A királypárti és kormányzópárti erők fegyverszünetet kötöttek, és Károly ezután lényegében tétlenül tűrte, hogy az ellenséges csapatok körbezárják katonáit. Az uralkodót és feleségét Tatán őrizetbe vették, és néhány nap után Tihanyba, majd Bajára szállították őket. Károly és Zita itt a Glowworm nevű brit monitor fedélzetére lépett, amely elszállította a királyi párt Magyarországról. Károlyt és vele a Habsburgokat a nemzetgyűlés 1921. november 6-án trónfosztottnak nyilvánította. Mire volt esély? A "királykérdésben" szemben álló legitimisták és szabad királyválasztók az ellenforradalmi rendszer születése után egyaránt megindokolták, hogy miért az ő törekvéseik szolgálnák Magyarország érdekeit. Királypuccs vagy jogos trónfoglalás? – IV. Károly második visszatérési kísérlete és a budaörsi csata - Rubicon Intézet. A legitimisták ebben a vitában azzal érveltek, hogy Károly az ország törvényes királyaként kellő tekintéllyel rendelkezne ahhoz, hogy konszolidálja a magyar belpolitikát – véget vethetne például a különítményesek garázdálkodásának –, és ily módon segíthetné a kilábalást a háborús válságból. Másfelől pedig abban bíztak, hogy az uralkodó visszatérése valamilyen módon hozzásegíti majd Magyarországot a békeszerződés revíziójához.
Megjelent az ArchívNet első száma 2022-ben Tisztelt Olvasók! Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma. Ezúttal a lap külön tematikával nem rendelkezik, azonban célunk továbbra is változatlan: írásos örökségünk bemutatása áll a fókuszban. Különlegesnek nevezhető a mostani szám amiatt is, mivel egy történettudományi vitának, továbbá a 2021. október 14-én megrendezett 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián elhangzott előadások nyomán született esettanulmányoknak, forrásbemutatásoknak is helyt adunk. Az ArchívNet 2021. évi 4-5. számában jelent meg Csikós Gábor és Ö. Kovács József tollából az Elbeszélés és történeti magyarázat ‒ "Magyar agrárcsoda" és a források vétójoga című írás, amelyet Varga Zsuzsanna angol nyelvű könyve inspirált. 1921. október 20. | IV. Károly második visszatérési kisérlete. A vidéktörténeti témájú publikációhoz Honvári János, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa kívánt megjegyzéseket fűzni, amelyeknek helyt ad az ArchívNet. Lapunk ugyanígy helyt ad Csikós Gábor és Ö. Kovács József számára is, hogy reagáljanak Honvári János gondolataira.
Szerkesztőségünk örömmel biztosított az ArchívNet hasábjain helyszínt a vitának, ugyanakkor fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a válasz és viszontválasz publikálásával a disputát lezártnak tekintjük. A 20. századi gazdaság- és társadalomtörténeti források régi és új olvasatai című konferencián felszólalók a levéltári iratállományt és adathordozókat, mint forrásanyagot az eddigiektől eltérő megvilágításban mutatták be. A szóban elhangzottakat a terveink szerint írásban is megismerheti a nagyközönség az ArchívNet hasábjain. A sokrétű megközelítést alkalmazó előadók közül elsőként ketten, Balázs Gábor és Ordasi Ágnes jelentkezik esettanulmánnyal, akik egy-egy, elsősorban gazdaságtörténethez köthető iratanyagot mutatnak be más aspektusból. Balázs Gábor a 19. Trónfosztáshoz vezetett IV. Károly második visszatérési kísérlete » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. század legvégére nyúlik vissza bemutatott forrásával: a MÁV személyzeti iratanyagából kiemelt példával prezentálja, hogy egy adott kérvény miként lehet például forrása a családtörténet- vagy társadalomtörténetírásnak. Ordasi Ágnes pedig arra mutat rá, hogy egy felszámolásra ítélt bankfiókról készült jelentés milyen módon jelenthet forrást a politika- és társadalomtörténetírás számára.
1921. március 26. | 1921. október 20. IV. Károly magyar király 1918. november 13-án az eckartsaui nyilatkozatban felfüggesztette uralkodói jogainak gyakorlását, egyúttal hazánk államformájának kérdését népszavazásra kívánta bocsátani. 1919. március 24-én kénytelen volt elhagyni Ausztriát, Svájcban telepedett le. A következő két évben rendszeres kapcsolatban állt a magyar politikai vezetéssel, és többször jelezte, hogy vissza kíván térni a trónra. Ezzel szemben a magyar ellenforradalmi rendszer mindig hangsúlyozta, hogy jelen körülmények között ennek nincs realitása. Magyarországon az 1920. évi I. törvénycikk kimondta, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. november 13-án megszűnt, egyben lefektette a kormányzói jogkör alapjait. Horthy Miklós fővezért 1920. március 1-jén a magyar nemzetgyűlés kormányzóvá választotta. A király 1921. március 26-án váratlanul Magyarországra érkezett. Az utat – inkognitóban – vonattal tette meg Bécsig, majd személygépkocsival jutott el Szombathelyig. Másnap – húsvétvasárnap – Budapestre utazott, ahol Horthyval tárgyalt.
