cég egyetlen tagja. Az észt cégnek nincs Magyarországon semmilyen adókötelezettsége (adószáma sincs). Ezek kapcsolt vállalkozások? Tao-törvény 4. ) és más személy (észt kft., illetve az egyéni vállalkozó), ha harmadik személy (a magánszemély) – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik. Vagyis a vállalkozások kapcsoltak, sőt a magyar kft. az egyéni vállalkozóval is kapcsolt vállalkozásnak minősül. Kapcsolt vállalkozások? Tao-törvény 4. )
Az olvasottság nem publikus. Ötven éve, 1963. szeptember 18-án halt meg Benedek Tibor színész, konferanszié, az egykor oly népszerű kabaréfigura, Zacsek megszemélyesítője. Benedikt Tibor néven Miskolcon született 1911. szeptember 16-án. Apja utazó kereskedelmi ügynök volt, az ifjú Tibor azonban másra, többre vágyott: a kereskedelmi iskolában letett érettségi után azonnal beiratkozott az Országos Színészegyesület Színészképzőjébe. Apja belenyugodott döntésébe, csak azt kérte, színészként ne a Benedikt nevet használja, így lett Benedek Tibor. 1931-ben friss diplomával a zsebében Érsekújvárra szerződött, ahol több műfajban kipróbálhatta magát és a közönség is szerette. Az ő álma azonban Budapest volt, ezért 1934-ben szerződését felmondta és a fővárosba költözött, noha semmilyen színházi munka nem várta. Nem kevés viszontagság után a nagy hírű Arizona mulatóba került dzsesszénekesnek, itt négy évig szórakoztatta az előkelő vendégeket. Származása miatt 1938-tól nem léphetett színpadra, ezért ügynökösködést vállalt, hogy magát és özvegy édesanyját eltarthassa.
Unokái vigasztalják Benedek Miklóst fia, Benedek Tibor elvesztése miatt. A színművész először beszélt a gyászáról. "Aki ezt nem élte át, az nem tudja, hogy ez mi. Nagy dolgot vesztettem el. Nincs is mellette olyan más, ami fontos lenne" – mondta fia, Benedek Tibor haláláról Benedek Miklós az ATV -nek. A színművész most először beszélt gyászáról azóta, hogy a háromszoros olimpiai, valamint világ- és Európa-bajnok vízilabdázó súlyos betegség után, 47 évesen elhunyt. Unokái vigasztalják ezekben az időkben – magyarázta Benedek Miklós, hozzátéve: "Érdekes módon ők nagyon keményen bírják ezt. Nem is tudom, honnan vették ezt az erőt, szemben az én erőtlenségemmel. " A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész február óta nem állt színpadon, hamarosan azonban újra látható lesz: Spiró György Az imposztor című komédiájának főszerepében tér vissza a József Attila Színházban. Benedek Miklós annak apropóján nyilatkozott az ATV-nek, hogy az idén a csatorna által újraindított Halhatatlanok Társulatába választották a szavazók.
Amihez Benedek Tibor hozzáfogott, azt 110 százalékon csinálta - mondta róla Kemény Dénes, a magyar férfivízilabda-válogatottat szövetségi kapitányként sorozatban három olimpiai bajnoki címig vezető szakember, a Magyar Vízilabda Szövetség korábbi elnöke. Kevés olimpiai bajnok ment volna el harmincnégy évesen úszásleckéket venni, csak hogy még jobb játékos lehessen. Edzőként és szövetségi kapitányként is továbbfejlesztette magát: megtanulta, hogyan nyilatkozzon, és irányítson a hangjával. Benedek Tibor hatása évtizedek múlva is érezhető lesz Segítséget kért édesapjától, a színművész Benedek Miklóstól, és kommunikációs trénerhez is elment, majd később maga is tartott motivációs tréningeket. - Amíg a vízben volt dolgom, nem foglalkoztam vele. Aztán később, főleg szövetségi kapitányként az ember rájön, hogy a beszéde, a kommunikációja a legfontosabb eszköze. (…) Édesapám abban segített, hogy tudok úgy kiabálni, hogy ne rekedjek be három perc múlva. Otthon gyakoroltunk - mesélte 2015-ben Kadarkai Endre ArcKép című műsorában.
