A magyar kormány a nyári időszámítást tartja jobbnak. Addig is mínusz egy óra a hétvégén, a fényért cserébe.
2022-ben a nyári időszámítás március 27-én kezdődik, éjjel 2 óráról 3 órára kell az órákat átállítani. 2022. január 26. A 2018-ban meghozott Európai Uniós döntés az óraátállítás eltörléséről az idén hatályát veszt, így egyelőre minden marad a régiben, legkorábban 2024-ben várható ismételt döntés. 2021. február 25. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint a Kormány egységes Európai Uniós döntésre vár, ám ennek hiányában Magyarország valószínűleg a nyári időszámítást fogja választani. 2021. február 23. A nyári időszámítást először az első világháború alatt vezették be számos országban, majd röviddel ezután a legtöbben fel is hagytak az alkalmazásával, majd a második világháború alkalmával került újra elő. Az időszámítás története során a különböző országok számos eltérő logika szerint használták a nyári időszámítást, ami egy idő után egyre több gondot okozott a közlekedésben, kommunikációban és az országok közötti tranzakciók során. 1981-ben azonban az Európai Bizottság javaslatára harmonizálni kezdték a nyári időszámítás alkalmazásának gyakorlatát, így szabványosításra került a nyári időszámítás kezdő és befejező napja, amely azonban az évek során több alkalommal is változott.
Vasárnap, március 29-én kezdődik a nyári időszámítás. Az órákat hajnali 2 órakor kell 3-ra állítani. Tavaly az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Egyelőre még nem dőlt el, hogy Magyarország melyiket választja. Az EP tavaly egyeztetésre kérte a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A nyári-téli óraátállítást Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás, 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal. Egyre több szakértő szerint az óraátállításnak ma már nincs jelentős energiamegtakarítási funkciója, viszont annál több élettani kellemetlenséget okoz.
Március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor egy órával előre, hajnali 3 órára kell átállítani az órákat. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint évek óta mérik és elemzik az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből úgy becsülhető, hogy az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű áram spórolható meg. A megtakarítás pontos mértékét nem lehet meghatározni, ez akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének – jelezte a rendszerirányító. Mint írják, utoljára a 2017. március 26-án megtörtént óraállítás előtti és az azt követő hetek alapvetően hasonló időjárási jellemzői tették lehetővé a nyári időszámításra váltás energiafelhasználásra gyakorolt hatásának elkülönítését. Ez alapján a villamosenergia-megtakarítás mértéke meghaladta a 80 gigawattórát (GWh). Kapcsolódó A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik.
↑ Lemond Völner Pál államtitkár, akit vesztegetés elfogadásával gyanúsítanak., 2021. ) ↑ Kocsis Máté megszólalt Völner Pál ügyéről: Ne idétlenkedjenek!.. február 7. ) Források [ szerkesztés] Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság ( engedély) Dr. Völner Pál életrajza,
Ez pedig szintén egy rosszul öregedő részlet Völner parlamenti beszédéből, amikor egy Czeglédy Csabával kapcsolatos kérdésre adott választ 2021 februárjában. Horn Gabriella Nyitókép: Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára sajtótájékoztatót tart a feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek szigorításáról az Igazságügyi Minisztériumban 2020. október 20-án. MTI/Bruzák Noémi Ajánló A weboldalainkat érő túlterheléses támadások rendszeressé és szinte megszokottá váltak az elmúlt időkben. A Pegazus-ügyben is érintettek voltunk, csütörtökön azonban... Átlátszó 2021. október 7. 4 perc p A hétfőn negyedik alkalommal tartott "Dudálj, hogy a várban is hallják! " címmel szervezett autós tiltakozásra térfigyelő kamerákat is felszerelt a... 2020. május 12. 7 perc p Úgy tűnik, Magyarországon a véleménynyilvánítás is tilos a járványügyi veszélyhelyzetben – ezt a következtetést vonták le a harmadik autós-dudálós tüntetés... 2020. május 5. 7 perc p Idegengyűlölet, politikai befolyás az igazságszolgáltatásban, az állam által zaklatott civilek és elégtelen lépések a nők elleni erőszak ellen és az... 2019. május 21.
