Helyhez szoktató spray. Jellemzők: - Kiskutyák és cicák igen vonzó, szobatisztaságra nevelő illatokat tartalmazó, kiváló és megbízható hatású termék. - Környezetbarát nevelőszer, mely csalogató hatóanyagával szoktatja a szobatisztaságra kis kednevecnét. Alkalmazás: Bobi helyhez szoktató spray-ből permetezzen a kezelendő területre 20-30 cm távolságból, ügyelve arra, hogy az állat szemébe, szájába nem kerüljön. A bepermetezett "kutyapelenkára" (alom, újságpapír stb) közvetlenül evés, illetve ivás után kell rátenni a kutyust, cicát. Ha elvégzi a dolgát alaposan dicsérje meg. Bobi heéyhez szoktató spray szag anyagának hatására, a kölyök némi szoktatást követően, a kijelölt helyen fogja elévgezni dolgát. Minden tréning után helyezze közelebb a szoktatni kívánt hely felé, lakásban tartott kutyáknál, csicáknál például a kijárat felé. Összetétel: Ioncserélt víz, ammónia. Helyhez szoktató spray. VÁSÁRLÓI VÉLEMÉNYEK Mondd el véleményed! A termékhez akkor tudsz véleményt írni, ha regisztrált és bejelentkezett felhasználó vagy!
Javasolt alkalmazás: Rázza fel alaposan, majd fújja arra a területre, ahol szertné, hogy kutyája szükségleteit végezze. Kerülje a szembe vagy szájba kerülést. Az első 10 napon, napi 3-4 alkalommal fújja a kutyapelenkára 20-30 cm távolságról. A későbbiekben pelenka váltás során permetezzen az új pelenkára 3-4 fújásnyit, addig folytassa míg a kutyája hozzá nem szokik. Gyermekek elől elzárandó! Helyhez szoktató stray cat. Alkalmazás során ne egyen, ne igyon és ne dohányozzon. Szembe ne kerüljön. Amennyiben mégis érintkezik szemével, alaposan öblítse ki vízzel és keresse fel orvosát.
Készlet forgási sebesség A vásárolt készletek forgási ideje azt az időtartamot mutatja, amely alatt az adott készlettípus egyik formából a másikba alakul át. Ez áruk esetén az értékesítésig átlagosan eltelt időt mutatja meg, anyagok esetében a felhasználásig eltelt időt. A forgási idő kalkulációja a következőképpen történik: Anyagok esetében az 1 napi jellemző forgalom az 1 napi átlagos felhasználás, míg áruknál az 1 napi átlagos értékesítés tényleges beszerzési áron. Forgási idő képlete Likviditás Egy vállalkozás pénzügyi helyzetét jellemző mutatószám-típus a különböző likviditási mutatók. A likviditás fogalma alatt a vállalkozások fizetőképességét és fizetőkészségét értjük. A különböző likviditási mutatók arra a kérdésre adnak választ, hogy a vállalkozás milyen gyorsasággal képes különféle lekötött eszközeiben rejlő pénzét szabad pénzeszközzé változtatni. A vásárolt készletek olyan vagyonelemek, amelyek rövid lejáratú – tehát éven belül felhasználásra kerülő – eszközök, azaz elvileg viszonylag rövid időn belül pénzzé tehetők.
Jó üzletmenetű társaságoknál nem kell, hogy ez a mutató 1 fölött legyen, ahol azonban készletértékesítési problémák jelentkeznek, a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, hogy a magasabb likviditási fokú eszközök önmagukban is fedezetet nyújtsanak a kötelezettségekre. 2010. Ez a mutató a szállítóállomány kihasználtságát vizsgálja. A mutató értéke a vizsgált társaságoknak a szállítókkal szembeni fizetési fegyelméről, fizetési hajlandóságáról tanúskodik. Hasonló jellegű mutató, mint a készletek forgási sebessége vagy a vevők forgási sebessége. Kiszámításánál a rendelkezésre álló adatok részletessége dönti el, hogy milyen pontos értéket kaphatunk. A számlálóban, ha pontosan akarnánk számolni, az adott időszakban a szállítók felé felmerült összes költséget kellene szerepeltetni, ennek összeállítására azonban a pénzügyi beszámolók ritkán adnak lehetőséget a társaságon kívüli elemzők számára. Vállalaton belüli elemzéseknél természetesen a pontos érték is számítható, külső elemzéseknél általában a nettó árbevételt állítják a mutató számlálójába, ami ismét várhatóan fölfelé torzítja a mutató értékét.
