Nyitókép: SITA 2022 januárjában éves szinten 5, 9 ezerrel, 1 millió 712, 9 ezerre csökkent a nyugdíjban részesülők száma az országban. A Szociális Biztosító január végéhez 1 407 000 nyugdíjra jogosult személyt jegyzett Szlovákiában. Ez az előző év adataihoz képest 5300 nyugdíjra jogosulttal kevesebb. Azon személyek száma, akik egyszerre többfajta nyugdíjjárulákra is jogosult, az év első hónapjában 5, 9 ezerrel, 1 millió 712, 9 ezerre csökkent. A nyugdíjasok száma Szlovákiában 2020-ig folyamatosan emelkedett. 2020-ban például 2800 nyugdíjassal volt több mint egy évvel korábban, 2019-ben pedig 12, 8 ezerrel több, mint 2018-ban. A 2018-as növekedés 5, 9 ezer, a 2017-es 14 ezer volt. A kifizetett öregségi nyugdíjak száma ugyanakkor idén januárban éves szinten némileg növekedett. A Szociális Biztosító az év végéhez 1 millió 96, 4 ezer öregségi nyugdíjban részesülő személyt jegyzett, ami az előző évhez képest 2, 2 ezerrel több. A korkedvezményes nyugdíjban részesülők száma 311 fővel 11, 4 ezerrel csökkent.
Azért 150 ezer forintnál húztunk határt, mert ez közelíti az idei átlagnyugdíjat. 2020-ban 142 ezer forint volt az átlagnyugdíj, erre jött rá novemberben a pótlólagos, 1, 2 százalékos, majd idén januártól a költségvetésben becsült infláció alapján a 3 százalékos emelés, így számolva 2021-ben 148 ezer forint körül lehet az átlagnyugdíj. Ez az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb, durván havi 417 euró a jelenlegi árfolyam mellett. A kincstár által megküldött adatokból az látszik, hogy 2017-ben 21, 7 ezer fő, 2019-ben viszont már 48, 7 ezer frissnyugdíjas kapott 150 ezer forint feletti ellátást. 2020-ban viszont némi megtorpanás látszik, a MÁK összesen 29, 9 ezer újonnan megállapított nyugdíjat jelzett havi 150 ezer forint felett. A megtorpanás oka az lehetett, hogy 2020-ban eleve jóval kevesebb új nyugdíjat állapítottak meg, alig több mint 55 ezret az előző évi bő 115 ezer után. Erre a lépcsőzetes nyugdíjemelés 2020-ra eső része a magyarázat, amiatt zuhant be főleg a tavalyi első félévben a frissnyugdíjasok száma – írta meg korábban a Eközben az elmúlt négy évben nem mondható el trendszerű csökkenés a 150 ezer forint alatt megállapított új nyugdíjak számánál, inkább hullámzás volt tapasztalható, és csak tavaly látványosabb a mérséklődés.
2020-ban összességében alig haladta meg a 25 ezret az új, 150 ezer forint alatti nyugdíjak száma, miközben az előző években rendre 50 és 60 ezer feletti volt. Ez persze összefügg azzal, hogy tavaly feleannyi új nyugdíjat állapítottak meg, mint a megelőző évben. A következő ábrán az látszik, hogy 2020-ra azok kerültek többségbe, akiknek 150 ezer forint feletti ellátást állapítottak meg a nyugdíjba vonuláskor. Még beszédesebb a kép, ha a két végletet vetjük össze. Míg az 50 ezer forint alatti új nyugdíjasok száma majdnem az ötödére olvadt, addig az 500 ezer forint felettieké csaknem az ötszörösére emelkedett. Így tavaly már több embernek állapítottak meg félmillió forint feletti nyugdíjat, mint ahánynak 50 ezer forintnál kisebbet. Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy 2017 januárja és 2020 januárja között csökkent az átlag alatti nyugdíjban részesülők aránya, de még mindig ők voltak kicsivel többen tavaly januárban is. A most kapott összesített halálozási adatokból pedig az derül ki, hogy az elhunytak között sokkal több az alacsony nyugdíjú, mint a magasabb ellátást kapó.
2021. 10. 15 16:09 Nyugdíjasok száma Magyarországon - most akkor mennyien is vannak ténylegesen? Hány nyugdíjas van Magyarországon, akikről az állami nyugdíjrendszernek kell gondoskodnia? Az öregségi nyugdíjasok mellett sokan hozzátartozói nyugellátást kapnak, míg szintén tízezrek pedig életkoron alapuló ellátásban részesülnek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján mutatjuk meg az országos helyzetképet. Minden ötödik ember öregségi nyugdíjas 2019 elején a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a lakosság több mint negyedének folyósított nyugdíjat (ezek: öregségi, özvegyi, szülői nyugdíj, árvaellátás), vagy valamilyen egyéb ellátást (ezek: életkoron alapuló ellátások, megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások, egyéb járadékok, járandóságok), 1%-kal kevesebb embernek, mint az előző évben. Ezzel folytatódott az ellátottak számának és népességen belüli arányának lassú csökkenése. A 2, 6 millió ellátottból: - több mint 2 millió 32 ezren öregségi nyugdíjban, - 42 ezren életkoron alapuló ellátásban, - 125 ezren hozzátartozói nyugellátásban, - 315 ezren megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban, - 58 ezren egyéb ellátásban, járandóságban részesültek főellátásként.