Az Egységben Magyarországért parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Völner-ügyben – közölték a pártszövetség vasárnapi sajtótájékoztatóján. Gelencsér Ferenc, a Momentum politikusa emlékeztetett arra: pár hónappal ezelőtt az utóbbi évek egyik legnagyobb kormányzati korrupciós botrányára derült fény. Az ügyészség gyanúja szerint Völner Pál fideszes országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese rendszeresen, alkalmanként 2 és 5 millió forint közötti összeget vett át kenőpénzként Schadl Györgytől, a Magyar Végrehajtói Kar elnökétől. A pénzért Völner Pál vállalta, hogy felügyeleti, hatósági és igazgatási jogkörével visszaélve különböző dolgokat intéz el az azóta előzetes letartóztatásban lévő Schadl Györgynek. Rajta kívül több végrehajtót is letartóztattak az ügyben, Völner Pál azonban továbbra is szabadlábon van, és mindmáig képviselő – mondta a momentumos politikus, és hozzátette: a kormány láthatóan érinthetetlennek hiszi a fideszes kiváltságosokat.
Az igazságszolgáltatás ugyanis csak akkor érheti el a célját, ha a bírósági döntések önkéntes teljesítés hiányában is érvényesülni tudnak. Ez elengedhetetlen feltétel a kormányzat azon céljának megvalósításához is, mely szerint az igazságügybe vetett közbizalmat minden lehetséges módon erősíteni kell. " "Amennyiben ugyanis a végrehajtási rendszer gyenge és könnyen kijátszható, az óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet. Mindebből az következik, hogy a bírósági végrehajtás intézményrendszerének megfelelő működése általános jogállami érdeket szolgál. " Érdekes lesz összevetni majd ennek az ügyészségi vizsgálatnak a részleteit mindazzal, amit Völner Pál a HírTV-ben róla "A kereszténység meghatározza Völner Pál napjait" címmel bemutatott riportban mondott. Így többek között azt is, hogy "ha az ember megéli a hitét, akkor az látszik a cselekedetein is, és ez az elsődleges, hiszen beszélni mindenki tud. "
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint azzal, hogy Völner Pál lemondott államtitkári pozíciójáról, nincs az ügy lerendezve, Varga Juditnak is távoznia kell. "Egy megvesztegethető államtitkárt bíztak meg a lehallgatásokkal" - mutatott rá. Szerinte ez az ügy csak az egyik "korrupciós ügye" a Fidesznek, mintegy keretbe foglalva "a Fidesz korrupt rendszerét". Tompos Márton (Momentum) szerint Varga Juditnak mindenképpen le kell mondania, hiszen ha nem tudta, hogy helyettese milyen kenőpénzeket kap, azért, "ha pedig tudott róla, akkor bűnrészes". "Már nem először derült fény arra, hogy a Fidesz játékszerként kezeli a titkosszolgálatokat" - ecsetelte. Harangozó Tamás (MSZP) úgy látja, az ügyet a Fidesz az ügyészség függetlensége bizonyítékaként mutatja be, de ez nem igaz. "Az ügy arra mutat rá, hogy a rendszer mennyire velejéig korrupt, és mennyire csak a pénzről szól. Sokan sejtjük, hogy ez csak a jéghegy csúcsa" - vélekedett. Szerinte az Igazságügyi Minisztérium politikailag megszűnt létezni, egész addig, amíg Varga Judit nem mond le.
2014 és 2015 között az Országgyűlés Gazdasági bizottságának alelnöke, 2015-től 2018-ig pedig Komárom-Esztergom megye fejlesztési biztosa, 2015-től az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára volt. A főügyészség bejelentése után nem sokkal Völner lemondott tisztségéről. Hadházy Ákos szerint a végrehajtói körbe való bekerülést övező belharc vezethetett ahhoz, hogy a szektorral foglalkozó Völner Pál a hatóságok célkeresztjébe került. A parlamenti képviselő a Magyar Hangnak azt nyilatkozta, neki azt mesélték, pénzért oszthatták a végrehajtói helyeket, "de ehhez az Igazságügyi Minisztérium egyik vezetője felé is tejelni kellett. " Rosszul öregedő kijelentések Az események fényében egészen különleges visszaolvasni Völner korábbi nyilatkozatait. A Magyar Bírósági Végrehajtói kar "Executio" címmel kiadott, 2016-os tájékoztató kiadványában Völner például ismertette a megreformált végrehajtási rendszer előnyeit, többek között az alábbiakat hangsúlyozza: "Egy demokratikus jogállam nem létezhet hatékonyan működő igazságszolgáltatás nélkül, az igazságszolgáltatási rendszereknek pedig nélkülözhetetlen eleme a végrehajtás, a végrehajtási szervezet.