Ezek az elérhető adatok azonban nem feltétlenül fedik le a nyugdíjasokat. Ők a fő szabály szerint az év végén legalább 64, 5 évesek voltak, de lehettek fiatalabbak is, ha korhatár előtt mentek nyugdíjba (a nőknek 40 évnyi jogosultsági idő után van erre lehetőségük). A kincstár azt természetesen nem tudja megmondani, hogy a nyugdíjasok közül hány áldozatot szedett a koronavírus, azt azonban nyilvántartja, hogy hány nyugdíj szűnt meg halálozás miatt. Az előző évekkel összevetve ebből következtetni lehet arra, hogy hány nyugdíjas halhatott meg a járvány miatt. Kétszer annyi nyugdíjas halt meg az év végén Míg 2020. január-októberben 77 947 volt a halálozás miatt megszüntetett nyugdíjak száma, addig ez november-decemberrel együtt 104 349-re emelkedett. STADAT – 2.5.21. Nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok, sajátjogú nyugdíjak (2000–). Vagyis a kincstár adatai alapján az év utolsó két hónapjában 26 402 nyugdíjas halt meg, ami az előző tíz hónaphoz viszonyítva havi szinten kis híján duplázódást jelent. 2017 és 2019 között évente 95 ezer körül alakult az elhunyt nyugdíjasok száma, a tavalyi 104 ezres érték ehhez képest is kiugró – hozzávetőleg 9 ezerrel (10 százalékkal) több nyugdíjas halt meg 2020-ban, mint az előző években.
Az utóbbi években összességében mintegy 305 ezren haltak meg azok közül, akiknek kevesebb mint 150 ezer forint volt a havi nyugdíjuk, míg 59 ezren azok közül, akik 150 ezer forint feletti juttatást kaptak. Évekre lebontva ezeket az adatokat azonban ennél árnyaltabb a kép. Évről évre csökkent ugyanis a 150 ezer forint alatti ellátás mellett elhunyt nyugdíjasok száma, 2017 és 2020 között több mint 83 ezer főről bő 62 ezerre. És közben emelkedett az elhunyt, 150 ezer forint feletti nyugdíjasok száma, kicsivel több mint 12 ezerről több mint 15, 5 ezer főre. Nyugdíjasok száma 2020. A két végpontnál ismét markánsabb a különbség, a kisnyugdíjasok közül sokkal többen haltak meg, mint a kiemelkedő nyugdíjúak közül. Persze az 500 ezer forint feletti nyugdíjasok eleve kevesebben voltak. 2019-es adatok szerint csaknem 47 ezren kaptak 50 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, és mindössze 1405-en 500 ezer forint felettit. Azóta nőtt a kiemelkedő nyugdíjat kapók száma, és csökkent a kisnyugdíjasoké, a létszámkülönbség azonban még ma is jelentős lehet.
* 2012 előtt a "Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások" megnevezés volt használatban. Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Magyar Államkincstár. a A biztosításban töltött idejük és járulékfizetésük alapján nyugdíjban részesülők. 2012-től csak az öregség nyugdíj számít saját jogon járó nyugdíjnak. (A szintén ide sorolt rehabilitációs járadékot 2014-ig folyósították. ) A tárgyévet követő januári adatok. b Az adatok nem tartalmazzák a 2002. évi egyszeri 19 ezer Ft-os juttatást, de tartalmazzák 2003-tól a tizenharmadik havi nyugdíj összegét. c Nyugdíjemelés utáni adatok. Nyugdíjasok száma 2010 c'est par içi. Revideált adat © Központi Statisztikai Hivatal, 2011
A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokat összességében 7%-kal kevesebben vették igénybe 2019-ben, mint egy évvel korábban. A nyugdíjkorhatár alattiak közül 229 ezer személy – a rehabilitálhatóság hiánya miatt – rokkantsági ellátást, 28 ezer fő a maximum 3 évig folyósítható rehabilitációs ellátást kapott. Előbbinél 8, utóbbinál 20%-os létszámcsökkenés következett be. A korbetöltött rokkantsági ellátottak száma 7%-kal, 56 ezer főre emelkedett. Nyugdíjasok száma 2010 relatif. Forrás: A nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 62%-át tették ki a nők, akiknek a férfiakéhoz képest magasabb aránya a legtöbb ellátástípusnál megfigyelhető, és különösen kiemelkedik a főellátásként kapott özvegyi nyugdíjak esetében (94%). Az életkoron alapuló ellátásokra, a baleseti és a rokkantsági járadékra, illetve a bányászok egészségkárosodási járadékára a férfiak a nőknél nagyobb arányban váltak jogosulttá.
Értékelés: 19 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A világ egyik legnagyobb civilizációja, az ókori Egyiptom története 5000 éves múltra tekint vissza. Megismerhetjük az emberiség gazdag történelmét, különleges, látványos helyszíneket, személyeket, eseményeket, a fejlődő társadalom feltalálóit, kézműveseket, hősöket és hősnőket, és azt, hogyan befolyásolták a világot, amelyben ma élünk. Az őskor és az ókor világa | Sulinet Tudásbázis. A műsor ismertetése: Joann Fletcher brit történész részletes bizonyítékok egész sorát használja fel, hogy felelevenítse az egyiptomi történelem leghíresebb epizódjait, a piramisok építésétől Tutanhamon temetéséig. A sorozat Egyiptom történelmének hajnalán kezdődik, mikor pár egyszerű nomád az éghajlatváltozás hatására a Nílus partjainál telepedett le. Ahogy társadalmuk egyre fejlődött, egyre szervezettebbé is vált: kormány, írott nyelv, vallás és adórendszer alakult ki, melyeknek köszönhetően létrejött az ókori világ több legnagyobb alkotása is - a gízai piramisok, a karnaki templom és Tutanhamon kincsei.