A mai napig sokat gondolok rá, hiányzik. Talán ezért is volt fontos számomra, hogy bármi áron, de együtt maradjon a család – árulta el a Best magazinnak két éve Benedek Miklós. Azt a veszteséget máig nem dolgozhatta fel, és most a fia is elment... A tragikus sorsú színész halála után kilenc évvel született meg minden idők egyik legjobb pólósa, Benedek Tibor, aki a keresztnevét a nagyapja után kapta. A nagyapa, Benedek Tibor 52 esztendősen hunyt el/ Fotó: Fortepan - Szalay Zoltán Az édesapa a vízilabdához nem értett, mégis volt egy mondata, amellyel meghatározta fia későbbi elképesztően sikeres karrierjét. "Tizenhét éves voltam, és három klubba is hívtak: az Újpestbe, a Vasasba és a Spartacusba. El kellett döntenem, melyiket választom. Szakmailag és az én stílusomnak leginkább az Újpest felelt volna meg, de ott már volt két másik játékos a posztomon. Apukám erre azt mondta: ha a legjobb akarsz lenni, mindegy, hány ellenfeled van" – mesélte Benedek Tibor korábban az Éva Magazinnak. Bár a színházat ő is imádta, sosem volt számára kérdés, hogy a sportot választja.
Benedek Miklós volt a vendége a Szavakon túl című műsor legutóbbi adásának. A beszélgetés végén a műsorvezető, Kadarkai Endre arról érdeklődött, hogy van lelkileg a színész. "A lelkem soha nem lesz jobban – válaszolt Benedek Miklós, aki nehezen találta a szavakat. Mindebben bizonyára az is közrejátszott, hogy szerettein, egy-két barátján kívül nem szívesen beszél a lelki dolgairól. – Soha nem gondoltam volna, hogy ez megtörténik. Soha. De hát megtörtént. Ezzel élni kell. Tovább élni. " Arra a kérdésre, hogy egy ekkora veszteség után mi marad, a következőket mondta: "Az űr. Nincs rá magyarázat. A tehetetlenség. Nem tudom. Biztos, hogy a semmi. " Benedek Miklósnak van egy képe az unokájáról, aki, mint mesélte, most nyolcadikos általános iskolás, magasságban pedig már túltett nagypapáján és édesanyján is. "Egy az egyben Tibor. Ugyanúgy vízilabdázik. Ugyanúgy imádja a vízilabdát. Ugyanaz a köpeny van rajta. Ugyanaz a haja. Ugyanaz a mosolya, a szemében a komolyság. Egy az egyben… Néha ezt szoktam megnézni, ez megmaradt, hála istennek.
Filmszerepeivel is népszerű lett, olyan nagy sikerű alkotásokban játszott, mint a Kétszer kettő néha öt (1954), a Dollárpapa (1956), a Felfelé a lejtőn (1958), a Fűre lépni szabad (1960) vagy a Felmegyek a miniszterhez (1961). Bármilyen jól érezte is magát a Vidám Színpadon, a nagyobb gázsi ígéretéért átszerződött a Petőfi Színházhoz. Időközben azonban betegeskedni kezdett, gyomorfekéllyel meg is operálták, így új társulatában alig volt színpadon. A műtét után az addig derűs, életvidám ember megváltozott, minden ok nélkül gyógyíthatatlan rákbetegnek hitte magát. Életébe beköltözött a rettegés, alig evett, kímélte magát, kerülte a beteg kollégákat, hosszabb szerepelést nem vállalt, csak rövid jelenetekben láthatta a publikum, immár ismét a Vidám Színpadon. A közönség magánéleti szorongásaiból, félelmeiből mit sem érzékelt, hiszen mindvégig a legkedveltebb komikusok egyike volt, sőt a televízió közvetlenül a halála előtt önálló Benedek-műsor összeállításán dolgozott. Két nappal 52. születésnapja után úgy döntött, nincs tovább: 1963. szeptember 18-án önkezével vetett véget életének.