Sinka László is MOB-főtitkár lenne Sinka László, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) főtitkára hétfőn benyújtotta pályázatát a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkári posztjára. Siti Beátát jelölik az IHF játékosbizottságába A Magyar Kézilabda Szövetség Siti Beátát, a jelenleg a Cornexi-Alcoa-HSB Holding EHF Kupa-győztes csapatában játszó, 136-szoros válogatott játékost jelölte a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) játékosbizottságába. A választásra a decemberi női világbajnokság keretében, Szentpéterváron kerül sor. Magyar pályázat a 2011-es férfikézi-vébére A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) pályázatot nyújt be a 2011-es felnőtt férfi világbajnokság és még további hét (! ) esemény megrendezésére - döntött csütörtökön az MKSZ elnöksége. Négyszer meccsel Norvégiával nőikézi-csapatunk Három évvel korábban Dánia, most Norvégia nőikézilabda-csapatával kötött együttműködési szerződést a Magyar Kézilabda Szövetség. Ennek értelmében 2006-ban és 2007-ben, két-két alkalommal összeméri erejét egymással a két nagyhatalom női válogatottja.
A sportág 1933 kilépett a BLASZ kötelékéből és megalakult a Magyar Kézilabdázó Egyesületek Szövetsége, amely még ebben az évben a nemzetközi szövetség tagja lett. A férfi válogatottat indították az 1936-os nyári olimpián és az 1938-as világbajnokságon. 1949-ben női nagypályás világbajnokságot rendezhetett Magyarország. 1951-től kispályán is rendeztek magyar bajnokságot, 1960-tól pedig megszűnt a játék hazai nagypályás változata. Tagja az 1946-ban megalakult [1] Nemzetközi Kézilabda-szövetségnek (1946-tól). 1991-ben alakult meg a kézilabda európai szervezete, az Európai Kézilabda-szövetség, [2] amelynek a magyar szövetség alapító tagja. [3] A szövetség 1995-ben női világbajnokságot, 2004-ben női Európa-bajnokságot rendezett, valamint elnyerte a 2014-es női kézilabda-Európa-bajnokság rendezési jogát.
A hivatalos közönségmérést végző Nielsen statisztikái szerint az elődöntők közül az Anglia-Dánia mérkőzés egyértelműen nagyobb érdeklődést generált, igaz ebben talán az is közrejátszott, hogy az a hosszabbításban eldőlt, és ennek köszönhetően a közvetítés a másik találkozónál bő 20 perccel rövidebb volt. Miután mindkét találkozó hétköznap volt, talán volt annak jelentősége, hogy az angol meccset követők a fentieknek köszönhetően éjfél előtt ágyba bújhattak. Erre a szerdai találkozóra egyébként a teljes lakosság esetén (4 év felettiek) 940 ezren voltak kíváncsiak, ami a tévé előtt ülők közel 30 százalékát jelentette. Az olasz-spanyol találkozó ennél 90 ezerre kevesebb nézőt tudott felmutatni, azt 851 ezren követték, ami 28 százalékos közönségaránynak felelt meg. Ha az elődöntők statisztikáit a 18-49 évesek esetén nézzük, akkor az olasz meccs esetén 357 ezer nézőről és 31, 4 százalékos közönségarányról beszélhetünk. Az angolok találkozóját a kereskedelmi célcsoportból 406 ezer ember követte, ami azt jelenti, hogy a tévé előtt ülők 34 százaléka kapcsolt az M4 Sportra.
A vasárnap véget ért labdarúgó Európa-bajnokság két dolgot is bizonyított, az egyik, hogy az emberek szeretik az izgalmas, jó meccseket. A másik, hogy ha mindezt a magyar válogatott szállítja nekik, akkor olyanok is leülnek a tévé elé, akik egyébként nem néznének focimeccset. Az Európa-bajnokság alatt, a korábbi hetekben beszámoltunk arról, hogy az első mérkőzések tévés nézettsége hogyan alakult, ahogy arról is írtunk milyen érdeklődést generált a magyar válogatott debütálása, majd a mindent eldöntő Németország elleni találkozó. Ebből a szempontból érdemes megnézni, hogy az Eb csúcsát jelentő elődöntők és a finálé nézettsége milyen számokat hozott. Az összehasonlításban ezúttal is okoz némi nehézséget, hogy a méréseket végző Nielsen az egyes adások számait adta meg. Míg az elődöntők esetében a közvetítés gyakorlatilag csak a mérkőzésre korlátozódott, addig a döntő esetén az azt megelőző rövidebb záróceremónia, illetve a díjátadó is szerepelt. Ugyanakkor az MTVA kiadott a döntőre vonatkozó adatokat, amelyek révén viszonylag jól összevethetőek az egyes mérkőzések.
