A két zárt hűtőrendszer közül csak az ún. primer kör berendezései dolgoznak radioaktív közeggel. További reaktortípusok: Nehézvizes reaktor A nyomottvizes típushoz hasonlóan két zárt hűtőkörös, a primer köri nehézvíz azonban csak a hőszállítást végzi. A moderáláshoz szintén nehézvizet (a nehézvízben található hidrogén atommagok egy neutronnal is rendelkeznek a proton mellett, ezt a hidrogén izotópot deutériumnak nevezik) használnak, ami lehetővé teszi, hogy dúsítás nélküli, természetes uránt is lehessen használni üzemanyagnak. Gázhűtésű reaktor Az ugyancsak két zárt hűtőkört magában foglaló reaktortípus moderátorként grafitot, hűtőközegnek szén-dioxidot használ, így jóval magasabb primer köri hőmérsékletet lehet elérni, mint víz hűtőközeggel. MI a különbség a szabályzó-rúd illetve a moderátor között az atomreaktorokban?.... A nagy hőmérsékletű szén-dioxid a szekunder kör vizét egy hőcserélőn keresztül gőzölögteti el. RBMK reaktor Szovjet fejlesztésű reaktor, az energiatermelés mellett plutónium előállításra is alkalmas. Üzemanyagként enyhén dúsított vagy természetes uránt használnak.
A neutron lassítását a grafit végzi, a forralóvizes reaktorhoz hasonlóan a víz a reaktorban felforr, és a turbinába jut. Ennek a típusnak nagy hátránya, hogy a hűtőközeg elvesztése esetén sem szűnik meg a maghasadás, így a láncreakció sem áll le, ellentétben a víz moderálású megoldásoknál. Ilyen típusú volt a csernobili tragikus sorsú atomerőmű is. Ma már nem építenek ilyen típusú reaktorokat, éppen a biztonsági hiányosságai miatt. A nyomottvizes atomerőmű hőtermelő egysége tehát az atomreaktor. Az atomerőművek működése nem boszorkányság – Fiatalok a Nukleáris Energetikáért. A reaktor belsejében lévő urán-dioxid fűtőanyagban folyik a nukleáris láncreakció. A keletkező hőmennyiséget zárt rendszerben keringő nagynyomású, magas hőmérsékletű víz szállítja el a gőzfejlesztőkbe. Ez a primer kör. A térfogat-kompenzátor feladata a primer köri nyomás fenntartása és szabályozása. A primer köri magas nyomás biztosítja, hogy a hűtővíz víz halmazállapotú maradjon. A gőzfejlesztők mindegyike nagynyomású gőzt állít elő, amely a turbinák tengelyét forgatja, ezáltal a reaktorban termelt hőenergia mozgási energiává alakul át.
Ma már elavult típusnak számít. Csak Oroszországban üzemel a típus. Előnye, hogy természetes uránnal is működik, így nincs szükség drága dúsítóüzemekre. Ennél a típusnál nincs szükség zárt rekatortartályra, így elvileg igen nagyméretű reaktorok is építhetők, továbbá a hűtési rendszere miatt a fűtőelemkötegek működés közben is cserélhetők. Sulinet Hírmagazin. A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják. Ennek van egy lényeges hátránya. Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a nyomottvizes reaktor esetében a hűtővízben buborékok keletkeznek. A vízgőz-buborékokban a neutronok nem lassulnak le a termikus sebességükre, a buborékok arányának növekedésével a hasadások száma tehát csökken. Ez egy negatív visszacsatolás. A forraltvizes reaktor így sokkal biztonságosabb. Természetesen az RBMK esetében más módszerekkel szabályozzák a reaktor teljesítményét (szabályzórudak, a vízbe kevert bórsav), de ott a láncreakció elszaladásakor a már említett negatív visszacsatolás – a víz anyagú moderátor hiányában – nem jelentkezik.
