A Balkán-tanulmányok mesterképzési szakot a Történeti Intézet gondozza, együttműködve a délkelet-európai nyelveket és kultúrákat oktató filológiai tanszékekkel. A képzés célja olyan szakemberek kibocsátása, akik ismerik a térség sajátosságait, képesek arra, hogy az eltérések és hasonlóságok okait kutassák, megértsék és megértessék, s akik képesek a térségre vonatkozó ismereteket közvetíteni és a gyakorlatban is alkalmazni. A szak lehetőséget ad a nyelvtanulásra, s a diploma birtokában a térség szakértőjeként jó elhelyezkedési lehetőségeket kínál a felsőoktatásban, kutatóintézetekben, médiában, a köz- és versenyszférában egyaránt.
Nyelvtudásuk és szakmai ismereteik elmélyítése érdekében a hallgatók kiaknázhatják az Erasmus+ és CEEPUS csereprogramok nyújtotta lehetőségeket is, részképzésként hasznosítva a külföldön töltött féléveket. Elte nemzetkoezi tanulmanyok. A Közép-Európa Tanulmányok keretében választható specializáció: Nemzetközi kapcsolatok és diplomácia. KAPCSOLAT Szakfelelős: Dr. Szívós Erika tanszékvezető egyetemi docens ELTE BTK Történeti Intézet, Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék E-mail:
A szak részletes ismertetése a -n. A megszerzett térségspecifikus ismeretek és széleskörű szakmai kompetenciák birtokában a végzettek képesek lesznek a délkelet-európai régióhoz kapcsolódó külügyi, politikai elemzői, kutatói, felsőoktatási, képviseleti, kultúrák közötti közvetői, kultúrdiplomáciai és szervezői feladatok ellátására a tudományos életben, a sajtóban, a diplomácia területén, a vállalati munkában, kisebbségi szervezetekben és különböző kulturális közösségekben. A szakot elvégzettek előtt nyitva áll a kutatói pálya is, mert a megszerzett mesterdiploma jó alapokat biztosít a történettudományi, politikatudományi, és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó doktori iskolai tanulmányokhoz.
A Közép-Európa Tanulmányok interdiszciplináris mesterszak, mely 2014 óta működik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. A képzésben a kar több intézete működik együtt: a szakgazda Történeti Intézeten kívül részt vesz benne a Germanisztikai Intézet, a Szláv és Balti Filológiai Intézet, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, valamint a Romanisztikai Intézet is. Balkán-tanulmányok MA. A szakot a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék gondozza, de tanítanak benne a Történeti Intézet számos más tanszékének oktatói, valamint a társintézetek munkatársai is. A szak célja az, hogy széles látókörrel és műveltséggel rendelkező, felkészült regionális szakértőket képezzen. A szak ennek megfelelően sokoldalú és átfogó ismereteket nyújt a közép-európai régióról: egyes kurzusok a térség történelmével, kultúráival, nyelveivel, irodalmával, társadalmaival foglalkoznak, más tantárgyak pedig a múltbeli és mai politikai rendszerekre, a geopolitikai tényezőkre, a gazdaságra, Közép-Európa nemzetközi kapcsolataira, a kisebbségekre és kisebbségpolitikára, valamint a városokra és városépítészetre fókuszálnak.
A szak részletes ismertetése a -n. Jellemző munkahelyek: kutatóintézetek, szakértői háttérintézmények, minisztériumok, államigazgatás, önkormányzatok, média, múzeum, könyvtár, közép-európai érdekeltségű cégek, multinacionális vállalatok Jellemző munkakörök: tudományos kutató, politikai szakértő, elemző, politikai és/vagy kulturális újságíró, kormányzati tisztségviselő, kulturális menedzser, területi képviselő
Színpompás: Pikáns zöldséges rakott krumpli Klarissza 2020. április 26. vasárnap Hozzászólások (0) Egy kicsit más, de nagyon finom! Akárhogyan is készítjük, mindig sikert arat. 🙂 A rakott krumpli mára megszokott magyar fogássá lett. De talán sokan nem is gondoljátok, már a 19. század közepén is gyakorta tálalták, ezt a finom fogást. Az 1850-es években ugyan még nem ezzel a névvel szerepelt. Általában töltött burgonya néven… Tovább »
Aninál láttam meg, hogy újkrumpliból készített rakott krumplit. Eddig én is úgy hallottam, hogy inkább csak öreg krumpliból ajánlatos megcsinálni. Nagyon jó ötlet volt, köszi szépen Ani, mert nagyon finom lett! A krumplit csak kb. jó háromnegyedig főztem meg, amúgy ugyanúgy készítettem, mint ahogy máskor szoktam. Hozzávalók nálam: 60 dkg újkrumpli, 4 tojás, só, egy darab füstölt kolbász, kb. 2 dl tejföl (nem szoktam mérni, amilyen mennyiséget megkíván), kevés zsír vagy olaj. A krumplit héjában jó háromnegyed puhaságúra megfőztem, annyira hogy kemények, nyersek ne maradjanak, de szét se essenek. A tojásokat keményre főztem. A kolbászt felkarikáztam és zsíron egy serpenyőben épp hogy csak megsütöttem. Egy kerámiatál aljába fektettem a karikára vágott krumpli felét, rá a felszeletelt tojást, sóztam, majd elosztottam rajta a kolbász szeleteket, és kicsit meglocsoltam tejföllel. Ezután rátettem a többi krumplit, szintén sóztam, és a tetejét is tejföllel locsoltam meg. A végén rácsurgattam a megsütött kolbász szép paprikásra festett zsírját.