A munkavállalói érdekképviseletek a vártnál nagyobb gazdasági növekedés, és a versenyszféra idei, bruttó 12 százalék körüli átlagos bérnövekedése nyomán újratárgyalnák az egyezséget, míg a munkaadók a globális – így várhatan a magyar – gazdasági növekedés várható lassulása és a kisebb cégek talpon maradása érdekében elzárkóznak ettől. A kormány álláspontja szerint az érdekképviseleteknek kell egyezségre jutniuk. További részleteket itt talál. 2020 január minimálbér emelés. … Megállapodtak a 2019-es minimálbérről Megjelent a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot rögzítő kormányrendelet vasárnap a Magyar Közlönyben. A rendelet január 1-jén lép hatályba. Varga Mihály pénzügyminiszter vasárnap a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után jelentette be, hogy kétéves bérmegállapodást fogadtak el a VKF munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői, amely szerint 2019. január 1-jétől és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege.
Munkástanácsok: nagyobb béremelésre is lehetőség lenne Hozzátette: tavaly a gazdasági szakértők vészjeleket láttak, ezért maradt a 8 százalékos emelési szint. A valószínűsített gazdasági hanyatlás nem következett be, a gazdaság lényegesen jobban teljesített, így ebből a többletből – a 2018-as megállapodás értelmében – nagyobb mértékben kellene részesüljenek a munkavállalók is – jegyezte meg. A munkástanácsok azért sem értik a munkaadók óvatoskodását, mert a kiáramló bértömeghez a munkáltatok mellett a magyar állam is hozzájárult a szociális hozzájárulási adó csökkentésével, amely a továbbiakban is folytatódni fog – magyarázta Palkovics Imre. (MTI)… 2020. január 9. Adó Számos változást hoz 2020-ban a megemelkedett minimálbér 2018-as évhez hasonlóan 2019-ben is az év utolsó előtti napján hirdették ki a következő évi minimálbér összegét. A Magyar Közlöny 2019. Jövőre és 2020-ban is 8-8 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum. évi 222. számában megjelent a Kormány 367/2019. ( XII. 30. ) Korm.
Ezt a növekedést a kétszámjegyű béremelkedés is nagyban támogatja a fogyasztás erősödésén keresztül – tette hozzá a tárcavezető. Elmondta: a minimálbérről szóló döntés még idén megjelenik a Magyar Közlönyben. Varga Mihály kifejtette: az idei bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán folytatódhattak a kiváló makrogazdasági adatoknak köszönhetően, mely feltétele volt a tárgyalások újraindításának. A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek között az egyeztetések azonban nem vezettek eredményre. A miniszter közölte: a kötelező legkisebb bérek a 2018. 2020: változások a munkajog világában (1. rész). végén – a hatéves bérmegállapodás keretén belül – kötött két évre szóló egyezségnek megfelelően növekednek. Varga Mihály emlékeztetett arra: 2010-hez képest így a minimálbér összege 119 százalékkal, a garantált bérminimumé pedig 135 százalékkal emelkedik. A kormányzat tehát elkötelezett a jövedelmek emelkedése mellett – jelezte. Várhatóan nem lesz új béralku Továbbra sem sikerült tető alá hozniuk a szociális partnereknek új megállapodást a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi mértékéről, így egyre valószínűbb, hogy a két összeg a korábban meghatározott nyolc-nyolc százalékkal nő 2020-ban: a minimálbér összege bruttó 161 ezer, a bérminimum bruttó 210, 6 ezer forintra nőhet.
Módosult a munka törvénykönyve a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság körében is – hangsúlyozták a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakértői. A szülési szabadság immár annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza. Az örökbefogadással kapcsolatos, tulajdonképpen pontosító rendelkezés az az új szabály, amely szerint a munkavállaló - örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából - a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult. 2020 január minimálbér nettó. Ezt a szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, de ilyen természetű az az új szabály is, amely szerint a munkavállaló a gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult. Forrás: MTI/Krizsán Csaba 2019. december 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben a Kormány 267/2019.
