A munkahelyi oltópontok lehetősége után most a bankszektorban merült föl, hogy a dolgozók a koronavírus elleni vakcina napján vagy annak másnapján egy fizetett szabadnapot kapjanak. A Magyar Bankszövetség Elnöksége azzal az ajánlással fordul tagjaihoz, a hazai bankokhoz, pénzintézetekhez, hogy az oltással élő kollégáik kapjanak plusz egy fizetett szabadnapot. Akár az oltás napján, vagy az azt követő napon. Mindezt azért, hogy ennyivel is támogassák az oltás felvételét, amely az egészség védelme mellett a gazdaság újraindításának is nélkülözhetetlen feltétele – áll a Magyar Bankszövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közös közleményében. Mindeközben az MKIK is arra kéri a vállalkozásokat, hogy minél többen regisztráljanak a oldalon az oltásra. Oltás covid fertőzés után. Ahogy arról az Index is beszámolt, Parragh László május 12-én szerdán beszélt arról, hogy egy hatályos kormányrendelet alapján már a hazai vállalkozások is megszervezhetik a dolgozók oltását. EZ AZT JELENTI A KAMARAI ELNÖK SZERINT, HOGY AZ ÖSSZES MAGYAR CÉGNEK LEHETŐSÉGE VAN ARRA, HOGY HELYBEN, SAJÁT TELEPHELYÉN SZERVEZZE MEG MUNKAVÁLLALÓI BEOLTÁSÁT.
Az MKIK elnöke hozzátette, az ügyben a kamara támogatni fogja a magyarországi gazdasági társaságokat. Amennyiben az adott vállalat élni kíván a lehetőséggel, a helyi önkormányzatokhoz kell fordulniuk, akik felveszik az illetékes szervekkel a kapcsolatot. A vakcina szállításával és tárolásával kapcsolatos logisztikai feladatokat nem a cégnek kell megszerveznie. Meghosszabbíthatja a menstruációt a koronavírus elleni oltás - Blikk. Az országos oltási program részeként például már április utolsó hetében létesült oltópont a vakcinára önként jelentkező munkavállalók beoltására a kecskeméti Mercedes-gyárban, majd a Magyar Suzuki esztergomi üzemében, illetve nyílt oltópont a győri Audi Hungariánál. (Borítókép: Beoltanak egy nőt a Pfizer–BioNTech koronavírus elleni oltóanyag első adagjával a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban kialakított oltóponton 2021. május 1-jén. Fotó: Komka Péter / MTI)
Megnő a vérrögképződés kockázata a koronavírus-fertőzés utáni hat hónapban - állítja egy friss tanulmány. Megnő a súlyos vérrögképződés kockázata a COVID-19 kialakulása utáni hat hónapban egy új svéd tanulmány szerint. Egy hasonló, brit tanulmány szerint a koronavírus okozta védőoltás után is előfordulhat vérrögképződés, de kockázata ekkor jelentősen kisebb. Az alábbi jeleket mindig vegyünk komolyan, mert ha időben felismerjük a vérrögöt, súlyos bajt előzhetünk meg. Index - Gazdaság - Jön az oltás utáni pluszszabadnap?. Fél évvel a fertőzés után is nagyobb a vérrögképződés veszélye Azoknál az embereknél, akiknél kialakult a SARS-CoV-2 okozta COVID-19, nagyobb valószínűséggel léphet fel vérrög, különösen a kórházi kezelésre szoruló súlyos betegek esetében. A tudósok azt akarták kideríteni, a kockázat mikor áll vissza a normális szintre, valamint azt is, hogy a vérrögképződés veszélye különböző volt-e a járvány egyes hullámai idején - írta a BBC hírportálja. Ehhez a kutatók több mint egymillió COVID-19-es páciens egészségügyi adatait követték nyomon 2020 februárja és 2021 májusa között Svédországban.
Megnő a súlyos vérrögképződés kockázata az új koronavírus okozta Covid-19 kialakulása utáni hat hónapban egy új svéd tanulmány szerint. A koronavírus okozta védőoltás után is előfordulhat vérrögképződés, de kockázata ekkor jelentősen kisebb egy nagyszabású brit tanulmány alapján. Azoknál az embereknél, akiknél kialakult a SARS-CoV-2 okozta Covid-19, nagyobb valószínűséggel léphet fel vérrög, különösen a kórházi kezelésre szoruló súlyos betegek esetében. A tudósok azt akarták kideríteni, a kockázat mikor áll vissza a normális szintre, valamint azt is, hogy a vérrögképződés veszélye különböző volt-e a járvány egyes hullámai idején – írta a BBC hírportálja. Covid betegség után oltás. A kutatók több mint egymillió Covid-19-es páciens egészségügyi adatait követték nyomon 2020 februárja és 2021 májusa között Svédországban. Magasabb vérrögkockázatot tapasztaltak a fertőzés után három hónapig a combban és a vádliban futó erekben (mélyvénás trombózis). A tüdőben akár hat hónapig nagyobb eséllyel képződtek vérrögök (tüdőembólia).