* Készletek - Gazdaság - Online Lexikon * Készletek forgási sebessége - Gazdaság - Online Lexikon Készlet forgási sebesség számítása Napokban Készlet forgási sebessége napokban Aki mérlegképes vizsgára készül, annak bizony nem árt tisztában lenni a forgási sebesség két mutatószámával. Úgy gondoltam, hogy akkor a leghatékonyabb, ha egy feladaton keresztül mutatom be a képletek működését. Lássuk is a forgási sebességgel kapcsolatos feladatot! GYÁRTA-LAK Zrt. készletgazdálkodásával kapcsolatban az alábbi adatokat ismerjük: Megnevezés Terv Terv Tény Tény Normanap (nap) Átlagkészlet (e Ft) Normanap (nap) Átlagkészlet (e Ft) Anyagok 20 22. 400 25 25. 400 Befejezetlen termelés 10 32. 000 8 30. 500 Késztermék 5 10. 000 6 12. 600 Összesen -............ -.................. További kiegészítő adatok: Gyártási átfutási idő: Tervezett: 20 nap Tényleges: 21 nap Értékesítés nettó árbevétele: Tervezett: 423. 356 e Ft. Tény: 415. 632 e Ft. Feladat: Elemezd, majd értékeld forgási sebesség mutatók segítségével a készlet alakulását a tervidőszakhoz viszonyítva.
100. 000 Ft 5-én 1. 600. 000 Ft 18-án 950. 000 Ft A vevőállományra vonatkozó fordulatszám erre hónapra 1, 5. a) Számold ki, hogy ha státusz tervet készít a vállalakozás, akkor a vevőállományt a finanszírozandó eszközök között milyen értékkel kell szerepeltetnie! Itt elsőként át kell alakítanod a vevőkre vonatkozó forgási sebesség fordulatokban mutatót, s abból megkaphatod az átlagos vevőállományt. Fordulatszám = nettó árbevétel/átlagos készlet (vevő) állomány A képletbe helyettesítsd be a meglévő adatokat: 1, 5= 4 650 000/X Átlagos vevőállomány = 4 650 000/1, 5= 3 100 000 Az átlagos vevőállomány, amit szerepeltetnie kell 3 100 000 Ft. b) Mennyi az átlagos beszedési idő (előfordulhat, hogy "vevők átlagos futamideje"-ként találkozol vele)? Vevők futamideje (forgási sebesség napokban)= (átlagos vevőállomány*időszak napjainak száma)/nettó árbevétel= = (3 100 000*30)/ 4 650 000= 20 nap 30/1, 5= 20 nap A vállalkozás 20 nap alatt tudja vevőkövetelését pénzzé tenni, vagyis a vevők átlagosan 20 nap alatt fizetik ki a számlájukat.
A vállalatokra vonatkozó információk ismerete fontos úgy a vállalati vezetőknek, mind a részvényeseknek. Utóbbiak lehetnek intézményi befektetők vagy kisbefektetők. Mindkét fél számára fontos információkat hordoznak arra vonatkozóan, hogy a vállalat milyen eredményeket ért el egy bizonyos időszakban. Ezeket a mutatókat a vállalati mérlegből, eredménykimutatásból számoljuk, ugyanakkor a könnyebb átláthatóság érdekében ezeket osztályoznunk kell. Megkülönböztetünk abszolút és relatív mutatószámokat. Az abszolút mutatószámokat közvetlenül a vállalat éves jelentéseiből olvashatjuk ki, illetve különböző részértékekből rakjuk össze őket. Ilyen például a cash-flow. Az abszolút mutatószámok csak részben hordoznak fontos információkat, nem mutatnak teljes rálátást arra a területre amit éppen vizsgálni szeretnénk, ezért is alkalmazzák ezeket elemzések kiindulópontjaként, ahhoz, hogy meghatározzuk a relatív vagy viszonyszámokat. A mutatókat az elemzés szempontja szerint csoportosítva, megkülönböztetünk: jövedelmezőségi mutatókat likviditási mutatókat tőkeáttételi mutatókat piaci mutatókat.