Karrier a köbön: a momentumos felforgató, Berg Dániel az ALDE alelnöke lett, hogy harcba hívja a liberálisokat hazánk ellen Bámulatos, mondhatni, meseszerű karriert futott be alig két év alatt Daniel T. Berg, alias Berg Dániel, a momentumos Cseh Katalin párja. A férfi az amerikai álom európai megtestesítője lehetne, akinek életútja egy hollywoodi filmben is megállná a helyét. A New York-i születésű férfi 2017-ben, a CEU-tüntetéseken tűnt fel először a budapesti közéletben, majd néhány hónap múlva már a Momentum elnökségi tagjává választották, közben párjával, Cseh Katalinnal végigroadshow-zták Európa nagyvárosait és tettek látogatást befolyásos politikusoknál. A kérdés persze adott: hogyan is tud az ismeretlen fiatalember az amerikai külügyminisztériumban tárgyalni, ahol felhatalmazva érzi magát arra, hogy Magyarország ellen beavatkozást kérjen? Hogyan és miért vesz részt az ENSZ gyűlésén, majd miként tud belehuppanni a magyarországi önkormányzati választásokon egy II. kerületi képviselői székbe, hogy aztán az európai liberális párt alelnökévé válasszák?
Alapból egy EP-képviselőnek semmilyen ráhatása nincs arra, hogy az intézmények, hogy osztják el a pénzeket. Ezeknek 80 százalékát a kormány intézi – mutatott rá Berg Dániel. Frissítés: Azóta Cseh Katalin is megszólalt a botrányról, véleményét Facebookon osztotta meg: A fideszes propagandagyárban összedugták a fejüket és egy lejáratónak nehezen nevezhető írás született. Milliárdokat összeszedő politikusról és állítólagos korrupcióról beszélnek, ami hazugság. Egeret szültek a hegyek, ugyanis a propagandamédiában összeadták az ugyanabba az ipari parkba bejegyzett összes cég és vállalkozás által elnyert uniós támogatást, ahol az a nyomda is működik, amit egykor édesapám vezetett. Az pedig egyértelműen kiderül a cégiratokból, hogy én évekkel ezelőtt, jóval azelőtt, hogy politikai pályára léptem, lemondtam a cégvezetésről. A Fideszt és propagandáját zavarja korrupcióellenes tevékenységem, de nem fognak tudni megfélemlíteni. A szükséges jogi lépéseket megteszem az ügyben. írja a
Berg Dániel Született 1988. december 21. (33 éves) New York, USA Állampolgársága amerikai magyar Házastársa Cseh Katalin (2021. augusztus 19. –) Foglalkozása politikus politológus Budapest II. kerület alpolgármestere Hivatali idő 2019. november 6. [1] – Hivatalban Polgármester Őrsi Gergely Az ALDE alelnöke Hivatali idő 2019. október 26. – Hivatalban elnök Hans van Baalen Politikai pályafutása Párt Momentum Mozgalom (2017–) Választókerület Somogy megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület (2018) 2019-es magyarországi önkormányzati választás (listán - II. kerület 12. választókörzet) (2019) Berg Dániel Tamás ( New York, Egyesült Államok, 1988. december 21. —) magyar-amerikai politikus, politológus, a Momentum Mozgalom képviselőjelöltje, Budapest II. kerületének alpolgármestere, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártcsalád alelnöke. [2] 2018 és 2020 között tagja volt a Momentum országos elnökségének, jelenleg a párton belül működő Nemzetközi Irodát vezeti. [3] Családi háttere [ szerkesztés] Édesanyja, Palotai Klára a Halász Péter nevével fémjelzett Kassák Ház Stúdió tagjaként 1976-ban politikai nyomásra hagyta el Magyarországot, majd a disszidens csapatból létrejött Squat Színház tagjaként Nyugat-Európában, végül az Egyesült Államokban telepedett le.