A tüdőembólia kockázata nagyon súlyos COVID-19 után 290-szer, enyhe lefolyású COVID-19 után hétszer volt nagyobb a normálisnál. A belső vérzés esélye enyhe COVID-19 után nem emelkedett. "A be nem oltottak számára ez jó ok a vakcina felvételére, a vérrögképződés kockázata sokkal nagyobb a betegség, mint a vakcina után " - mondta Anne-Marie Fors Connolly, a svéd Umeai Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Én Szputnyik után Pfizert kaptam 3. -nak, egy pénteki napon délután 1-kor. Egészen éjjelig semmi bajom nem volt, akkor olyan hidegrázásom lett, hogy 3 réteg takaró alatt is konkrétan megfagytam. Hajnalban volt 38. 6-os láz, reggelre ez lement és elmúlt a hidegrázás is. Szombaton felkeltem 9 óra körül, kb. 12 óráig bírtam fent lenni, utána eljött a K. O és estéig aludtam. 3. oltás szputnyik után. Akkor megint fent voltam 2-3 órát, majd újra alvás. Vasárnapra semmi bajom nem volt. Én inkább azt ajánlom, hogy pénteken menj és akkor tuti lemegy hétfőig, vagy ha másképp nem megy akkor kérj szabadságot. Aztán simán lehet, hogy semmit nem fog okozni, de jobb felkészülni rá
Milyen vakcinát kaphatunk 3. dózisban, ha Pfizerrel oltottak, és milyen, ha kínai vagy orosz vakcinát kaptunk? A kormány augusztus 1-től tette lehetővé a 3. oltás felvételét, azóta egyre több pro és kontra érvet hallani. Lehet-e keverni a vakcinatípusokat? Az ajánlás szerint a 3. dózis beadásához minimum 4 hónapnak el kell telnie a 2. oltást követően, de egyéni mérlegelés alapján a háziorvosok ettől eltérhetnek. 3. oltásra a delta variáns miatt van a legnagyobb szükség, ami a 4. hullám előidézője lehet. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora elmondta, hogy a 3. Index - Belföld - Hatalmas hiba a Szputnyik után Janssent kérni. vakcina természetes, az orvostudomány eddig sok esetben élt a 3. dózissal különböző betegségek megelőzése során. A professzor elmondta, hogy Németországban és az Egyesült Királyságban AstraZeneca -Pfizer kombinációt használnak, és bár a Pfizer gyártója kihangsúlyozta, hogy a Pfizerrel oltottakat 3. dózisban is ugyanazzal oltsák, Merkely más álláspontot képvisel. Szerinte az mRNS-oltással rendelkezők vektorvakcinát kellene kapjanak.
Már az oltások megjelenésekor is figyelmeztettek a szakértők: a vakcina ellenére is elkaphatjuk a koronavírust, viszont a tünetek jóval enyhébbek lehetnek. Épp ezért kell továbbra is vigyáznunk magunkra, pláne most, a negyedik hullám megjelenésének idején! Hallottál már a neuro-COVID jelenségről? A fertőzöttek egy részét érinti Egészség Ezzel kapcsolatban egyik olvasónk, Bernadett osztja meg most történetét, aki néhány héttel ezelőtt gyógyult ki COVID-fertőzéséből. "Tavasszal, amikor végre elérhetővé váltak a vakcinák szélesebb körben, és felajánlotta a háziorvosom a Szputnyikot, örültem, hogy végre én is sorra kerülök. Szputnyik 2. oltás után milyen oltási reakcióra számítsak? 24/F. Ahogy akkoriban nagyjából mindenki, úgy én is elsősorban Pfizert vagy Modernát szerettem volna, de mivel arra még jó darabig várni kellett volna, így elfogadtam ezt a vakcinát. Szerencsére rajtam nem igazán jöttek ki mellékhatások: az első oltás után kis hőemelkedéssel és hidegrázással töltöttem az éjszakát, de másnap estére már nyoma sem volt annak, hogy én oltást kaptam.
