Szavait azzal összegezte, hogy az egyszeri 150 ezer forintos segítség a megbecsülés szimbóluma lesz, a svájci indexálás bevezetése pedig a megoldás. (Kiemelt kép: MTI | Koszticsák Szilárd)
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) miniszterelnök-jelöltje mai online sajtótájékoztatóján azt ígéri, hogy amennyiben 2022-ben a jelenlegi ellenzék alakíthat kormányt, akkor újra bevezetik a nyugdíjak svájci indexálását. Dobrev Klára szerdai, online sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy jövőre újabb öt százalékkal nő a különbség a bérek és a nyugdíjak között, mert az Orbán-kormány megszüntette a nyugdíjak svájci indexálását. Az EP-képviselő hozzátette, ez volt az a számítási módszer, ami garantálta, hogy ha nőnek a bérek, akkor nőnek a nyugdíjak is. Hozzátette, amennyiben 2022-tól ő lesz a miniszterelnök, akkor mindent meg fog tenni azért is, hogy az időseket kárpótolják az elmúlt tíz évért. Kapjanak legalább százezer forintot a svájci indexálás megszüntetése miatti veszteségeikért és további ötvenezret azért, mert "semmilyen segítséget nem kaptak az elmúlt egy évben" a járvány alatt – jelentette ki. Dobrev Klára arra is kitért, hogy a svájci indexálás eltörlése óta megháromszorozódott azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiket a teljes elszegényedés fenyeget.
Fordulópontot a 2012-es év jelentett: néhány kivételtől eltekintve megszűntek a különféle korai öregségi nyugdíjazási formák (szolgálati nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, művésznyugdíj, polgármesterek, európai parlamenti képviselők, országgyűlési képviselők nyugdíja) és a rokkantsági nyugdíj. Elsősorban a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata miatt ezután már csak 2 millió 200 ezer fő kapott nyugellátást, ami 18 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Szigorítás igen, csökkentés nem 2012-ben a nyugdíjasok számát igen, de a magát az összeget nem csökkentették. Sőt, a megmaradt nyugdíjak tulajdonképpen növekedtek. A rendszerváltás óta az egyetlen nagyarányú nyugdíjcsökkenés a 13. havi nyugdíj 2009–2010. évi megszüntetése, valamint az ún. svájci indexálás helyett az inflációkövető indexálás (a GDP-növekedéshez kötött nyugdíjak) bevezetése volt. Ezek gyorsan a nyugdíjak reálértékének csökkenéséhez vezettek, de csak ideiglenesen. 2011-re már helyreállt az ellátások reálértéke, 2012-ben és 2013-ban pedig (az inflációhoz igazodó nyugdíjemelés során, reálérték szempontjából) 5, 7, illetve 1, 7 százalékos nyugdíjemelésre is sor került.
Sajátos "magyar indexálás" bevezetésével, differenciált nyugdíjemeléssel, az otthoni jelzőrendszer és az idősotthoni rendszer kiterjesztésével javítana a nyugdíjasok helyzetén a Jobbik - jelentette be Sneider Tamás pártelnök. Hangsúlyozta: a svájci indexálás 2008-as megszüntetése és a 13. havi nyugdíj elvétele óta folyamatosan romlik az idősek helyzete, miközben uniós összevetésben is keveset költ az ország a nyugdíjrendszerére, hiszen - szemben a 11 százalékos közösségi átlaggal - a GDP nem egészen 9 százalékát fordítják e célra. Ezért a nyugdíjas fogyasztói kosár áremelkedését és a reálbér változását is figyelembe vevő "magyar indexálás" bevezetését sürgette, mondván, így garantálható a nyugdíjak folyamatos és biztonságos vásárlóérték-növekedése. A minimum a 150-200 ezer forintos nyugdíj, amiből már "el lehet lenni talán normális körülmények között" - fogalmazott. A Jobbik elnöke szerint az is javítana a nyugdíjasok helyzetén, ha országszerte elérhetővé válna számukra az a jelzőrendszer, amellyel egy gombnyomással értesíthetik az illetékeseket egészségügyi vagy közbiztonsági problémájukról, akárcsak annak megoldása, hogy a mainál jóval több igénylő juthasson idősotthoni ellátáshoz.