Cseh Katalin kijelentette, nem tartja magát antiszemitának, már csak azért sem, mert jelenlegi párja, Berg Dániel is zsidó. Ezen kívül Izraelt csodálatos országnak tartja, amelynek lakói már sokszor az egész világnak példát mutattak kitartásból, innovációból és demokráciából. Ugyanakkor elítéli a mostani, Netanjáhu által vezetett jobboldali kormány törekvéseit, amelynek egyoldalú akciói szerinte ártanak nemcsak az arab-izraeli viszonyoknak, de Izrael biztonságának és hosszú távon a zsidóságnak is. Kapcsolódó cikkünk: Cseh Katalin Momentumos képviselő is tiltakozik Ciszjordánia annexiója ellen – Kibic Magazin Huszonöt európai ország több mint ezer parlamenti képviselője közös levélben tiltakozott Ciszjordánia jelentős részeinek tervezett izraeli bekebelezése ellen. A szerdán nyilvánosságra hozott levél 1080 aláírója felszólította Izrael vezetését, hogy mondjon le a tervről, amely "gyakorlatilag állandó ellenőrzést teremtene a töredezett palesztin területek felett, megfosztaná a palesztinokat mindenféle szuverenitástól, illetve megágyazna újabb jelentős területek elcsatolásának".
Mert ő ezért kapja a fizetését. Ő ezt a szakmát, ezt a hivatást választotta". Fegyvereket és magyar katonákat is küldene az ukrajnai háborúba Kendernay János, az LMP korábbi társelnöke. A tavalyi baloldali előválasztáson sikertelen politikus egy február 27-i Facebook-bejegyzéséhez írt kommentre reagálva úgy fogalmazott: "MZP azt állította és állítja helyesen, hogy amennyiben a NATO közösen úgy dönt, akkor megy katona és fegyver is (…) És nem egy-két nyugati állam (szállít – a szerk. ) már fegyvereket is Ukrajnába. Nagyon nem csodálkoznék azon, ha Magyarország is hasonlóan cselekedne". Iványi Gábor lelkész – akinek a neve korábban a baloldali összefogás köztársaságielnök-jelöltjeként is felvetődött – a március 15-i baloldali rendezvényen szégyennek minősítette, hogy a kormány nem küld fegyvereket Ukrajnának. Az eddigi legnyilvánvalóbb háborúpárti nyilatkozatok egyértelműen igazolják, hogy ha a baloldalon múlna, veszélybe sodorná Magyarországot a felelőtlen, háborúpárti politikájával.
Egy másik nő arról beszélt, hogy a gyerekeknek sokáig pincékben kellett aludniuk, mert bombázták a várost. A BOK csarnokban továbbra is nagyon sokan vannak, de a határhoz is folyamatosan érkeznek a háború elől menekülők. Szinte minden megsemmisült a harcokban Ukrajna továbbra is tagadja, hogy megtámadták volna Oroszországot péntek hajnalban, amikor két harci helikopter felrobbantotta a belgorodi olajtárolót. Az eset az ukrán határtól 40 kilométerre történt. Azt csak találgatni lehet, hogy az orosz légvédelem miért nem lőtte le a helikoptereket, egyesek szerint az oroszok saját magukat támadták meg. A háború 38. napján az ukránok egyre nagyobb területeket foglalnak vissza. Több ezren menekülnek Mariupolból Nincs élelem, sem víz, minden nappal súlyosabbá válik a humanitárius válság Mariupolban. Rengetegen várják, hogy kimenekítsék őket, de a segélycsapatok nem tudják megközelíteni az ostrom alatt álló várost. Tegnap több, mint 6000 civilt sikerült kimenekíteni Mariupolból és környékéről, szombaton pedig újabb civileket próbálnak meg evakuálni a humanitárius folyosókon át.