Karikó Katalin szerint az, aki AstraZenecat és Szputnyikot kapott, 3. dózisban más típusú vakcinával kellene, hogy oltsák, amivel Rusvai Miklós is egyetért, és a Sinopharmmmal oltottaknak is más típusú oltást javasol 3. dózisban. Az eddigi eredmények szerint a Pfizer 3. dózisát 6 hónappal a 2. dózis után adva a béta-variánssal szemben 5-10-szer nagyobb vírussemlegesítő ellenanyagszintet biztosít, mintha csak kettőt kaptunk volna. Döbbenet: a Szputnyikosok is kérhettek volna Janssent harmadik oltásként - mfor.hu. Kacskovics Imre immunológusprofesszor a következőket mondta: "A személyes véleményem szerint a Pfizer vakcináját lehet még egyszer beadatni, valamint a Modernát is. A vektorvakcinákat nem nagyon lehet ismételni, mert ezek ellen kialakulhat a szervezetben immunválasz, ami megakadályozhatja, hogy a vektor célba jusson, és kifejtse hatását. Ezenkívül harmadik körösnek akár a Sinopharmot is fel lehet venni, mert az inaktivált vírussal működik. Az első két adag Sinopharm-oltásnál a legfrissebb vizsgálatok szerint alacsonyabb a védelem a 60 év felettieknél, mert az idős immunrendszer gyengébb, mint a fiatal, úgyhogy ha van elegendő vakcina hozzá, akkor az ő számukra harmadiknak mindenképp az mRNS-es vakcinát ajánlanám. "
A témában megkerestük Falus András immunológust, aki elmondta, hogy ezt a két vakcinát nagyon nem érdemes keverni. Mind a Szputnyik, mind a Janssen vektorvakcina, ráadásul mindkettő ugyanazt az adenovírust tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy a két adag orosz oltóanyag által keletkezett immunválasz semlegesíti a harmadikként beadott Janssent, vagyis ez a kombináció kifejezetten hátráltatja a védelem kialakulását. Semmiképp sem ajánlom, komoly gondokhoz vezethet – jelentette ki lapunknak Falus András immunológus, akadémikus. A szakember szerint a szputnyikosok számára hosszú távon a két mRNS-alapú vakcina – a Pfizer vagy a Moderna – valamelyike lehet a megoldás. Mint mondja, lehetséges, hogy vannak olyan háziorvosok, akik kérésre már most is adnak negyedik oltást a pácienseknek. "Baj nem lehet belőle, de ha valakinek magas az ellenanyagszintje, akkor alapvetően harmadik és negyedik oltásra sincs szükség" – tette hozzá Falus András, aki korábban Balkányi László orvosi tudásmérnökkel, Ferenci Tamás klinikai biostatisztikussal, Rékassy Balázs egészségügyi menedzserrel, Sarkadi Balázs kutatóorvossal, akadémikussal, valamint Weltner János orvossal együtt megfogalmazott egy szakmai ajánlást a harmadik oltásra vonatkozóan.
Szakemberként egyébként a "heterológ vakcinázás híve", Rusvai Miklós a két Pfizer oltás után Janssent kért harmadikként (mRNS-re vektort), és szerinte aki például Sinopharmmal vagy Szputnyikkal van beoltva, Pfizert vagy Modernát érdemes kérnie emlékeztető oltásnak. Nyitókép: Pesti József/
Az első oltás után 15 nappal már mérhető védelmet mutattak ki, amely 21 nap után már 73, 6%-ra nőtt. A 18-30 éves korosztályban valamivel magasabb volt a hatékonyság, mint bármely más korosztályban. 30 év felett már nem volt különbség a hatékonyságban. Nagyon fontos és dicséretes, hogy az immunmemória számára lényeges sejtes immunválaszt is mérte a vizsgálat, 28 nappal a vakcináció megkezdése után mérhető különbség volt a vakcinált és nem vakcinált csoport között - írja az értékelésben Kemenesi Gábor. A tesztek nem mutattak az influenza elleni oltástól eltérő mellékhatásokat, és nem volt olyan súlyos mellékhatás vagy haláleset, amely az oltáshoz lenne köthető. Azt egyelőre bizonyítottan nem lehet tudni, hogy meddig véd a vakcina (ezt csak akkor tudjuk meg, ha már eljutunk addig az ideig, amikor már nem véd, ahogy fent említettük, az orosz tudósok azt feltételezik, hogy legalább két évig hatásos - a szerk. ). Végezetül Kemenesi Gábor adjunktus, víruskutató a következőképpen összegzi az adatokat: "Megnyugtató, hogy a vakcinák palettája egy újabb taggal bővült, mind az elérhető mennyiség, mind pedig a kedvezőbb szállítási opciók miatt a világ számos országa számára fontos eredmény ez.