Ez utóbbi nem más, mint egy nullaösszegkorlát, és azt mondja ki, hogy az esetleges jelenbeli túlköltekezésért valakinek, ha másnak nem, az utódoknak, fizetniük kell. Pontosabban megfogalmazva: a már élő és a jövőben megszületendő korosztályok jövőbeli nettó adója jelenértékének meg kell egyeznie a jelenlegi államadósság és a jövőbeli állami kiadások jelenértékével. A nettó adók és az állami kiadások közötti különbségtétel forrása, hogy e verbálisan megfogalmazott egyenlet bal oldalán az egyénekre és így évfolyamokra lebontható nettó adótételek találhatók, például a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék vagy a nyugdíj, a jobb oldalon viszont az egyénre le nem bontható kiadások, mint a honvédelemre vagy a közbiztonságra fordított összegek. A módszer leírása világossá teszi, hogy miben különbözik az előrejelzésre használt modellektől. A korosztályi számlák kiszámítása során gyakorlatilag mellőzzük a növekedés dinamikájával kapcsolatos empirikus ismereteinket, eltekintünk például annak lehetőségétől, hogy egy felzárkózó gazdaság – mint amilyen Magyarország is – esetében egy darabig magas, aztán közepes termelékenységnövekedést tételezzünk fel; hasonlóképp nem vesszük figyelembe a foglalkoztatás lehetséges alakulásával kapcsolatos különböző forgatókönyveket és még egy sor más megoldást, amit az elemzők előrejelzéseik realisztikusabbá tétele érdekében alkalmazni szoktak.
Nem éri meg tovább dolgozni Forrás: MTI/Varga György "2010 és 2013 között több mint 3000 milliárd forintot tett ki az összes ellátásra fordított kiadás, 2013-ban 3469 milliárd forintot, a GDP 11, 9 százalékát. Ezen belül a nyugdíjbiztosítási ellátásokra a nyugdíjalapból fordított kiadások összege 2013-ban 3003 milliárd forint volt" – mondta az Origónak Holka László, a KSH szóvivője. Durva különbségek Holka László szerint "a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők állományi létszámának változását egyik oldalon az ellátásból kikerülők (például halálozás miatt) száma, a másik oldalon az új megállapítások száma határozza meg. 2014 januárjára az előző évhez képest az ellátásban részesülők száma csökkent, amit alapvetően az egyéb ellátásokban, illetve járadékokban, járandóságokban részesülők számának mérséklődése okozott, a nyugdíjban részesülők száma nőtt, 2 millió 209 ezerről 2 millió 222 ezerre". Pedig a nyugdíjkorhatárt elérő vagy azt meghaladó korú népesség egyre nagyobb aránya marad a munkaerőpiacon: 2012-ről 2013-ra a 60–64 évesek foglalkoztatási rátája 13, 9-ről 16 százalékra nőtt.
A teniszező Fucsovics Márton megkérte barátnője kezét, Anett pedig igent mondott. Minderről a nyíregyházi játékos kedvese számolt be az Instagramon. A Blikk egy korábbi cikke szerint a fiatalok 2016 augusztusa óta alkotnak egy párt. Megtörtént velem, amiről kislány korom óta álmodoztam. Életem Szerelme letérdelt elém és feltette a nagy kérdést, amire Igent mondtam – írta Anett a fotó mellé. Boris Becker, Fucsovics barátnője és a ló másik oldala - Hírnavigátor. A 25 éves Fucsovics Márton karrierje legjobb évén van túl, remek játékkal világelitbe segítette a magyar Davis Kupa-csapatot egyéniben pedig beverekedte magát a top100-ba a világranglistán, jelenleg a 85. Fotó: ülöp Dániel Mátyás Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Nyitókép: Facebook/Csorgo Balazs A férfiaknál a világranglista 31. helyén is megfordult Fucsovics hozta a papírformát, és 4:3 (7–1), 4:2-re nyert Nagy Péter ellen. Ezután az egyénit kihagyó Babos Tímea helyére ismét az idén fedettpályás országos bajnok Drahota-Szabó Dorka ugrott be, aki 4:3 (7-3), 4:1-re kikapott a junior páros wimbledoni győztes Stollár Fannytól. Az immár tét nélküli vegyes párosban ismét Fucsovicsék bizonyultak jobbnak 4:3 (7–5), 4:2-vel, így 3-0-ra nyertek. A zárt kapuk mögött zajló csapatversenyen hat-hat női és férfi teniszező lép pályára, a meccseket kizárólag az M4 csatornán lehet követni. A Hopman Kupához hasonlóan egy férfi és egy női versenyző alkot egy csapatot, és a két egyes mellett vegyes párosban is megmérkőznek egymással. A szettek négy játékig tartanak, 3:3-as állás esetén rövidítés dönt, a találkozók vonalbírók és labdaszedők nélkül zajlanak. Fucsovics marton barátnője . Szombaton 10 órától további csoportmérkőzésekkel folytatódik a Budapest-kupa, majd vasárnap a döntőre és a bronzmeccsre kerül sor.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.