Kisgép kölcsönző további megyében
Főoldal Kik vagyunk? Partnereink Partnerprogram
Választékunkat, kapcsolódó aktuális napi információkat és részletes árakat a fenti címből egy kattintással elérhető weboldalunkon találhatnak. Üzenjenek vagy keressenek bennünket további elérhetőségeinken. Imbiss Factory Kft. Telephely:3300 Eger, Nagyváradi út 18. Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 8. 00 - 16:30 h-ig Szombat: 9. 00 - 12. Építőipari gépek kölcsönzése, építőipari gépek bérlése Eger - Arany Oldalak. 00 h-ig A kocsik megtekintéséhez MINDIG előzetes időpont egyeztetés szükséges(munkaidőben)!!! Mobil: +36-30-694-3507 Mobil: +36-20-534-3870 Email:, Ezt a hirdetést 1828 alkalommal nézték meg.
Tudom, jól tudom, hogy Juliára veszett eszed; ki igaz, hogy nálamnál ifjabb, de hozzád bizon sem hívebb, sem tökéletesb, s ha szinte oly ifjú nem vagyok is, mint ő, de rútabbnak ugyan nem tartom azért magamot nálánál én is. Sylvanus: Ó, magas kősziklák, kietlenben nőtt fák, kik nagy szerelmem tüzén Igaz bizonságim vadtok, mert kínjaim tudjátok, szinte mint én, Ki látta éltében, hogy így haljon-vésszen más, mint én, szerelmesén? Echo: Ha Isten azt ádja, lelkem viszont áldja nevét minden időben, S talám meg is ádja, és szívét fordítja hozzám meg szerelemben Vidám Juliának, ki egyike annak, kiknek hazájok a Men. Madách Imre – Wikidézet. Források [ szerkesztés] Hét évszázad magyar versei. Magyar Helikon. Budapest, 1966. Varjas Béla: Balassi verskompozíciói, és Balassi lírai regénye: a Nagyciklus, A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei (Budapest 1982. ) Pirnát Antal: Balassi Bálint poétikája (Balassi Kiadó, Budapest, 1996. ) Külső hivatkozások [ szerkesztés] Bálint összes költeményei [1] Irodalomtörténeti kép- és diafilmgyűjtemény Balassi kötetkompozíciója Irodalomtörténeti Közlemények Szép magyar komédia Balassi Bálint-emlékkard
Kiért dicsérhessen lelkem mindenképpen, Hogy mindenek ellen megtartottál épen, Áldott Isten, hála légyen néked örökké, Ámen. Bocsásd meg Úr Isten Bocsásd meg, Úr Isten, ifjúságomnak vétkét, Sok hitetlenségét, undok fertelmességét, Töröld el rútságát, minden álnokságát, könnyebbíts lelkem terhét! Higgyünk mindörökké igazán csak őbenne, Bűntűl őrizkedjünk, ne távozzunk el tőle, Áldott az ő neve örökké Mennyekbe, ki ma megkegyelmeze. Célia versek [ szerkesztés] Első Cupido, nyiladnak magam vagyok-é csak célül támasztott jele? Szép magyar komédia. Csak az én szívem-é, senki nem egyébé nagy szenednek tűzhelye? Csak az, ő így szóla, s ha bánod, tégy róla, - úgymond -, ha jóm nem kelle. Megadtam magamot, kösd meg bár karomot rabszíjaddal, Cupido, Csak fejemet ne vedd, életemet szenvedd, ne járjak úgy, mint Dido, Ki hogy csalatkozék, tőrben bocsátkozék: segélj, szerelmet szító! Második Reménlett jóm, kincsem, mi örömmel hintsem én ez árva éltemet, Ki csak terajtad áll, s nálad nélkül halál, csak tőled vár kegyelmet, Hogyha útálod azt, ki téged néz s virraszt, s magánál inkább szeret?
