Próbál felülni…" Általában nem idézek fülszövegekből, ezúttal is csupán egyetlen, a kiadvány lényegét tökéletesen összefoglaló mondatot: "Most azonban az ő személyiségének árnyalatai jelennek meg ebben a különleges fényképalbumban, melynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. " Valóban az árnyalatok könyve ez, hivatásos irodalmárok és irodalombarátok örömére és épülésére. A borítókép Gink Károly költői szépségű felvétele. ( Gurul a sok-sok pillanat – Szabó Magda élete képekben, összeállította Jolsvai Júlia, szerkesztette Tasi Géza. Jaffa Kiadó, Budapest, 2018) Petrőczi Éva Magyar Kurír Az írás az Új Ember 2019. február 3-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.
Borbás Andrea és Kiss Borbála mesél arról, hogy szőtte bele Szabó Magda regényeibe népes rokonságát és milyen vagány, kacér nő volt még idős korában is. Szabó Magda-szobor áll majd Debrecen főterén ".. én debreceni otthonomhoz tulajdonképpen nem kellenek se bútorok, se falak. Egy egész földrajzi és törvényhatósági egységben lakom: a város, ahol fizikai és szellemi formámat megkaptam, teljes egészében az enyém. "
"Én nem vagyok civil, író vagyok" - vallotta. Ugyanez a rendíthetetlen elkötelezettség sugárzik a kötet második részébe beválogatott levelekből, amelyeket Szabó Magda az olvasóinak írt. Valamennyi az írás, az irodalmi mű születésének a problematikáját elemzi, azt az egyszerre gyötrelmes és varázslatos folyamatot, míg az "író szóvá váltja önmagát és felismeréseit". Egyfajta ars poetica ez, bevezetés az alkotás alkímiájába, amelynek egyik alaptétele, hogy nem csak az író választja meg, miről akar írni, a mű is kiválasztja magának az íróját. Az élet újrakezdhető című válogatás ékesen bizonyítja, hogy Ágyai Szabó Mária Magdolna Lenke Alexia életében és műveiben is mindvégig megmaradt annak, aki volt. Megmaradt Szabó Magdának.
A kötetek nagy része a készülő debreceni múzeumba kerül, a kerepesi házban jobbára az írókollégák dedikált példányai maradtak, emellett néhány régi könyv, és persze Szabó Magda könyveinek külföldi kiadásai, melyek több hosszú polcot megtöltenek. A mai napig ő az egyik legtöbbet fordított magyar író, csak Az ajtó t több mint negyven nyelvre fordították le. Tasi Géza szerint Szabó Magdát kétszer fedezték fel: annak idején Hermann Hesse a Freskó kicsempészett példányát olvasva ajánlotta őt a német kiadók figyelmébe, a 2000-es évek elején pedig újult érdeklődéssel fordultak a külföldi kiadók a művei felé. Az utóbb Femina-díjjal jutalmazott Az ajtó című regényre annak idején például Osztovits Levente, az Európai Kiadó akkori igazgatója hívta fel a Viviane Hamy kiadó figyelmét. Külön érdekesség, hogy amikor felkérték a francia műfordítót a munkára, ő már a kész szöveget húzta elő az asztalfiókjából – annyira tetszett neki ugyanis a regény, hogy önszorgalomból már korábban lefordította azt. Tasi Géza azt mondja, hogy Szabó Magdát boldoggá tette az elismerés, büszke volt rá.
Díjai: 1959-ben József Attila-díj 1978-ban Kossuth-díj 1983-ban Pro Urbe Budapest díj 1987-ben Csokonai-díj 1992-ben a Getz- díj 1996-ban Déry- díj 2000-ben Nemes Nagy Ágnes-díj 2001-ben Corvin-kitüntetés Szólj hozzá irodalom gimi röviden általános iskola Abigél rövid életrajz
Szerencsétlenségükre fiuk, Kálmán, az írónő nagyapja ugyanolyan csélcsap, bohém életet élt, így tőle sem számíthatott túl sok jóra a család. Olyannyira nem, hogy munka helyett a nőket hajtotta inkább, éjjel-nappal álmodozott, és végül beleszeretett Gacsáry Emmába, aki az írónő nagyanyja lett. Emma terhes lett, így Rickl Mária hiába fenyegette, verte fiát, hogy álljon el a frigytől, végül feleségül vette a lányt. Nagyszüleinek kapcsolata így indult, ami már eleve meghatározó momentum, és a későbbiekben sem volt éppen eseménytelen az életük. Dédnagyanyja gyűlölte az írónő nagyanyját, Emmát, mondván, hogy fiát elbolondította a lehetőségtől, hogy tehetős feleséget találjon magának, és ezzel kihúzza a családot az anyagi csődből. Olyannyira utálta Emmát, hogy amikor gyermekeikkel együtt kénytelenek voltak hozzá költözni, Lenkét, az írónő anyját ő nevelte tovább, és később meg is tiltotta Lenkének, hogy találkozzon az anyjával. Lenke nagyanyjától szigorú neveltetésben részesült, és hogy kiverje a kislányból szüleinek bohémságát, egy életre megutáltatta vele szerelmet és a testi vágyakat.
