Értékelés: 1912 szavazatból A műsor ismertetése: Klasszikus stand up comedy-show - azaz állj ki és dumálj - Showder módra. A műfaj gyökerei a tengerentúlra nyúlnak vissza, de Nyugat-Európában is népszerű eme humorformátum, az Esti Showderből már ismerős dumagépekkel, vagyis ország legtehetségesebb fiatal humoristáival. A Showder Klub szereplői között megtalálhatjuk a hazai dumagépek legnagyobbjait. A tankmániás légpuska-tulajdonost, a nagy Diósgyőr-szurkoló Aranyosi Pétert. A welcome-rántotthús fogalmának megalkotóját, aki titokban szeretne sütemény-stylist lenni, a szentesi Kiss Ádámot. Kovács András Pétert (KAP), a Földön járó művészt és realista álmodozót, akinél senki se tudja több nyelven elmondani a híres idézetet "Luke, én vagyok az apád! ". A hazai elvont humor szemüveges Góliátját, Kőhalmi Zoltánt. A magyar humor hutyutyuját, Lórán Trabarna Barnabást, és Dombovári Istvánt, akinek humora nehezen behatárolható, valahol ane már és az inkább hagyd abba irányzatokat képviseli. Mellettük feltűnnek a feltörekvő új generáció tagjai: Csenki Attila, a bulvármagazinok réme, akit az újságírók csak úgy emlegetnek: "A humorista, akinek a nevét nem ejtjük ki! "
8 hozzászólás | kategória: hazai termék, kritika, standup, Showder Klub Régen volt már írás a blogon az RTLII standupos sorozatáról, de most visszatértek a srácok, kiszabadultak a tavaszi karanténból, a nézők felhúzták a maszkot, és már én is kíváncsi voltam arra, hogy milyen is mostanában a színvonal a Klubban. Az utóbbi évadokat már nem nagyon néztem, felhígult a csapat, én meg valahogy szépen lassan meg is feledkeztem a műsorról. Most viszont úgy tervezem, hogy minden adást megnézek. A szezonnyitók általában elég gyengék szoktak lenni, és most sem röhögtem könnyesre magam, de nem volt rossz az összkép. Csenki Attila házigazdáskodott – az ő humorát nem igazán csípem, de most legalább nem idegesítettek a hülyeségei. A fellépők közül egyértelműen Kőhalmi vitte a prímet. Egyébként is ő a legnagyobb név a 25×01 négyeséből, és most is hozta a formáját. Aki szereti a humorát, szerintem nem csalódhatott a zöldséges poénjaiban. A pozitív oldalra tenném még Felméri Péter t is, aki ugyan nem tartozik a dumakrémhez, de egy jó szintet szokott hozni a Showder Klubban.
Október 11-től vadonatúj, eddig még nem látott évaddal jön a Showder Klub az RTLII csatornán. Vasárnaponként 21:00 órától indul a stand up comedy hazai megtestesítője, a Showder Klub. Idén először – a tavaszi évad felvételei a COVID-19 járvány miatt elmaradtak-, eddig még nem látott, teljesen új évad kerül képernyőre, többek között Kiss Ádámmal, Aranyosi Péterrel, Kőhalmi Zoltánnal, Ráskó Eszterrel és Orosz Györggyel. A legendás nevettetőkön kívül új fellépők is bemutatkoznak. Az epizódok visszanézhetők az RTL Most-on.
2020. 10. 11. 19:50 - Írta: winnie 4 hozzászólás | kategória: ajánló, hazai termék, standup, Showder Klub Ma. 21:00. RTLII. Showder Klub – 25×01 ( előzetes) – műsorvezető: Csenki Attila, fellép: Kőhalmi Zoltán, Fülöp Viktor és Felméri Péter. Ugye kimaradt a tavaszi szezon, így ez lesz a 25. évad, amit az RTL két Best Of-epizóddal vezet fel (Dombóvári + Hadházi), és egy Best Of-fal csenget le (Kőhalmi), szóval elég komoly standupos estét csapnak. A képek forrása: RTL Sajtóklub.
Slides: 20 Download presentation A középkor Európában Lovaggá válás Kastélyok Öltözet Lovagok és az ő fegyverzetük Fegyverzet Középkori szerzetesek A kerekasztal lovagjai Lovagi tornák Katedrálisok Keresztes hadjáratok Szerzetesek és apácák • Egy fiú lovaggá válásának útja 7 -8 éves kora körül kezdődött. • Az ifjú újonc először is apród lett. • Az apródok karddal vagdaltak egy hatalmas fadarabot, hogy így izmosodjanak, ami a lovaggá váláshoz nélkülözhetetlen volt. A középkori lovagi kultúra | D.A.K.L.E. :: Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete. Lovaggá válás • 18 -20 év között került sor a tulajdonképpeni lovaggá ütésre. • Azon a reggelen bizonyos színű ruházatot viseltek, volt benne vörös (mint a vér), fehér (amely a tisztaságot jelképezte) és barna (mint a föld, mert oda térünk meg mindannyian, ha meghalunk). • A lovaggá ütés úgy történt, hogy karddal megérintették az ifjú mindkét vállát. Kastélyok • A vár védelmi célból emelt erődítmény, megerősített épület vagy épületcsoport. • Fénykora a középkorban volt, a feudális széttagoltság idején. • Masszív falakkal akkora területet öveztek, ahol az őrség elférhetett.
