A Klasszik Rádió 92. 1 immár ötödik alkalommal rendezi meg Cinemusic-koncertjét, amely a korábbi években mindig nagy sikert aratott. A koncerten filmzene-irodalom legjavából felcsendülő dallamokon kívül két sztárvendég is gondoskodik a hangulatról, Tompos Kátya, énekesnő és Szabó Ádám, harmonikaművész. A Budafoki Dohnányi Zenekar ezúttal is Hollerung Gábor vezényletével lép színpadra, ami önmagában garancia a színvonalas kikapcsolódásra. A koncert idén is nagy érdeklődésre tett szert, így az összes jegy elkelt a rendezvényre. A CINEMUSIC koncerten az alábbi filmek zenéi csendülnek fel: Amerika kapitány Az élet szép Cinema Paradiso Stardust Repcsik 2 Harry Potter Amelie csodálatos élete Edit Piaf – Je ne regrette rien Beethoven árnyékában Egy ágyban az ellenséggel 2001 Űrodüsszeia Interstellar Valami Amerika 2 Indiana Jones Transformers Pókember 3 Star Wars Szabó Ádám és Tompos Kátya külön dallal és közösen is színpadra lép majd a november 22-i és 23-i koncerten.
Nem lehet azt mondani, hogy Tompos Kátya rossz lenne, de úgy tűnik, mintha mindig az adott mondathoz keresné meg a megfelelő ábrázolásmódot, ami azért hosszú távon furcsán néz ki, még ha az adott pillanatban épp hitelesnek is tűnik a sírása vagy a felszabadultsága. Mohai Tamás játéka már egységesebb, de ebben az esetben ez inkább negatívum; bár mivel a karakter eleve iszonyú tenyérbemászó, akár hitelesnek is lehetne nevezni a játékát végig jellemző modorosságot. Eközben a mellékszereplők között többen is nagyszerűek, csak kár, hogy a teljesen komolyan vett és komolyan is eljátszott szerepükkel olyanok, mint véletlenül odakerült orosz ikonok egy dilibolt kirakatában. Zrinyi Gál Vince pár percben is meg tudja mutatni az elhagyott szerető elmúlt éveinek poklát és a megdöbbenést az exbarátnő hirtelen felbukkanása miatt, Lovas Rozi pedig minden sablont kerülve fogadja, hogy éppen szakítanak vele, emlékezetes érettséggel és fájdalommal. De akkor is: még mindig sokkal jobb, ha egy rosszul összerakott, végig forgatókönyvízű mondatokkal és fordulatokkal operáló, alapvetően kicsit nehezen nézhető film próbál egy jó szándékú, szimpatikus, kedves üzenetet közvetíteni, mint ha egy rosszul összerakott, végig forgatókönyvízű mondatokkal és fordulatokkal operáló, alapvetően kicsit nehezen nézhető film nem próbál meg semmit sem közvetíteni, nem?
A kis történetek egy-egy képet villantottak fel a szűkszavú vagy furfangos idős pásztorokról a pusztai lét nehézségeiről, és a gyakran felbukkanó humorról, ami e kemény emberek életét a könyörtelen hortobágyi pusztában is átszövi. Az interjúk mellett bemutatjuk a Hortobágy környéki puszta legszebb részeit, az ott tartott állatokat, a vágtázó ménest, a fekete és fehér rackajuhok tömegét és a szelíd de félelmetes szürkemarhákat. Mindezeket kiegészítettük olyan, statikus és drón felvételekkel, amelyek ritkán látott bemutató eszközei a pusztának. Filmünk zenéjét Hrutka Róbert szerezte. A főcím dalt előadó Tompos Kátya és az egyik főszereplőnk, Bordás Ádám autentikus éneke nagyon szépen egészíti ki a tájleíró képeket és a riportalanyok mondandóját. A puszta - benne szereplőink - olyan megmaradt szigete a régmúltnak amely eltűnőfélben van és jó lenne megmenteni. A vadkelet csikósai a vadnyugaton még nem jártak, de vallják, itt a Hortobágyon kemény élet volt és kemény élet van.
Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Édesanyja. 1919-ben bekövetkezett halála után József Attilát sógora, Makai Ödön vette szárnyai alá. Egy jó középiskolába járatta Attilát, aki később a szegedi Tudományegyetemre jelentkezett, hogy középiskolai tanár lehessen. Az egyetem elutasította, amikor Horger Antal a provokatív versei miatt a tanításhoz alkalmatlannak nyilvánította. Ettől a ponttól kezdve megpróbálta saját magát fenntartani abból a kis pénzből, amit a saját versei publikálásával keresett. A skizofrénia jelei mutatkoztak rajta, ami miatt pszichiáterek is kezelték. Soha nem nősült meg, de gyakran beleszeretett az őt kezelő nőkbe. József attila anyja és apja. 1937-ben, Balatonszárszón, vonatbalesetben halt meg. A legszélesebb körben elfogadott nézet, hogy József Attila öngyilkos lett, de akadnak olyan szakértők, akik állítják, hogy pusztán baleset történt. József Attila nemzetközi szinten a legismertebb a modern magyar költők közül. Verseit számos nyelvre lefordították, műveit a világ számos országában tanítják irodalom órákon. Munkái A szépség koldusa (1922) Nem én kiáltok (1925) Nincsen apám, se anyám (1929) Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931) Külvárosi éj (1932) Medvetánc (1934) Nagyon fáj (1936)
-ig (Bp., 1964); Szabolcsi Miklós: J. és az illegális Kommunista Párt viszonyának kérdéséhez (Kritika, 1965); Forgács László: J. esztétikája (Bp., 1965); Gyertyán Ervin: J. (Bp. 1966); Hankiss Elemér: J. komplex képei (Kritika, 1966); Szabolcsi Miklós: József Attila élete és pályája. I-III. (Bp., 1962-1998). – Szi. József Jolán: A város peremén (r., Bp., 1950); Berda József: Elrévedés (J. -ról emlékezvén) (vers, Csillag, 1955); Illyés Gyula: Doleo, ergo sum. emlékének (vers, Irodalmi Újság, 1955); Nagy László: Az örök hiány köszörűjén (vers, Irodalmi Újság, 1955); Porumbacu, Veronica: J. -hoz (vers, ford. Kiss Jenő, Irodalmi Újság, 1955); Simon István: J. József Attila élete és munkássága röviden. -hoz (vers, Csillag, 1955); Zelk Zoltán: Nem tudsz te meghalni (vers, Irodalmi Újság, 1955); Kassák Lajos: Meghajtott zászlóval (vers, Olvastam, költőtárs, Bp., 1961); Képes Géza: J. -hoz (vers, Olvastam, költőtárs, Bp., 1961); Orbán Ottó: J. (vers, Olvastam, költőtárs, Bp., 1961); Takáts Gyula: Az emberekhez (vers, Olvastam, költőtárs, Bp., 1961); Gosztonyi János: Tiszta szívvel (színmű, Thália Színház, 1963); Vas István: Rapszódia J.
… Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek – s mind ember, mert az egyre kevesebb… Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen. Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen néz téged, mert örül, hogy lát ma itt fehérek közt egy európait.
-ot. Magántanulóként Bp. -en tette le az érettségit, közben dolgozott, magántanítványokat vállalt, és egyre többet foglalkozott a költészettel. Rendkívüli tehetségét először Juhász Gyula ismerte fel, az ő előszavával jelent meg tizenhét éves korában Szegeden az első verseskötete, a Szépség koldusa (1922). A szegedi lapok többször hozták írásait, 1923-ban a Nyugat is leközölte három költeményét. 1924-ben a szegedi egy. -re iratkozott be magyar-francia szakra. Ugyanebben az esztendőben egyik verséért, A lázadó Krisztusért az ügyészség istenkáromlás címén pörbe fogta, a Tiszta szívvel c. verse miatt Horger Antal egy. -i dékán kijelentette: minden eszközzel meg fogja akadályozni, hogy tanári diplomát kapjon. 1925-ben került ki a nyomdából második versgyűjteménye, a Nem én kiáltok. Az 1925–26-os tanévben Bécsben folytatta tanulmányait. Megismerte az ott élő m. József attila anyja halála. emigráns írókat, Kassák Lajost, Lukács Györgyöt, Déry Tibort, Balázs Bélát, aki verseinek kiadását ajánlotta Kner Imrének, Németh Andort, későbbi jó barátját és Hatvany Lajost.