2015. július 17. 2 perc p Méltósággal viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után életének 65. évében csütörtökön elhunyt Ferenczi Krisztina színésznő, író, újságíró, az Átlátszó volt külső munkatársa. Ferenczi Krisztina a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a debreceni Csokonai Színházban kezdett dolgozni, szerepelt a Radnóti Miklós Színpadon és a József Attila Színház társulatában, Pécsen, Békéscsabán, illetve Szegeden, miközben elvégezte az ELTE magyar szakát. Miután 1990-ben távozott a szegedi színháztól, elvégezte a Magyar Hírlap újságíró-iskoláját, Soros-ösztöndíjjal megírta az 1994-ben megjelent Előjáték a sajtószabadsághoz című kötetét. Oknyomozó újságíróként dolgozott, publicisztikái, tényfeltáró riportjai, könyvei jelentek meg. Az Orbán-bányákról írt sorozatáért az egykori Magyar Hírlap munkatársai 2001-ben az Év újságírójává választották. Dolgozott a Népszavának, állandó szerzője volt a Népszabadságnak. 2006-ban jelent meg Szüret – Az Orbán-vagyonok nyomában című könyve, majd 2014-ben A Narancsbőr című kötete.
Idén a Szüretet újra kiadták. Ferenczi Krisztina az Átlátszónak 2012-ben készített cikksorozatot a miniszterelnök felcsúti projektjéről: a magyar sajtóban ő vette észre először a fociakadémia körül szerveződő hűbérbirtokot. Mészáros Lőrinc polgármesterrel készült videóinterjúja instant klasszikus, és ő dobta be a köztudatba az azóta már szintén halott Váradi András, alcsútdobozi juhász nevét. Ferenczi Krisztina cikkei az Átlátszón Narancsbőr – Ferenczi Krisztina új könyve az Orbán-vagyonokról, részlet "Szarok rá hogy más mit mond" – Mészáros Lőrinc vs Ferenczi Krisztina, videóinterjú Milliárdos ékszerdoboz adókedvezményből Egész pályás bevásárlás Felcsúton Talpalatnyi föld VI. : Tiborcz most nem panaszkodhat Orbán-dácsa, rengeteg szántó, és sok marha kell a jó focihoz Új földesúr Göbölpusztán: "Itt minden Mészáros Lőrincé" Talpalatnyi föld III. : Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton Talpalatnyi föld I. : Alcsút és Bicske között terjeszkedik az Orbán-uradalom Ajánló Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések... Kis Zoltán 2021. július 28.
Méltósággal viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után életének 65. évében csütörtökön elhunyt Ferenczi Krisztina színésznő, író, újságíró; temetéséről később intézkednek - tájékoztatta a család az MTI-t. Nekrológjában felidézték: Ferenczi Krisztina a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a debreceni Csokonai Színházban kezdett dolgozni, szerepelt a Radnóti Miklós Színpadon és a József Attila Színház társulatában, Pécsen, Békéscsabán, illetve Szegeden, miközben elvégezte az ELTE magyar szakát. Miután 1990-ben távozott a szegedi színháztól, elvégezte a Magyar Hírlap újságíró-iskoláját, Soros-ösztöndíjjal megírta az 1994-ben megjelent Előjáték a sajtószabadsághoz című kötetét. Oknyomozó újságíróként dolgozott, publicisztikái, tényfeltáró riportjai, könyvei jelentek meg. Az Orbán-bányákról írt sorozatáért az egykori Magyar Hírlap munkatársai 2001-ben az Év újságírójává választották. Dolgozott a Népszavának, állandó szerzője volt a Népszabadságnak. 2006-ban jelent meg Szüret - Az Orbán-vagyonok nyomában című könyve, majd 2014-ben A Narancsbőr című kötete.
Méltósággal viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után életének 65. évében csütörtökön elhunyt Ferenczi Krisztina színésznő, író, újságíró; temetéséről később intézkednek. 2015. 07. 16 19:34 MTI Nekrológjában felidézték: Ferenczi Krisztina a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a debreceni Csokonai Színházban kezdett dolgozni, szerepelt a Radnóti Miklós Színpadon és a József Attila Színház társulatában, Pécsen, Békéscsabán, illetve Szegeden, miközben elvégezte az ELTE magyar szakát. Miután 1990-ben távozott a szegedi színháztól, elvégezte a Magyar Hírlap újságíró-iskoláját, Soros-ösztöndíjjal megírta az 1994-ben megjelent Előjáték a sajtószabadsághoz című kötetét. Oknyomozó újságíróként dolgozott, publicisztikái, tényfeltáró riportjai, könyvei jelentek meg. Az Orbán-bányákról írt sorozatáért az egykori Magyar Hírlap munkatársai 2001-ben az Év újságírójává választották. Dolgozott a Népszavának, állandó szerzője volt a Népszabadságnak. 2006-ban jelent meg Szüret - Az Orbán-vagyonok nyomában című könyve, majd 2014-ben A Narancsbőr című kötete.
1994-ben jelent meg "Előjáték a sajtószabadsághoz" című kötete. Éveken át oknyomozó újságírói munkát végzett, publicisztikái, tényfeltáró riportjai, könyvei jelentek meg. Az Orbán-bányákról írt sorozatáért az akkori Magyar Hírlap munkatársai 2001-ben az Év újságírójává választották. Ezt követően dolgozott a Népszavának, állandó szerzője volt a Népszabadság című napilapnak is. 2006-ban jelent meg "Szüret – Az Orbán-vagyonok nyomában" című könyve, majd 2014-ben a "Narancsbőr" című kötete. Idén a "Szüretet" újra kiadták. Ferenczi Krisztinát két gyermeke és unokái, olvasói, újságíró kollegái és barátai gyászolják. Nol nyomán