A kormány egyébként tényleg bízik a kínai vakcinában, legalábbis Orbán Viktor azt állítja, ő maga is a kínai oltást vette fel.
A lapunkhoz eljutott levelükben olvasható álláspontjuk szerint a világszerte zajló különböző COVID-19 elleni védőoltások hatásosságára irányuló immunitáskutatások és vizsgálatok egyre inkább azt igazolják, hogy egyértelmű a kapcsolat a neutralizáló antitestek és a klinikai védettség között, ami azt feltételezi, hogy a kínainál is erre épül a fő klinikai hatásosság. Mivel sajnos továbbra sem elérhetőek a hiteles tudományos publikációk a kínai oltás hatásosságáról és a kiváltott sejtválaszról, ezért a nyilvános kutatások és publikációk alapján egyre inkább az a tudományos álláspont, hogy a SARS-CoV-2 (COVID-19) vírussal szembeni klinikai védettség megjósolható az antitestek mértékéből - vagyis a neutralizáló antitestszint erősen összefügg a klinikai védettséggel. Mint írták, egyre többen végeztetik el a második oltás után több héttel az IgG, S1, S2, tüskefehérjék elleni, a Nukleokapszid elleni, a neutralizációs és a ma már a piacon is elérhető T-sejtes laboratóriumi vizsgálatokat is a saját költségükön.
Nem oltásellenesek vagyunk, hanem aggódunk a szüleink miatt – mondta lapunk megkeresésére Beáta, akinek két adminisztrátor társa segít a menedzselésben. Bőven van dolguk: a csoport néhány hét leforgása alatt 1500 fősre duzzadt, és folyamatosan jelentkeznek be az új tagok, akik megosztják önköltségen végzett saját vagy szüleik negatív laboreredményeit. A feltöltött vizsgálati dokumentumokból az tűnik ki, hogy leginkább a 60 év felettieket érinti az a probléma, hogy a kínai vakcina beadása után nem alakul ki a szervezetükben megfelelő mennyiségű antitest ahhoz, hogy immunisak legyenek a SARS-Cov-2 vírussal szemben. Beátáék nem csak a közösségi médiában aktívak. Több minisztériumnak, személyesen Orbán Viktornak, Müller Cecíliának, valamint számos, a tudomány területén tevékenykedő szakembernek küldtek levelet, amelyben segítséget kérnek a Sinopharmmal oltott, immunitást mégsem szerzett emberek problémáinak megoldására. "Azt tapasztaljuk, hogy a kínai Sinopharm-oltás után nagyon sok embernél nem indul be (vagy csak minimális, határérték közeli) az antitesttermelés, így nem alakul ki bennük megfelelő immunitás" – írják, hozzátéve, hogy a probléma többségében az idősebb, 60 év feletti korosztályt érinti, de nem kizárólagosan csak őket.
A nőgyógyászat szerteágazó orvostudományi ág, a női léttel járó egészségügyi panaszokra olykor nőgyógyászati műtét formájában kell reagálnunk. A leggyakoribb nőgyógyászati műtétek – általában kisműtétek – körébe az alábbi egynapos eljárások tartoznak: Bartholin ciszta eltávolítás: az úgynevezett Bartholin-mirigy alapvetően a hüvely kellő nedvességéért felel. A dupla mirigy a hüvelybemenetnél található és körülbelül 2 cm hosszúságú két csövén keresztül juttatja a hüvelybe közvetlenül váladékát. Problémás esetben a gyulladásuk fájdalommal, olykor pedig lázzal is együtt jár. Járásnál, ülésnél és intenzívebb mozgásnál ezek a panaszok fokozottabbak is lehetnek. Egynapos nőgyógyászati műtét utáni. A probléma kialakulásának oka, hogy a kivezetőcső eltömődik, majd folyadék gyűlik fel éskialakul a cysta. Ha ez baktériumokkal felülfertőződik, fájdalmas gyulladt tályog lesz belőle. A ciszta műtétje altatásban történik. Ekkor a cisztát teljesen eltávolítjuk, a sebet pedig alaposan kitisztítjuk. Tályog esetén megnyitjuk a gyulladást, a tályog falát és a gennyet eltávolítjuk belőle, majd teljesen fertőtlenítjük azt belülről.
A magyar betegeket nem lehet az operáció napján hazaküldeni, mert ezt nem teszik lehetővé sem az otthoni körülményeik, sem az egészségkultúrájuk - kardoskodik az orvosok többsége. Túlzott ez az aggály - riposztoznak az egynapos sebészet ma még kisebbségben lévő hívei, akik szerint a beteget ki kell kérdezni, milyenek az otthoni körülményei, lesz-e mellette valaki, és fel kell világosítani, mi a teendője, ha hazabocsátása után komplikáció jeleit észleli. A tárgyi feltételek nem mondhatók extrémnek: komfortos, fürdőszobás lakás; telefon, amelyen segítséget lehet kérni; esetleg az, hogy a családban legyen egy autó, amellyel szükség esetén orvoshoz szállítható a beteg. Hiába szól mellette érvek sora, Magyarországon nehezen ereszt gyökeret az egynapos műtét intézménye. Egynapos nőgyógyászati muret le chateau. Az egynapos műtét mellett szól, hogy a kórházban töltött időt sokan kínszenvedésnek érzik, ráadásul a gyógyító intézményekben óhatatlanul nagyobb a fertőzésveszély is. Mégis erősen hat a sok évtizedes megszokás, a nemritkán az egészségügyi dolgozók által is erősített nézet, amely szerint nagyobb baj esetén a biztonságos ellátás záloga a hosszú és alapos vizsgálatokkal nehezített kórházi lét.
Méhkaparás, küret: ismeretlen eredetű vérzések esetén ajánlott a nőgyógyászati küret vizsgálat. Ez a beavatkozás egyszerre lehet diagnosztikus célú és terápiás is. Első esetben a nyálkahártyából vett szövetminta révén fény derülhet az esetleges problémákra, illetve kezelés céljával történő küretkor eltávolításra kerül a problémás méhnyálkahártya darab. A műtét helyi érzéstelenítésben, de leginkább altatásban történik. A nőgyógyász orvos a hüvelyt mindenekelőtt fertőtleníti, ezt követően küretkanállal távolítja el a méhnyakcsatorna és a méhtest nyálkahártyáját. Méhnyak kriptoterápia: a kriptoterápia egy fagyasztásos orvosi eljárás. Ennek során a méhnyak beteg szövete megfagy, aminek következtében az adott szövet elhal, elsorvad. Nőgyógyászati Műtétek | KOC. A beavatkozás nem tart tovább, mint néhány perc. A hüvelytükrös feltárás után történik meg a méhnyak problémás területeinek kezelése. Méhnyakműtét: a méhnyak konizációját, azaz kúpkimetszését azokban az esetekben szükséges elvégezni, amikor méhnyakrák szűrés után kérdéses citológiai eredményt kapunk.