A tisztségre 1920. március 1-jén Horthy Miklóst választották meg. Arra alapozva, hogy lemondó nyilatkozatának formulája nem terjedt ki az uralkodó mivoltáról történő lemondásra, IV. Károly 1921 márciusában kísérelte meg első ízben a trónra történő visszatérést. Lépését hallgatólagosan támogatta Aristide Briand francia miniszterelnök, és az exuralkodó bízhatott az erős magyarországi legitimista mozgalomban is. Károly megpróbált kész helyzetet teremteni, de hamar világossá vált számára, hogy Horthy nem hajlandó átadni a hatalmat. A Monarchia utódállamai részleges mozgósítást is elrendeltek, hiszen Károly nem írta alá a trianoni békét, és uralkodói és öröklési jogokat támaszthatott volna az 1914-ben még Magyarországhoz tartozó területekre. 1921. április 3-án a nagyhatalmak közös jegyzékben szögezték le, hogy nem tűrik el a Habsburg-restaurációt, így Károly április 6-án elhagyta Magyarországot: véget ért az első, úgynevezett húsvéti királypuccs. Az események nyomán kiéleződött Horthy és a legitimista Teleki Pál kormányfő viszonya, az utóbbi nem sokkal később le is mondott.
A kötetek megrendelésével kapcsolatban az alábbi emailcímen lehet érdeklődni:
Poharas kefires süti Zsütibától Ez a világ legegyszerűbb receptje igazi amatőröknek. Villámgyorsan elkészíthető, fél óra alatt megsül. Ráadásul nagyon finom! Ennek a receptnek az egyszerűsége abban rejlik, hogy csak annyit kell megjegyezni, hogy a felhasznált kefires poharat használjuk majd mérőpohárnak. Ha a sorrendet nem kevered össze, nagyon egyszerű megjegyezni az… Poharas kefires süti Zsütibától Ez a világ legegyszerűbb receptje igazi amatőröknek. Poharas kefires süti nem süti. Ha a sorrendet nem kevered össze, nagyon egyszerű megjegyezni az…
Hozzávalók 1, 5 dl kefir (a kefir dobozán g-ban van megadva a mértékegység, 140 g) 1, 5 dl napraforgó olaj (1 kefires doboz) 300 g cukor (2 kefires doboz) 450 g liszt (3 kefires doboz) 4 db tojás 1 csomag sütőpor 1 csomag vaníliás cukor 1 tk citromhéj (reszelt) 4 közepes db őszibarack (ízlés szerint) Elkészítés A lisztet a cukorral, sütőporral, vaníliás cukorral összekeverjük. Hozzáadjuk a kefirt, a tojást, majd az olajat, és csomómentesre keverjük. Ízlés szerint összedarabolunk gyümölcsöt (barackot, körtét, málnát, epret, amit csak szeretünk, lehet vegyesen is). Egy közepes méretű tepsit kikenünk margarinnal, megszórjuk zsemlemorzsával. A kevert tésztát beleöntjük a tepsibe. A feldarabolt gyümölcsöt (én szoktam hozzá kis csokidarabokat is keverni) beleszórjuk a tésztába úgy, hogy a darabok kicsit elmerüljenek benne. Poharas kefires süti kiszúró. A sütőt előmelegítjük, majd betesszük sülni a tésztát kb. 35 percre, és aranybarnára sütjük. Ha letelt a sütési idő, szurkáljuk meg a sütit egy hústűvel vagy villával, ha a tészta ráragad, hagyhatjuk még kicsit sülni.
Gyűrött sütőpapírral bélelt, tetszőleges kerek vagy szögletes porcelánedénybe töltjük a tésztát. Kevés liszttel összeforgatjuk a gyümölcsöket, a felesleget lerázzuk róla, és a tészta tetejére szórjuk. A liszt nélkülözhetetlen a gyümölcsöknél, csak így "fogja meg" a tészta. Így nem ázik el, és nem süllyed a süti aljára sülés közben! Végül a tetejét meghintjük csokoládéval és dióval, s 180 Celsius-fokos sütőben sütjük, amíg szép aranysárga lesz, és kb. duplájára dagad (kb. 25-30 perc). Langyosan a legfinomabb, az edényből ne borítsuk ki, tároljuk abban, amiben megsütöttük, így tovább marad puha, szaftos! Fogyasztás előtt porcukrozhatjuk a tetejét, ha szeretnénk. Mennyei finomság: kefires „poharas” sütemény áfonyával, cseresznyével és csokoládéval - Blikk. recept Recepttár kefires süti csoki
A tészta elkészítésekor a kefires pohárral fogjuk kimérni az alapanyagokat. Így lehet egyszeres, kétszeres, tízszeres mennyiséget is készíteni: Az egész tojást habosra keverjük a kristálycukorral, csipet sóval, majd hozzáadjuk a kefirt, az olajat és a liszttel összekevert sütőport is. Célszerű kézi elektromos habverővel dolgozni, hogy maximális levegőmennyiséget vigyünk bele a tésztába! Gyűrött sütőpapírral bélelt, tetszőleges kerek vagy szögletes porcelánedénybe töltjük a tésztát. Kevés liszttel összeforgatjuk a gyümölcsöket, a felesleget lerázzuk róla, és a tészta tetejére szórjuk. A liszt nélkülözhetetlen a gyümölcsöknél, csak így "fogja meg" a tészta. Így nem ázik el, és nem süllyed a süti aljára sülés közben! Végül a tetejét meghintjük durvára aprított csokoládéval és dióval. Poharas kefires süti kutya. 180 Celsius-fokos sütőben sütjük, míg szép aranysárgára sül, és kb. duplájára dagad a süti. Kb. 25-30 perc. Langyosan a legfinomabb, az edényből ne borítsuk ki, tároljuk abban az edényben, amibe megsütöttük, így tovább marad puha, szaftos!