A MedAlliance Holding, mint a Róbert Károly Magánkórház új tulajdonosa átalakította a társaság vezetési szerkezetét, és a korábbi rendszer helyett a gyorsabb döntéshozatalt segítő vezérigazgatói irányítási rendszer mellett döntött. Július 19-én felmentették a korábbi menedzsmentet, s vezérigazgatónak a nagy versenytárs, az épülő Duna Medical Center ügyvezetőjét, Schiszler Istvánt igazolták - írja a portál. QP | Quality Placement Kapcsolódó Lantos Gabriella távozik a Róbert Károly Magánkórház éléről Fotó: Shutterstock
Ennek elindításához azonban legalább fél éves működés szükséges. Az üzleti tervekkel kapcsolatos faggatózásokra meglehetősen szűkszavúan válaszolt Schiszler István, akitől csak annyit lehetett megtudni, hogy 1 -1, 5 – bár egyes források szerint ennél jóval több – év után várnak el a befektetők null-szaldót. Ez nyilván attól is függ, mennyire sikerült jól "belőni" az árakat, igaz, azt a befektetők eleve közölték, hogy nem kizárólag csak a jómódú paciensekre számítanak. Egynapos sebészeti ellátásban havonta 300–400 esetet tudnak ellátni, míg az ambulanciákon óránként akár 60 beteg is megfordulhat. Igaz, az igazgató egyelőre elégedett lenne, ha ennek a fele megjelenne a várókban. Ami a külföldi betegeket illeti, egyelőre nem számolnak velük, legfeljebb a már Magyarországon huzamosabb ideje tartózkodókkal, a kórházzal viszont szeretnének bekapcsolódni az egészségturizmusba. Részben az áraktól és természetesen a szolgáltatásoktól is függ, hogy mennyi hazai klienssel számolhatnak. Az nyilván jelentős segítségnek ígérkezik, hogy az UNIQA biztosító – amelyet egy hosszú tender eredményeként választott ki együttműködő partneréül a DMC – szeptemberben előáll egy vadonatúj, a hazai biztosítási piacon eddig fellelhetetlen, egyedi egészségbiztosítási termékkel.
igazgatóságának tagja volt. Az új vezető tagja a Common Purpose Egyesületnek, elnökségi tagja a Menedzserek Országos Szövetségének, valamint a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának címzetes egyetemi docense. Mindkét gyermeke egyetemi hallgató.
A megrendelő köteles az előállított mű átvételére és a díj fizetésére, továbbá a szükséges tervdokumentáció elkészítésére és hatósági engedélyek beszerzésére. Az egyes részletszabályok a vállalkozási szerződés általános szabályai között találhatók meg (6:238-6:250 §). Megállapítható bár, hogy a hatályos szabályozás – némileg nyelvtanilag átfogalmazva ugyan – jelentős részben a vállalkozási szerződés általános szabályait a régi Ptk. -val egyezően szabályozza, néhol azonban mégis található érdemi változtatás. A teljesség igénye nélkül változás fedezhető fel például a szerződés megszüntetésére vonatkozóan. A régi Ptk. 395. § (1) bek. szerint a megrendelő a vállalkozó kárának megtérítése mellett a szerződéstől bármikor elállhatott. A jelenleg hatályos Ptk. Kövesse élőben a Hagymatikum bővítéséhez kapcsolódó kivitelezési szerződés aláírását! : hirok. 6:249. szerint azonban a megrendelő a szerződéstől csak a szerződés teljesítésének megkezdése előtt állhat el, ezt követően a teljesítésig a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. A jelen cikk tárgyát képező szerződés típusnál gyakorlati szempontból különös jelentősége van a többletmunkának, pótmunkának.
chevron_right Áfa-visszaigénylés fővállalkozói (generálkivitelezési) szerződés esetén Tisztelt Szakértő! Kérdésem a generálkivitelezési szerződés keretében létesülő önálló családi ház áfa-visszaigényléséhez kapcsolódik (egyszerűsített engedélyezési eljárás alá eső kivitelezés esetén). Adott egy fővállalkozói kivitelezési szerződés családi ház építésére mely során a fővállalkozó 5 százalékos áfával állítja ki a számláit a megrendelő felé (aki magánszemély). Áfa-visszaigénylés fővállalkozói (generálkivitelezési) szerződés esetén - Adózóna.hu. A beépített anyagokat minimális részben a Megrendelő, legnagyobb arányban a fővállalkozó szerzi be, természetesen 27 százalékos áfás számlákkal a fővállalkozó cégére kiállítva. A vállalkozó által beépített anyagok és berendezések ellenértékét a megrendelő 27 + 5 százalékos áfatartalommal fizeti meg, de természetesen ez a szerződésben ilyen formán nincs írásban explicit rögzítve. Kérdésem az lenne, hogy milyen szabályok vagy megkötések figyelembe vételével, és milyen mértékben tudja a fővállalkozó az ezen számlákra vonatkozó áfatartalmat visszaigényelni?
A kivitelezési szerződés a vállalkozási szerződés egyik altípusa. Egyértelműen megállapítható, hogy a vállalkozási szerződéstípusok jelen korban a gazdasági élet szerződéses jogviszonyainak jelentős területét fedi le. Erre a tényre figyelemmel a jelenleg hatályos 2013. évi V. törvény (Ptk. ) nem kis mértékben alakította át a vállalkozási szerződések rendszerét. Egyrészt bizonyos, egyedi szerződéstípusokra vonatkozó szabályokat az általános rendelkezések között szabályozza tovább, másrészt pedig a szerződéstípusok rendszerét is átalakította. Az 1959. évi IV tv. (régi Ptk. ) külön nevesítette az építési szerződést (402-405. §), továbbá a szerelési szerződést (407-407/A. §). Az új szabályozás a két szerződéses altípust egybevonva már csak kivitelezési szerződést (6:252. §) említ. Megjegyzendő, hogy míg a régi szabályozás a felek jogait és kötelezettségeit az egyes nevesített szerződésnél részletesen szabályozta, addig a hatályos Ptk. a kivitelezési szerződésnél csupán az alábbiakat rögzíti: A kivitelező köteles az építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, továbbá a megrendelő által átadott tervdokumentáció megvizsgálására és annak esetleges hibái, hiányosságai esetén megrendelő figyelmeztetésére.
Feltételezve például hogy összességében bruttó 20 millió forint összértékű anyag és berendezés került beépítésre, visszaigényelhető-e annak teljes áfatartalma, vagy van-e bármilyen korlátozás erre vonatkozóan? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: S. A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
Ennek különös jelentősége abban rejlik, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp. ) alapján hárommillió forintot meg nem haladó követelés érvényesítése fizetési meghagyásos eljárásban lehetséges, azonban jelen esetben a jogszabály kivételt tesz. A keresetlevél bírósághoz történő benyújtása a TSZSZ szakvéleményének kézbesítésétől számított 60 napon belül lehetséges, amelyhez csatolni kell – a Pp. által előírt kötelező mellékleteken túl – a szakvéleményt. A perben felmerülő szakkérdésben a TSZSZ szakvéleménye ugyanolyan bizonyítéknak minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő. Az ilyen perek esetén a bíróság soron kívül jár el. Fontos megemlíteni, hogy a TSZSZ szakvéleményére alapított perben a jogi képviselet kötelező, így már a TSZSZ eljárásának megindításakor érdemes szakértő jogi segítséget igénybe venni. Ügyvédi irodánk jelentős tapasztalattal rendelkezik a kivitelezési szerződésekkel kapcsolatos jogviták rendezésében, így amennyiben jogi segítségre van szüksége, keresse ügyvédi irodánkat!