Körültünk vagy tíz ellenség,... Hát hiszen csak hadd legyen! Megint te lész a legelső A népek közt - nemzetem! Dicső leszesz és hatalmas Úgy, mint ezerév előtt, Mikor Árpád ősapánk tíz Ellenséget megtörött. Ne mondjátok, hogy elhagyott Volna a mi istenünk; Tudja ő már - ő ne tudná?! -, Hogy mi a természetünk! Tudja, hogy oda se nézünk Egy kutyának, minek is! El se kezdjük, míg ellenség Minden ujjunkon egy nincs! Ránk küldé a mult tavasszal A bolondos rác hadat; Akkor nem mertük bevenni Azokat a sáncokat. Jó mulatóhelyünk volt az A néhai Szenttamás, Ha ott rögtön elromboljuk, Akkor mi lett volna más? Dal a Hazugság-házról – Wikiforrás. Ekkor nem lett vón dicsőség, Elszégyeltük vón magunk, S a kis verésért utóbb nagy Ajándékot is adunk. S annyira megszánjuk őket, Hogy újra fölneveljük, S hizlaljuk csak, hogy erősben Fordulhasson ellenünk!... Soha jobbkor! most javában Zsivioztak: mulattak, Ezrivel raktak minisztert S választák vajdáikat. S egyszer a Perczelünk csak, Mint a mennykő, ott terem, S megmutatja, hogy minálunk Ezután nincs kegyelem!
Ez adja magyarázatát külföldi sikerének, mert ha csak egzotikumot találnak benne, ha sajátos világán és keleti mesélő készségén kívül nem ad semmit az idegeneknek, bizonnyal nem írnak róla annyi melegséggel. Ily gondolatok után lehet megérteni a magyar irodalmat aligha ismerő bécsi kritikust, aki azt írta, hogy Tömörkény az egyetlen igazi magyar író és a többi elbújhat mellette. Ezek a tulajdonságok emelik a dudva módra tenyésző német és osztrák lokális tehetségek, a nyelvjárások és parasztos anekdoták írói fölé. Nyilvánvaló, hogy bármennyire is hozzá volt nőve talajához, túlszárnyalta körét és európai értelemben vált alkotó művésszé. Nem tudott meglenni Szeged nélkül, de viszont Szegednek véletlen szerencséje volt, hogy fiának nevezhette. Ő maga ugyan sohasem ismerte volna ezt el, mégis így van. Nagy szerénysége miatt még azt sem szerette, ha dicsérik és egészen biztos, hogy írásművészetéről sem tartott annyit, mint kortársai. Egyik barátja meséli, hogy mikor egyszer nagyon lelkesen dicsőítgették, elkedvetlenedett, elszomorodott: - Látom, hogy már nem szerettek... minek csináltok ilyen komédiát?
Eme általános vonások és megállapítások után át kellene térni az író témakörére, alakjaira, nyelvére. El kellene mondani, hogy ő a szegedi tanyák költője, a puszták prózaíró Petőfije, írásaiban feledhetetlenül elevenedik meg az alföldi magyar nép temérdek alakja, szokása, lelki tulajdonsága, hibája, erénye; hogy nyelve a nemes, tiszta magyar nyelv. Többen, akik az újságok hasábjain búcsúztatták, így is cselekedtek. Ha a szelíd és szerény író olvashatta volna a dicsérő sorokat, bizonnyal megijed, tiltakozni is próbál, de azután szegedi polgártársával együtt szólva belenyugszik, mert bolondtul meg az úrtól mindent föl kell venni. Magára vette volna azt a felületes megállapítást is, hogy ő népies szépíró, hogy Szeged különlegessége és a népért, mint osztályért lelkesedett. Nekünk azonban nem kell belenyugodni ezekbe a beszédekbe, amelyekre egyébként igen merészen is felelhetünk. Mindaz ugyanis, amit Tömörkény nevével kapcsolatosan hangsúlyozni szokás, éppen olyan mellékes, mint amilyen fontos.