Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni? Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek. A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása? Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl. : csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását. A vízgazdálkodási bírság A Vgtv. Fúrt kút: Bírság vagy engedély? 2020.. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat.
Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. Hirdetmény fennmaradási és egyben továbbépítési engedély, valamint építésügyi bírság kiszabásáról - Budapest Főváros XIV. kerület - ZUGLÓ Önkormányzatának hivatalos honlapja. A fentiekből is látható, hogy a jogalkotó a kutak engedélyeztetési eljárását tette díjmentessé.
Röviden összefoglalva a fenti feltételeke: a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, 500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik. Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása! A jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát? Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez. Fennmaradási engedély | Dr. Szász ügyvédi iroda. Vízjogi fennmaradási engedélyezés menete: A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017.
Megszületett a döntés a vízgazdálkodási törvény módosításáról: mentességet kaphatnak a mezőgazdasági öntözési célú kutak az engedélyezési eljárás alól – adta hírül az, amely írásában segít értelmezni is a szerdán megszavazott jogszabály-módosítást. Az 50 méternél nem mélyebb talajvízkutak esetén megszűnik az engedélykötelezettség január 1-től. Bizonyos, korábban engedély nélkül fúrt kutak esetében mentesülni lehet a bírság megfizetése alól. Az öntözésre szánt kutak létesítését és engedélyeztetését illetően módosul a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény Országgyűlés elfogadta a 2020. december 16-án benyújtott módosítási javaslatot, mely szerint nem szükséges vízjogi engedély a mezőgazdasági öntözési célú kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek (28/A.
A már elfogadott vízgazdálkodási törvénymódosítás a Magyar Közlöny 125. számában jelent meg: MAGYAR KÖZLÖNY 125. Forrás:
Szerző: Tarján M. Tamás "Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet. " (Bethlen Gábor) 1629. november 15-én hunyt el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (ur. 1613-1629), választott magyar király, a török hűbéri sorba kényszerített államocska történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Bethlen 16 évnyi uralkodás után fejezte be életét, országlásának köszönhetően pedig Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is beléphetett híres "aranykorába. " A köznemesi és – anyai ágon – székely lófő felmenőkkel rendelkező iktári Bethlen Gábor 1580-ban, Marosillye várában látta meg a napvilágot, amit édesapja Báthory István fejedelem (ur. 1571-1586) és lengyel király bőkezűsége folytán birtokolt. Bethlen korán árvaságra jutott, Báthory Zsigmond (ur. Bethlen Gábor halála | Alfahír. 1588-1594/1594-1598/1598-1599/1601-1602) pedig visszavette Illyét, később azonban gyulafehérvári udvarába hívta a fiatalembert. Erdély későbbi fejedelme már kamaszként bekapcsolódott a tizenötéves háború küzdelmeibe, harcolt például Bocskai 1595. évi havasalföldi hadjáratában, majd a hadiszerencse elpártolása után a "törökös" párt híve lett.
Életének 102. évében, 2021. december 28-án elhunyt Király Tibor jogászprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia legidősebb tagja. Király Tibor professzor, Széchenyi-díjas jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, rektorhelyettese volt. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egykori dékánja hét évtizedes, kivételesen gazdag életútja során a jogtudomány, különösen a büntetőjog területén ért el kimagasló eredményeket, példaértékű volt oktatói pályafutása, valamint jelentős kodifikációs, publikációs és tudományszervező tevékenysége. Király Tibor 1920. július 11-én született a felvidéki Málca községben, Zemplén megye nagymihályi járásában, egy négygyermekes lelkészcsalád harmadik gyermekeként. Középiskoláit Eperjesen végezte, jogi egyetemi tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán kezdte, ahol 1943-ban szerzett diplomát, majd a kitelepítés elől testvéreivel menekülve, már Magyarországon a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán szerzett másoddiplomát 1948-ban.