A szerbiai parlament elé kerül hamarosan az új, a korábbihoz képest gyökeresen megváltoztatott munkatörvény, amely írói azt állítják, jelentősen javítani fog a szerbiai üzleti légkörön, idevonzza a befektetőket és új munkahelyeket eredményez. A törvényjavaslat bírálói szerint viszont az új törvény még olcsóbbá teszi a munkát és tovább csökkenti a dolgozók jogait. Nem akarnak kevesebb jogot, könnyebb elbocsátást a dolgozók- HR Portál. A Deutsche Welle összeállításában annak igyekezett utána- járni, mi is vár ránk, amennyiben (s ez a parlamenti erőviszonyok ismeretében nem kétséges), elfogadják az új munkatörvényt. Aleksandar Vučić kormányfő nemrégi berlini látogatása során, a német befektetőkkel találkozva egyebek között azt is megemlítette, hogy a készülő munkatörvény olyan feltételeket teremt, amelyben a német befektetők "otthon érezhetik" majd magukat. S hogy mi az, amitől a leendő német befektetők nem éreznek majd honvágyat, hamarosan kiderül, hiszen a törvény várhatóan a jövő héten a parlament elé kerül elfogadásra. A törvény elfogadása pedig lehet, hogy vonzó lesz a befektetők számára, ám komoly aggályokat vet fel a munkavállalók szemszögéből.
A szerbiai parlament elé kerül hamarosan az új, a korábbihoz képest gyökeresen megváltoztatott munkatörvény, amely írói azt állítják, jelentősen javítani fog a szerbiai üzleti légkörön, idevonzza a befektetőket és új munkahelyeket eredményez. A törvényjavaslat bírálói szerint viszont az új törvény még olcsóbba teszi a munkát és tovább csökkenti a dolgozók jogait. A Deutsche Welle összeállításában annak igyekezett utána járni, mi is vár ránk, amennyiben (s ez a parlamenti erőviszonyok ismeretében nem kétséges), elfogadják az új munkatörvényt. Aleksandar Vučić kormányfő nemrégi berlini látogatása során, a német befektetőkkel találkozva egyebek között azt is megemlítette, hogy a készülő munkatörvény olyan feltételeket teremt, amelyben a német befektetők "otthon érezhetik" majd magukat. S hogy mi az, amitől a leendő német befektetők nem éreznek majd honvágyat, hamarosan kiderül, hiszen a törvény vélhetően a jövő héten a parlament elé kerül elfogadásra. A törvény elfogadása pedig lehet, hogy vonzó lesz a befektetők számára, ám komoly aggályokat vet fel a munkavállalók szemszögéből.
"A Kolubara vagy a Telekom szakszervezete nagyon gyorsan meg fog állapodni munkaadójával, az állammal, mert megvan a módjuk a nyomásgyakorlásra. Láthatják, a Kolubara szakszervezete cseppet sem idegeskedik azon, hogy a váltásban végzett munka után megszűnik a térítmény, holott éppen erre mennek el őrült összegek. Ez a szakszervezet állam az államban, s tudni fogja, hogyan érvényesítse jogait a kollektív szerződésben". Ez pedig nagy veszélyeket hordoz, figyelmeztetnek a Deutsche Welle beszélgetőtársai. Ahelyett, hogy a pártok felhagynának azzal a gyakorlattal, hogy tisztségviselőiket az igazgatói, tagságukat pedig a portási székbe ültessék, olyan törvényt szándékoznak meghozni, ami csak a magánszektort sújtja. Mint mondják, a korrupció sem fog csökkenni, mert felértékelődik az állami vállalati munkahely, illetve a pártkönyvecske. Aleksić azt sem tartja kizártnak, hogy hosszú távon a munkásosztály megosztása a cél. "A közszférában dolgozók elégedettek lesznek, mert a kollektív szerződéseknek köszönhetően egy kicsit nagyobb fizetést és néhány kedvezményt tudnak maguknak biztosítani.
"Az immunitásról hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, hogy vagy immunisak vagyunk vagy nem vagyunk immunisak. Tanulmányunk arra hívja fel a figyelmet, hogy inkább az idő múlásával bekövetkező újrafertőződés kockázatára kellene összpontosítani" - mondta Alex Dornburg, az Észak-Karolinai Egyetem adjunktusa, a kutatás másik vezetője. Az új variánsok bonyolítják a helyzetet "Ahogy új variánsok jelennek meg, a korábbi immunválaszok egyre kevésbé hatékonyak a koronavírus elleni küzdelemben. Azok, akik a világjárvány korai szakaszában természetes úton fertőződtek meg, a közeljövőben egyre nagyobb valószínűséggel fertőződnek újra" - figyelmeztetett Dornburg. Koronavírus hány napig tarot de marseille. A kutatócsoport adatokra épülő modellje egyébként feltűnő hasonlóságokat mutat a SARS-CoV-2 és az endémiás humán koronavírusok újrafertőződési kockázatai között. Townsend magyarázata szerint a közönséges megfázáshoz hasonlóan egyik évről a másikra újra megfertőződhetünk ugyanazzal a vírussal. "A különbség az, hogy a mostani pandémiát okozó SARS-CoV-2 sokkal halálosabbnak bizonyult" - tette hozzá.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint komoly problémát generálhat, ha nem az egyes országok egészségügyi hatósága dönt arról, hogyan "keverhetők" a koronavírus elleni vakcinák. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a napokban felhívta rá a figyelmet, hogy komoly káosz lehet abból, ha az emberek elkezdik saját belátásuk szerint "variálni" a koronavírus elleni vakcinákat, vagyis ők döntik el, hogy a korábban beadott oltás után milyet szeretnének legközelebb - írja a The Guardian. A szervezet vezető tudósa, Soumya Swaminathan közölte, hogy a jelenleg oltásra használt vakcinák kombinálási lehetőségeit nem a magánszemélyekre, hanem a közegészségügyi hatóságokra kell bízni. A WHO szerint indokolt esetben jöhet csak szóba a vakcinák keverése. Fotó: Getty Images A tudos egy online tájékoztatón elmondta, hogy veszélyes tendenciának tartja, ha az állampolgárok döntik el, ki mikor kapja meg a második, harmadik vagy negyedik dózist. Koronavírus hány napig tart. Swaminathan később egy tweetben pontosította szavait, és úgy fogalmazott, hogy az embereknek "nem lenne szabad" maguknak dönteniük erről.
(TV2 - Index nyomán)