A gönci barackpálinka alapanyaga a kajszibarack. A kajszibaracknak hibátlannak kell lenni, nem szabad, hogy romlandó legyen, idegen anyagmentes és kellően érett legyen. Gönci barackpálinka A gönci barackpálinka eredetvédett magyar pálinka. Világos színű, határozottan kajszi illatú, telt, jellegzetes zamatú ital. Ízéhez a Gönc környékén termett sárgabarack szolgál alapul. A ázad elején, 1895-ben még csak kevés gyümölcsfa került ültetésre Gönc környékén. Inkább a szőlő termesztéssel, bor készítéssel foglalkoztak az emberek. 1965 környékén elkezdődött egy jövedelmezőbb kertkultúra, ami hatására a területek nagyobb részét gyümölcsfákkal ültették be. Emiatt a bortermesztés háttérbe szorult. A gyümölcstermesztés folyamatosan erősödött, helyben létrehozott faiskolákkal is. A zamatvilágnak, gondos gyümölcsfeldolgozásnak köszönhetően, napjainkban már a hungarikumok közé tartozik a gönci pálinka. A Magyar Köztársaság egyik törvénye kimondja, hogy csak olyan speciális eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, melyet Magyarországon termesztett gyümölcsből készítenek.
No de nézzük, hol születik a híres gönci barackpálinka A pálinkafőzőben már Léport István szeszfőzdevezető fogad bennünket, aki lelkesen magyarázza a pálinkafőzés tudományát. Elárulja, most épp bérfőzés történik, a magánszemélyek cefréjét főzik ki, a szövetkezet cefréje pár hét múlva kerül sorra. Most sokáig csak barackot fogadnak, mert a barackpálinka igen kényes, ha a rézüstökbe ilyenkor más gyümölcs is kerül, akkor az elrontja az ízét. Három gőzös üzemű rézüstjük van, egy 800 és két 500 literes. Itt hagyományos, kétlépcsős főzés történik, aminek eredményeként tiszta és selymes ízű pálinkát kapnak. Legtöbben 50-51 fokosra kérik, de van, aki enyhébbet szeret, mondván, akkor a szesz nem nyomja el a gyümölcs ízét. Léport István elárulja, az ország minden részéből hoznak hozzájuk cefrét, hiszen barackosuk olyanoknak is van a környéken, akik nem itt élnek. Aztán ha nem tudják a teljes mennyiséget értékesíteni, akkor pálinka lesz belőle. Az otthoni pálinkafőzést egyébként nem vetette vissza a szeszfőzde forgalmát, teszi hozzá.
000 Ft felett ingyenes A termék árának változása az elmúlt 3 hónapban A Gönci termékek Összes A Gönci Pálinka megtekintése Pálinka termékek Összes Pálinka megtekintése Mások ezeket is megnézték A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Elfogadom
Ha valaki kíváncsi a több mint 3 ezer éves kikötőváros fordulatos történetére, az itt elolvashatja. Csak egy adalék: a városban valaha 365 templom állt, melyek jó része a velenceiek uralma alatt épült – ma egy működik ezek közül, az is mecsetként. Ez utóbbit egyébként Szent Miklós-katedrálisnak hívták, ma Lala Mustafa pasa nevét viseli. Megcsonkított homlokzatához csak egy minaretet emeltek, így az épület bizarr mementót állít a pusztításnak. A Lala Mustafa pasa-mecset. Kattintson a képre, és további fotókat nézhet Famagusta óvárosáról! Forrás: Origo Famagusta óvárosa nem különben lehangoló a látvány. A valaha gazdag településen most betört ablakú, bezárt épületek, letűnt időkből itt maradt üzlethelyiségek és néhány felújított ház vagy étterem váltogatja egymást. Ciprus török része. A helyiek jó része a hozzánk hasonló katasztrófaturistákból él. Sokan ezt mézes-mázos lenyúlással teszik, ahogy abban az étteremben is, ahol vacak ebédünket elfogyasztottuk. De akadtak tényleg egyedi helyek is, például a régi kacatokkal telepakolt teázó, ahová utóbb betértünk.