Az atomreaktorokban szabályozott láncreakció történik. A neutronok számát kétféle módon szabályozzák. Egyrészt a reaktorban keringő hűtővízben bórt oldanak fel, mert a bór erősen neutronelnyelő anyag. Mennyiségét úgy állítják be, hogy a hasadásonként átlagosan megmaradó neutronok száma csak kevéssel legyen több mint egy. Másrészt a finomszabályozást az aktív zónába benyúló szabályozó rudakkal végzik. Lehet változtatni azt, hogy a szabályozó rudak mennyire nyúljanak be az aktív zónába. Ha növelni akarják a neutronok számát, azaz a teljesítményt, akkor kifelé húzzák a rudakat, és ezáltal a reaktor egy új egyensúlyi állapotba kerül az új megnövelt teljesítményen. Az atomerőmű a hőerőművek közé tartozik. A hőerőművekben hőt termelnek, amelyet mozgási energiává alakítanak, ebből pedig villamos energiát állítanak elő. Az atomerőművekben a hőtermelés a szabályozott láncreakció révén a reaktorban történik. A világban jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok döntő többsége könnyűvíz hűtésű, könnyűvíz moderátoros reaktorral szerelt, ezen belül is legnépszerűbbek (több mint 60% részesedéssel) a nyomottvizes (PWR) típusok.
Az amerikai Garrett súlydobóként versenyzett, majd Athénba érkezve kipróbálta magát a diszkoszvetésben. Annyira jó ment neki ez a sportág, hogy utolsó hajításával meg is nyerte az olimpiát. Emellett súlydobásban is ő lett az első helyezett. Az első bajnoki győzelmet az amerikai James B. Connolly szerezte meg hármasugrásban. A harvardi egyetemista fiú 13, 71 méteres eredményével nyert. A sportoló később Pulitzer-díjas író lett. Érdekes volt a tenisztorna győztese is. A turistaként Athénban tartózkodó angol Boland nem is tudott a versenyről, míg be nem nevezett. A Tisza Tollas SE-t képviselő Sárosi Laura már az olimpia első napján játszik – Fotók : hirok. Spontaneitása ellenére egyéniben és párosban is megnyerte a tornabajnokságot. Az első modern kori olimpia legsikeresebb versenyzőjének a német birkózó, tornász és súlyemelő Carl Schumann ítélték, aki mindhárom sportban dobogóra állhatott. A magyar olimpiai válogatott Magyarország nyolc sportolójával érkezett meg Athénba. Atlétikában Dáni Nándor 800 méteren második, míg Kellner Gyula maratoni futásban harmadik lett, miután kiderült, a harmadikként célt érő görög versenyző csalt.
– a versenyek miatt hatalmas stadionok, csarnokok, sportlétesítmények épültek, fejlődött a városállam – gyönyörű műalkotások születtek, amelyek a tökéletes testet ábrázolták/Muron diszkoszvető szobra, Pheidász Zeusz-szobra stb. /, tehát a művészetek is fejlődtek, tükrözték a kor értékeit eszmerendszerét. Az ókori olimpiák megszűnése A háborúk, a római támadások a létesítményeket szétrombolták. Egyre kevesebb volt a pénz a versenyekre, a létesítmények helyreállítására, mert azt a háborúskodásokra kellett fordítani. Az "isteni békét" sem tartották tiszteletben a támadók. A kr. 3. századtól azzal, hogy az antik világ vezető szerepét a görögöktől Róma vette át, az olimpiai játékok tekintélye lassan csorbult. A kereszténység római államvallássá válása végleg megpecsételte az ókori olimpiák sorsát, és eodosius császár Kr. u. 393-ban mint pogány kultuszt betiltotta. Az első újkori olimpia. A középkorban teljesen elfelejtődik az olimpia eszméje és a "bűnös testiség" keresztény szemlélete váltja fel a kalokagáthia eszméjét.
Legutóbb hónapokig ott rohadtak a plakátok, mire végre úgy döntöttünk, elég volt, és megtisztítottuk a környezetünket, majd otthagytuk valami random párt főhadiszállása bejáratánál