A válogatott játékosai a szereplésük alapján részesülnek a jutalomból. Mindhárom Eb-csoportmeccset Gulácsi Péter kapus és az előtte húzódó védőtrió, Willi Orbán, Botka Endre, Szalai Attila játszotta végig, ők számíthatnak a legmagasabb díjazásra. Négy éve fejenként átlagban mintegy 50 millió forintot kaptak a focisták, vélhetően most is hasonló lesz a díjazásuk. Kleinheisler László (fehérben) mindhárom csoport-meccsen szerepelt, így ő is több jutalomra számíthat / Fotó: GettyImages De a weboldal által 74 millió euróra (25, 8 milliárd Ft-ra) taksált csapat igazán nagy nyeresége az átigazolási időszakban válhat kézzelfoghatóvá. Több játékosunk remekelt, aminek köszönhetően előkelőbb klubhoz is igazolhatnak a nyáron. A török Fenerbahcéban szereplő Szalai Attilát például a spanyol bajnok Atlético Madrid és a Bajnokok Ligája-induló olasz Atalanta is kiszemelte, de korábban az angol Leicester is érdeklődött iránta. Jelenleg 7 millió euróra (2, 5 milliárd Ft-ra) tartják az értékét, de csak több mint 20 millió euróért (6, 9 milliárd Ft-ért) engedné el a klubja.
Lesz olyan csapat, amelyik ezzel a gesztussal tiltakozik majd a kirekesztés és a rasszizmus ellen. Hétfőn megjelent közleményében jelentette be a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), hogy a magyar válogatott tagjai nem fognak letérdelni a mérkőzéseik előtt, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat a kirekesztés és a rasszizmus bármilyen formája ellen. A szövetség ezt a következőképpen magyarázta: "A sport alapértéke az esélyegyenlőség, a játékostárs és az ellenfél tisztelete. A labdarúgás azért válhatott a világ legnépszerűbb sportjává, mert mindenkié. A magyar válogatott nem csak minden esetben követi a nemzetközi szabályokat és normákat, hanem mindenkinek megadja a tiszteletet – legyen szó ellenfélről, szurkolóról vagy bárki másról. Az MLSZ A gyűlölet nem pálya kampány keretében harcol évek óta a gyűlölet minden formája ellen. Az UEFA és a FIFA szabályai nem engedik a politizálást a pályán és a stadionban, amit az MLSZ nem csak elfogad, de egyet is ért vele. A válogatott a mérkőzések előtt nem térdeléssel fogja kifejezni a gyűlölet bármilyen formájának elítélését.
A torna során egyébként a közmédia sportcsatornája kimagasló számokat produkált, és rendre verte a nagy kereskedelmi csatornákat is. Az Európa-bajnokság ideje alatt a teljes napot vizsgálva az M4 Sport tizenegy alkalommal volt a legnézettebb csatorna Magyarországon, amennyiben csak az esti, 18. 30 és 22. 00 óra közötti idősávra szűkítjük a vizsgált időszakot, akkor tizenhét napon volt piacvezető. (Érdemes megjegyezni, hogy az általánosan elfogadott szakmai elvek alapján a főműsoridő a 19-23 óra közötti intervallum, így ezek az adatok nem összevethetők. ) Ugyanakkor a múlt héten a fent elemzett három mérkőzésnek köszönhetően azok napjain az M4 Sport bőven verte a kereskedelmi tévéket a 18-49-es korcsoportban, főműsoridőben. Sőt a 19-23 óra közötti időszakot tekintve heti átlagban is a legnézettebb csatornának számított. Persze ez az Eb korábbi szakaszában is jellemző volt, amit alátámaszt, hogy a csatornán sugárzott 45 élő mérkőzés közül 38 esetében volt a legnézettebb az M4 Sport a találkozók ideje alatt.
2021. jún 24. 19:38 A csapat szereplését elismerték a szurkolók, a mieink Eb-részvétele anyagi szempontból is sikersztori/ Fotó. MTI Kovács Tamás Budapest — Világszerte szurkolók millióinak rokonszenvét vívta ki Európa-bajnoki szereplésével a labdarúgó-válogatott, amely forintban milliárdokat keresett azzal, hogy pályára lépett a tornán, s ráadásul két döntetlent is játszott. Az olasz Marco Rossi szövetségi kapitány együttese az Izland elleni pótselejtezőn elért 2-1-es sikerrel már garantáltan 9, 25 millió euró (3, 2 milliárd forint) bevételt szerzett a labdarúgó-szövetségnek (MLSZ). De az Eb-halálcsoportban a világbajnok Franciaország (1-1) és a Németország (2-2) elleni döntetlennel kétszer 750 ezer eurót, összességében 1, 5 millió eurót (523, 5 millió forintot) még hozzácsapott ehhez. A csapat sajnálhatja, hogy nem volt szerencsésebb, és nem jutott tovább a nyolcaddöntőbe, hiszen az még újabb 2 millió eurós (698 millió forintos) bónuszt hozott volna. ( A legfrissebb hírek itt) A 2016-os Eb-hez képest az európai szövetség (UEFA) 24 százalékkal magasabb pénzdíjat garantál, eddig a legtöbbet a hibátlan olaszok, hollandok és belgák gyűjtötték be, 13, 75 millió eurót (4, 7 milliárd Ft-t).