Megnőtt ugyanakkor az északról illegálisan belépők száma, ami veszélyezteti a Ciprusi Köztársaság korábban kiváló közbiztonságát. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Az EU Bizottságának éves jelentései a Zöld Vonallal kapcsolatos 2004-es rendelet végrehajtásáról és az alkalmazásából adódó helyzetről A konfliktus és a Zöld Vonal története A HVG munkatársának beszámolója a határnyitásról a oldalán
A város török negyede őrzi a legtöbb, ebből a korból származó emléket: a mecsetek, török építészeti stílusú lakóépületek ma is láthatóak. A város mai neve, a 'Larnaka' neve a larnax görög szóból ered, aminek jelentése koporsó. A nem mindennapi név valószínűleg a város körül található, ókorból származó sírok miatt ragadt a településre. Larnaka bevételének gerincét az idegenforgalom és a kereskedelem mellett az olajból származó bevétel adja: a ciprusi város határában nagy olajfinomító épült. Larnakának több fontos kikötője is van: a déli külvárosi részen egy halászbárkák és csónakok fogadására képes kisebb dokk; északabbra, a part menti sétány végén egy nagyobb, ahol a méretesebb yachtok és kirándulóhajók is állomásoznak; tőle egy kicsit még északabbra pedig a teherhajók kikötését és kirakodását is lehetővé tevő ipari kikötő. Ciprus török reste ici. Larnaka nagytotálban Larnaka mellett rendkívüli fontossággal bír Ciprus legnagyobb nemzetközi repülőtere, ahová Magyarországról is érkeznek járatok. Ennek köszönhetően a ciprusi város az egyik legkedveltebb település a magyar utazók körében is, akik számára Larnaka ideális helyszín és kiindulópont a keleti részek felfedezésére.
A Ciprusi Köztársaság egy szigetállam a Földközi-tenger keleti medencéjében, Törökországtól délre, mely Ciprus szigetén fekszik. A Földközi-tenger legnagyobb harmadik legnagyobb szigete, Szicília és Szardínia után. Földrajzi szempontból Ázsiához tartozik, míg politikai és kulturális szempontból Európa része. Ciprus 2004. május 1. óta tagja az Európai Uniónak, 2008 óta pedig hivatalos pénzneme az euró. Fővárosa a sziget közepén található Nicosia, amelyet a szigethez hasonlóan kettéoszt a Zöld Vonal. A város és a sziget déli részét is főként görögök lakják, az északi részek pedig a csak Törökország által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársasághoz tartoznak. Ciprus történelme azonban több, mint 10. 000 évre nyúlik vissza. A görög mitológia szerint a sziget körüli tengerben született Aphrodité, a szépség és a szerelem istennője. A szigeten már a Kr. e. 10-11. Ciprus | Ízélmények Észak-Cipruson | 5 napos körutazás Észak - Cipruson | Ciprus Utazási Iroda. században is éltek emberek, valamint Ciprusról származik a macska és az ember kapcsolatának egyik első bizonyítéka. Cipruson az éghajlat jellegzetesen mediterrán, a nyár meleg és száraz, eső főként november és március között esik.
Előételként szolgál a hummus/humus (csicseriborsószósz), taramas/tarama (füstölt tőkehalikra), talatouri/cacik (joghurt mentával, uborkával), tahine/tahin (szezámkrém citrommal) és elies/zeytin (zöld olíva zúzott fokhagymával és tört koriandermaggal). Népszerű a paradicsom, a helyi paprika, a padlizsán, az articsóka és az avokádó. Az édességeknél a keleti konyha jellemzői érvényesülnek. A lukumi egy zselészerű mandulás sütemény, a baklava mandulás-mézes réteslapokból áll, a lokumádesz fahéjas mázzal bevont apró fánkocska, a karidaki zölddióból készül, amelyet szegfűszeges sziruppal öntenek le. Helyi ételek és italok tekintetében szinte bármit kipróbálhatnak. A lassú tűzön sült bárányt, a kleftikot; illetve az olyan frissen fogott halakat, mint a lagos vagy a minerio. Ihatnak hozzá ciprusi vagy török borokat. Ciprus török reste plus. A fehér- és a vörösborok is isteniek. Érdemes tudni, hogy a csapvíz nem iható: minden esetben palackozott vizet igyunk csak. Beutazási szabályok Az Észak-Ciprusi Török Köztársaság nem tagja az Európai Uniónak.