Hogy Mária Terézia valaha félrelépett-e, az nem bizonyított, mégis kaptak róla szárnyra olyan legendák, amelyek szerint azokat a férfiakat, akik nem elégítették ki, kivégeztette. A legképtelenebb történet mégis az róla, hogy készíttetett magának fából egy belül üreges lovat, ami a nemi szervénél ki volt vágva abból a célból, hogy belebújhasson és oda helyezkedhessen a megfelelő pozícióban. Így közösült egy élő lóval, ami után lefejeztette azokat, akik a falovat készítették. Mivel emiatt sokan meggyűlölték, a legenda szerint néhány szolga meg akarta leckéztetni. A következő akció során a mén hátsójára csaptak egy akkorát, hogy az állat hirtelen hátrált egyet, ezzel halálos belső sérülést okozva Mária Teréziának. Kedvenc lánya leszbikus volt A királynő és meglepően modern nevelési elveket valló anya kedvenc gyereke Mária Krisztina volt. Ő volt az egyetlen, akinek megengedte, hogy szerelemből házasodjon, és úgy éljen, ahogy szeretne. Mária Krisztina ennek ellenére óriási botrányt okozott, miután kiderült, hogy viszonyba keveredett bátyja, József feleségével, Mária Izabella Bourbon pármai hercegnővel.
Mária Terézia "bűnlajstromán" emellett a nagyarányú betelepítések, a Mádéfalván 1764-ben vérengzésbe torkolló erőszakos sorozások és a Temesi Bánságban 1778-ig fennálló magyar letelepedési tilalom tételei is szerepelnek, ezek nyomán pedig sokan súlyos vádakra ragadtatják magukat. Persze, történelmi emlékezetünkben a Habsburgok gyakran eleve negatív előítéletben részesültek, egy fontos tényt azonban mindenképpen tisztáznunk kell: Mária Terézia egy abszolutista uralkodó, ráadásul egy összbirodalomban gondolkodó királynő volt, így nemigen találhatunk ésszerű érvet arra, miért kellett volna tüntetőleg kedveznie Magyarország számára. Sokan ezt a racionális gondolkodást persze magyargyűlöletként élik meg, Mária Teréziát azonban politikájában nem az érzelem, hanem a ráció és a haszon elve vezérelte, ennek nyomán pedig számos olyan intézkedés is fűződött nevéhez, amit az utókor egységesen pozitívan ítél meg. A Theresianum 1746-os megalapítása és működése, a magyar udvari testőrség felállítása – ami egyébként irodalmi életünkre is pezsdítő módon hatott –, a nagyszombati egyetem Budára helyezése és Fiume Magyarországhoz csatolása nem arról tanúskodik, hogy Mária Teréziát bármilyen ellenszenv fűtötte volna nemzetünk iránt.
Országos aláírásgyűjtésbe kezdett március 5-én az LMP. Céljuk, hogy 2012-ben népszavazáson döntsenek a tankötelezettségről, az álláskeresési járadékról, a próbaidőről, valamint arról, hogy a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően adják ki. Ügyintézés - Tankötelezettség. Március 8-tól Egerben is gyűjtik az aláírásokat. Mile Lajos, az LMP országgyűlési képviselője a csütörtöki, egri sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: céljuk, hogy megállítsák az Orbán-kormány ámokfutását. Négy kérdésről szeretnének idén népszavazást, egyrészt azt akarják elérni, hogy a tankötelezettség korhatára 16 helyett 18 év legyen. Véleménye szerint félő, hogy munkalehetőség hiányában sokan az utcára kerülnek majd, s tovább nő azok száma, akiknek kilátástalan a helyzete. Mile Lajos hozzátette: céljaik közé tartozik továbbá, hogy az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi 90 napról emeljék fel a korábbi 260 napra, hogy ne lehessen 100 napnál hosszabb próbaidőt kiszabni, valamint az, hogy a szabadság kétharmadáról a munkavállaló dönthessen.
A gyerek nem tud bukni rajta, csak az, aki "kinyíratta" a népszerű zaklatót (igen, sajnos többnyire nem névtelen senkik a zaklatók, hanem szocializált, beágyazott, "menő" csajok és srácok, akármilyen szörnyű ez, de a tanárok ezt a net jelenében nem tudják mássá tenni. – utoljára hivatkoznám még a sok évtizedes bérezési realitást, amely alapján annyit kérnék, hogy mai pedagógusbérért ne várjanak békéltető jogászi vagy személyi testőri teljesítményt, pláne ne ötven feletti tanárnőktől, és kontraszelektált buta szoci vezetőktől, mert abból van a több. Ma is. Tankötelezettség - hírek, cikkek az Indexen. Szóval nincs baj a szándékkal, de sem eszköz, sem állomány, sem igazi társadalm i szándék nincs ez irányban.
A Széll Kálmán Tervben pedzegette meg a kormány, hogy akár 15 évesen abbahagyhatnák az iskolát a diákok. Pálinkás József azt szeretné, ha 16 éves korig kellene iskolába járni. A gyermekpszichológus szerint a döntés hatására még több lenne a munkanélküli. A kormány a kétkezi munka becsületét állítaná vissza.