A KSH tavaly összesen 139 549 halálesetet regisztrált. A statisztikai hivatal jelentésében azt is írta, hogy tavaly 9946-tal többen haltak meg, mint az előző évben. Mellétéve a kincstár adatait, amely szerint 9368-cal több nyugdíjashalál volt 2020-ban, mint 2019-ben, az látszik, hogy a többlet 94 százalékban nyugdíjasok elhalálozásából adódott. 17 milliárddal kevesebb lehet idén a nyugdíjkiadás Számoltunk egy kicsit, hogy megtudjuk, mit jelenthet a nyugdíjkasszának mindez. 2021-ben 150 ezer forint körüli lehet az átlagnyugdíj (az első félévben kicsit kevesebb, de a júniusi visszamenőleges 0, 6 százalékos nyugdíjkorrekció után elérhette ezt az összeget). Feltételezve, hogy vírus híján több mint 9 ezerrel többen kapnák ma is az ellátást, az átlagos összegű járadékkal kalkulálva megállapítható, hogy a múlt év végén megnövekedett halálozás miatt az idén csaknem 17 milliárd forinttal kevesebb lehet a nyugdíjkiadás. Ez persze csak a töredéke az idei évre a költségvetésben erre a célra tervezett csaknem 3400 milliárd forintos összegnek.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása 2016 év végén komoly módosításokon esett át mind az energiahatékonyságról szóló 2015. törvény, mind annak végrehajtási rendelet. ( A 2015. törvényt az energiahatékonyságról módosította a 2016. évi CXXXVIII. törvény az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról, míg a 122/2015. 2015 évi lvii törvény 2022. (V. 26) Korm. rendeletet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról módosította a 393/2016 (XII. 5) Korm. rendelet az energiahatékonyságól, valamint a megújuló energaforrásból származó villamos energia működési támogatásáról szóló egyes kormányrendeletek módosításáról) A módosítások számos területet érintettek: - A Nemzeti Energetikusi hálózat létrejöttét - Energetikai szakreferensek alkalmazásának előírását - A közintézmények energiahatékonyságának fokozását - Társasági adókedvezmény igénybevételi lehetőségét energiahatékonysági beruházások után. A módosítások nagy része azonnal hatályba lépett a rendelet decemberi megjelenésekor, azonban néhány paragrafus hatályát 2017. július 1-jére tolták ki.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása, ill. a 122/2015. (V. 26. ) Kormányrendelet módosítása szerint azoknak a vállalkozásoknak amelyek tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásuk átlaga meghaladja a: – 400 000 kWh villamos energiát, – 100 000 m3 földgázt vagy – 3 400 GJ hőmennyiséget, akkor egy tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe venniük. A szakreferensi szolgáltatás igénybevételére akkor is szükség van, ha a vállalkozás rendelkezik ISO 50. 001 tanúsítással! 2016. 12. 21-től az energiahatékonyságról szóló 2015. törvény módosításának 21/B. (1) pontja kimondja, hogy a 122/2015. ) Korm. rendelet módosításának 7/A. § (1) pontjában meghatározott (fent részletezett) energiafogyasztású vállalkozásnak (függetlenül attól, hogy KKV vagy nagyvállalat) legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie. 671/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet - Adózóna.hu. Az energetikai szakreferens alkalmazása 2016.
chevron_right 671/2021. (XII. 2. ) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról print Nyomtatás chrome_reader_mode Letöltés PDF formátumban A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az 5. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása - Menerko - Optimális energiamenedzsment. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. törvény (a továbbiakban: Ehat. tv. ) 15. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt energiamegtakarítási kötelezettséget a kötelezett fél 2022. december 31. napjáig teljesítheti.
részvétel éves továbbképzésen részt venni és ötévente szakmai megújító vizsga letétele. Elvárások energetikai szakreferens feladatokat ellátó gazdálkodó szervezet felé: Energetikai szakreferens az a gazdálkodó szervezet lehet, amellyel fent említett természetes személy [ szerkesztés] munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy társasági jogi jogviszonyban áll. 2015 évi lvii törvény változása. A szakreferens alkalmasságának ellenőrzése az őt foglalkoztató szervezet kötelezettsége, A MEKH auditori névjegyzéket vezet, szakreferensi jegyzéket nem, így a biztonság és további gazdasági előnyök érdekében javasolt vagy regisztrált auditort vagy auditori szervezetet megbízni a feladattal. Az energetikai szakreferens feladatai [ szerkesztés] Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. a) figyelemmel kíséri a vállalkozás energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását, b) tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a vállalkozás számára, c) közreműködik a 2015. törvény 22/C.
§ szerinti jelentés elkészítésében, d) részt vesz a vállalkozás alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában. [7] Források [ szerkesztés] 2015. törvény az energiahatékonyságról (rövidítése: Ehat. törvény) 122/2015. (V. 26. ) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról 1/2017. (II. Energetikai audit és tanúsítás - Referenciák. 16. ) MEKH rendelet Az energetikai auditorok és az energetikai auditáló szervezetek adatszolgáltatásáról, valamint a közreműködő szervezetek éves jelentéstételi kötelezettségéről 2/2017. ) MEKH rendelet a nagyvállalatok és az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek energiafelhasználásának mértékére, valamint energiamegtakarítására vonatkozó adatszolgáltatás rendjéről Jegyzetek [ szerkesztés]
Az auditori névjegyzékekbe kerülő személyek és szervezetek a törvény erejénél fogva, kérelem benyújtása nélkül kerülnek a szakreferensi névjegyzékekbe.