2008 április 4. | Szerző: maszatjani | Jöjjön most édes után sós, süti után étel, ünnep után hétköznap. Még húsvét előtt készítettem ezt a finom egytálételt, ami nagy örömömre az extra válogatós Uramnak is ízlett. Először főztem tarhonyás ételt és tök jó lett. Tudom, nem egy agysebészet, de nekem sikerélményt jelentett. A receptet Borzsi blogjáról vettem és azon ritka alkalmak egyike volt ez, hogy csupán annyit változtattam rajta, hogy a virslit én karikákra vágtam és nem hosszabb darabokra. Amúgy úgy tökéletes a receptje-véleményem szerint- ahogy van. Itt található eredetiben, de szokás szerint a lustábbak kedvéért ide is bemásolom. ( a fotó saját készítésű) Tarhonyás-virslis paprikás krumpli ( Borzsi receptje a Főzni jó! Paprikás krumpli virslivel | Finomat... másképp!. nevű blogról) 1 fej vöröshagymát felaprítok és olajon üvegesre párolom, majd szórok rá 2 teáskanál pirospaprikát, ezt jól elkeverem, majd ráteszem az előzőleg már megpucolt és felkockázott krumplit (kb. 6-7 szem), felöntöm vízzel, hogy éppen ellepje és hagyom főni. Sózom, borsozom.
Jó étvágyat!
táncelőadás, 2 felvonás, 90 perc Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 1 szavazatból A VARIDANCE és a Bartók Színház előadása. Közreműködnek: Szirtes Edina "Mókus" és Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák Az esztendő egyik legkülönlegesebb darabjával, egy élőzenés tánckölteménnyel készül a Varidance és a Bartók Színház társulata: a Vári Bertalan vezette csapat Petőfi Sándor, 1844 novemberében pár hét alatt papírra vetett művét, a János Vitézt viszi színpadra. Az 1904-es, Kacsóh Pongrác által megzenésített darab hangszerelését Szirtes Edina "Mókus" alkotta meg, aki mindezt a kultikus "Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák" zenekarának tagjaival kiegészülve adják elő. A kivételesen szerencsés csillagzat alatt megkötetett társulás egészen egyedi hangzást, látványvilágot varázsol az egyik legismertebb magyar irodalmi alkotásból.
Szerb Antal írta Petőfi emblematikus művéről: "A magyar irodalomnak vannak sokkal nagyobb szabású alkotásai, mint a János vitéz. De a János vitéz az, amit az ember szeretne odaajándékozni külföldi ismerőseinek, hogy megérezzék a magyar népjelleg melegségét, humorát, semmihez sem fogható báját, hogy megérezzék a magyar szívverését. Ebben a műben csodálatosan együtt van a magyar föld valósága és a magyar lélek álma. Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül". "Én vagyok János vitéz" – mondják sorban az előadás színészei a "János vitéz misszió" című előadásában. A Déryné Program előadása rendhagyó formában, egy óra leforgása alatt kívánja bemutatni a nézők számára Petőfi Sándor halhatatlan klasszikusát. Az előadás nem csupán az iskoláskorúak, hanem az egész család számára maradandó élményt nyújt, lendületes, fiatalos játékmódjával.
János vitéz - helyszínek I.
Ki pedig a vízben a ruhát tisztázza, Iluska az, Jancsi szivének gyöngyháza. Irodalmi kincskeresés – János vitéz misszió 4. rész "Szivemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája! " Kukoricza Jancsi így szólott hozzája: "Pillants ide, hiszen ezen a világon Csak te vagy énnekem minden mulatságom. Vesd reám sugarát kökényszemeidnek, Gyere ki a vízből, hadd öleljelek meg; Gyere ki a partra csak egy pillanatra, Rácsókolom lelkem piros ajakadra! " Irodalmi kincskeresés – János vitéz misszió 5. rész Az idő aközben haladott sietve, A patak habjain piroslott az este. Dúlt-fúlt Iluskának gonosz mostohája; Hol marad, hol lehet oly soká leánya? A rosz vén mostoha ekképp gondolkodott; Követték ezek a szók a gondolatot: (S nem mondhatni, hogy jókedvvel ejtette ki. ) "Megnézem, mit csinál? ha henyél: jaj neki! " Irodalmi kincskeresés – János vitéz misszió 6. rész Jaj neked Iluska, szegény árva kislyány! Hátad mögött van már a dühös boszorkány; Nagy szája megnyílik, tüdeje kitágul, S ily módon riaszt föl szerelem álmábul: "Becstelen teremtés!
Az előadás vége felől fogja föl szerepét. Nem az idilli hőst játssza. Nem a mézes-huszárt. Bajon, intrikán, véres csatán át eljut a kietlen ipari alvilágnak berendezett Tündérországba. Azt is, szerelmesét, Iluskát is elhagyja. Visszamegy kenyeres pajtásával falujába. A szélesvásznú helyszínek után szűkös szobácskányi otthonában állnak ketten, reménytelenül néznek előre, a sötétbe. Végéről értelmezve szerepét, realista árnyaltsággal - ha mondható egy operett bonvivánról - építi föl az ábrándozott hőseszmény helyett a valóságban élő, annak rémeivel bátran szembenéző embert. A huszár-apoteózissal kezdődő ujjongó előadás borús véget ér. Illetőleg még véget sem ér. Jancsi és Bagó dermedten kinéznek: és most mi lesz ezután? Molnár Gál Péter Fotók: Gordon Eszter /Nemzeti Színház