Károly Róbert uralkodásának utolsó évtizedétől kezdve a 14. századra a magyarok külföldi kapcsolatainak virágzása jellemző. A különböző nemzetiségű királynék (pl. : az olasz Estei Beatrix, II. Lovagi avatás | Lovagvár-wiki | Fandom. Endre egyik felesége) tekintélyes kísérettel érkeztek Magyarországra "Európa legfényesebb lovagi központjaiból", illetve maga a magyar királyi udvar is az uralkodók kedvelt találkozó helye volt. Például Károly Róbert uralkodása alatt 1335-ben Magyarországon rendezték meg a lengyel és cseh király részvételével a visegrádi kongresszust vagy 1396-ban is Budán gyűlt össze az európai lovagság utolsó nagy seregszemléjére; uralkodók, hercegek, marsallok, Nyugat-Európa lovagjainak legjava jelent meg, hogy a magyar király vezetésével részt vegyen a török ellen indított keresztes hadjáratban. Ennek a szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszernek köszönhető, hogy a nyugat-európai lovagi életforma, szokások, kultúra és művészet meghonosodott Magyarországon is. Az ilyen találkozók alkalmával pedig természetesen lovagi tornák, bajvívások, lakomák, vadászatok, solymászat, táncok és egyéb látványosságok szórakoztatták az egybegyűlteket, művészeti programokkal (költészet, ének) fűszerezve.
Az udvari és lovagi kultúra értékeiről, eredményeiről elsősorban a művészi, valamint irodalmi alkotások tanúskodnak. III. Béla király esztergomi palotája, dr. Horváth István rekonstrukciója Sárkányölő Szent György szobra (1373. ) Az udvari művészet Az udvari művészet kezdetét III. Béla esztergomi királyi palotájának építkezései jelentik. Az építészetben is, mint a művészet egyéb területein az akkor legmagasabb szintűnek számító francia hatás érvényesült. A tatárjárás után elindultak a nagyszabású várépítkezések, ekkor épültek fel a lakótornyok (pl. : Visegrád, Sárospatak, Trencsén, Sümeg, Csesznek vagy Nagyvázsony), melyeket a 14. században igyekeztek luxusigényeknek megfelelően átalakítani és kibővíteni. Az Anjouk visegrádi és budai palotái, valamint Nagy Lajos diósgyőri királyi várkastélya már a kényesebb ízlés kielégítésére is alkalmasak voltak. Staff View: A tanárrá válás folyamata. A magyarországi művészet XIV. században elért magas színvonalát Kolozsvári Márton és György alkotásai tanúsítják, akik megformálták Szent István és Szent Imre, majd 1373-ban Szent György szobrát, végül Szent László lovas szobrát (1390).
A Kerekasztal lovagjai • A kerekasztal az Artúrmondakörben Britannia legendás királyának csiszolt márványasztala. Uther Pendragon adta ajándékba Leodagrance-nak, aki nászajándékként Artúr királynak adta. Százötven vagy más említés szerint ötven vagy tizenkét lovag fért el körülötte. Kereksége ezt jelképezte, hogy a körülötte ülők egyenrangúak, nincs asztalfő. Minden lovag arra vágyott, hogy bekerülhessen a kerekasztal lovagjai közé, de ezt a megtiszteltetést csak nehezen lehetett kivívni.
A győztes pedig váltságdíjat kért a legyőzöttért, melynek értéke a legyőzött lovag iránti tiszteletével volt arányban. • A székesegyház vagy katedrális általában a püspök vagy érsek rezidenciájához közel áll. • A középkorban a székesegyház nem feltétlenül a város legnagyobb temploma volt. A 18. századtól vált jellemzővé a monumentalitásra törekvés: az a szándék, hogy a székesegyházak emelkedjenek ki környezetükből. A kereszteshadjáratok A keresztes háborúk a katolikus egyház és a pápa által szentesített, a keresztes lovagok részvételével folytatott nagyarányú hadjáratok voltak a 11– 13. Fő céljuk a Szentföld megszerzése volt a muszlim araboktól és törököktől, bár némely hadjárat más afrikai és európai területek ellen irányult, például a negyedik, Konstantinápoly elleni keresztes háború Szerzetesek és apácák • A szerzetesek és apácák külön kis cellákban laktak, de közösen étkeztek, imádkoztak. • Naponta 8 -szor keresték fel a kolostor templomát. • Aszerzetesek élete nemcsak imádkozásból, hanem kemény fizikai munkából is állt.
• Csőrös cipő Hegyes orrú cipő, melyet a középkorban szimbólumként viseltek. A cipő hosszát rendeletek szabályozták: a viselőjének gazdagságát jelképezte. Megesett, hogy a láb valódi méretének a háromszorosát is elérte. Ilyenkor dróttal erősítették a lábfejhez, vagy a bokához. De volt hogy fabetétet helyeztek bele. Lovagok és fegyverzetük • A lovag teljes fegyverzete 25 -30 kg-ot nyomott. • A páncélkovácsok mesteri munkájának köszönhetően még a teljes lemezpáncélban is viszonylag könnyű volt a mozgás. A lovagi felszerelés igen drága volt, esetenként meghaladhatta egy kisebb falu értékét. Lovagok és fegyverzetük • A 15. századra a lovagi tornákból színes társadalmi esemény lett. A lovagok bebizonyíthatták bátorságukat a közönség, az uralkodó és a hölgyek előtt. A barátságos lándzsatörés célja az volt, hogy kiüssék az ellenfelet a nyeregből vagy eltörjék a lándzsáját. A 15. századtól bonyolult szabályokkal játszották ezeket a haditornákat. A vesztesnek át kellett adnia fegyvereit, hogy aztán váltságdíjért visszavásárolja őket.