A piramisok ma A sírrablók és más rongálók az ókorban és a modern időkben egyaránt eltávolították a holttesteket és a temetési cikkeket Egyiptom piramisaiból, és kifosztották a külsejüket is. A sima fehér mészkőburkolatok többségétől megfosztva a Nagy Piramisok már nem érik el eredeti magasságukat. Alig ismerik Egyiptom vörös piramisát: az első tökéletes oldalú építmény régebbi a gízaiaknál - Ezotéria | Femina. Például Khufu csak 451 méter magas. Ennek ellenére emberek milliói folytatják a piramisok évenkénti felfedezését tornyos nagyszerűségük és Egyiptom gazdag és dicsőséges múltjának tartós vonzereje által.
Ókor Középkor Oszmán fennhatóság alatt A 20. század A terület viszonylagos elszigeteltsége és a folyó évenkénti áradásai következtében a Nílus völgyében alakult ki az ókori Egyiptom, az ókor egyik legfejlettebb civilizációja, miután Ménész (egyes forrásokban Mina) Kr. e. 3000 körül egyesítette Alsó- és Fels-Egyiptomot. A birodalom mintegy háromezer évig állt fenn; az utolsó (XXX. ) dinasztia hatalmát a perzsák döntötték meg (Kr. 525). A folyton lázongó tartományt a Kr. 332-ben foglalták el Nagy Sándor csapatai, majd halála után egyik hadvezére, I. Ptolemaiosz Szótér vezetésével ismét függetlenedett. A hellenisztikus Egyiptom központja Alexandria lett, amely az ókor egyik legnagyobb, legpezsgbb kultúrájú városává ntte ki magát. Az ország a Kr. 3. században a Római Köztársaság szövetségesévé és f gabonaellátójává, majd az elkövetkez évszázadok során mindinkább alattvalójává vált. Az egyiptomi piramisok története | Bille. A Ptolemaidák birodalma Kr. 30-ban sznt meg, amikor Augustus elfoglalta, utolsó uralkodója, VII. Kleopátra pedig öngyilkos lett.
Ekkor lépett oda hozzá egy ismeretlen férfi, aki önzetlenül kisegítette, kifizette helyette a vásárolt árut. Jordan persze nem akart az adósa maradni, az utcára kiérve rögtön elszaladt egy pénzkiadó automatához. Mire azonban visszatért a bolthoz, ismeretlen segítője szőrén-szálán eltűnt. Csoda történt? Abban az értelemben mindenképpen, hogy ritkán látni ilyen önzetlenséget. Az autizmusban szenvedő, és a stresszes helyzeteket nem bíró Jordant mégis annyira megviselték a történtek, hogy soha többé nem akarja betenni a lábát egyetlen üzletbe sem. Elmondása szerint ő is azon hátrányos helyzetűek közé tartozik, akiknek a hónap végén választaniuk kell, hogy esznek vagy fűtenek. Egyelőre kölcsönökből és hitelekből meg tudja oldani az életét, a jövő azonban túlságosan is sötétnek tűnik számára. Borítókép: Google Maps
Valahol az emberi és az isteni között úgy gondolták, hogy maguk az istenek választották őket arra, hogy közvetítőiként szolgáljanak a földön. Emiatt mindenki érdeke volt, hogy a király fensége érintetlen maradjon még halála után is, amikor azt hitték, hogy Ozirisz, a halottak istene lesz. Az új fáraó pedig Horus lett, a sólyomisten, aki a napisten, Ra védelmezőjeként szolgált. Tudtad? A piramis és az aposs sima, szögletes oldalai a napsugarakat jelképezik, és úgy lettek kialakítva, hogy segítsék a király és aposs lélek feljutását a mennybe, és csatlakozzanak az istenekhez, különösen Ra napistenhez. Az ókori egyiptomiak úgy vélték, hogy amikor a király meghalt, szellemének egy része (más néven "ka") testével maradt. A szellem megfelelő gondozásához a holttestet mumifikálták, és mindent eltemettek vele, amire a királynak a túlvilágon szüksége lehet, beleértve az arany edényeket, ételeket, bútorokat és egyéb felajánlásokat. A piramisok a halott király kultuszának középpontjába kerültek, amelynek állítólag jóval halála után is folytatódnia kellett.
A termelésben például ekkor terjedt el az eke, a juhtenyésztés. Maguk fejlesztették ki a földek öntözésére szolgáló vízemelő szerkezetet (saduf), de keleti hatásra terjedt el az égetett tégla, a bronzművesség, a ló és a kocsi. (A tevét ekkor még nem használták. ) Ez az egyiptomi harci erőt is növelte, a bronzfegyvereknek és a lovak hajtotta harci kocsiknak is köszönhető, hogy Egyiptom igazi birodalom lett, hatalmát kiterjesztette délre a hatodik zuhatagon túlra, keleten a Vörös-tenger partvidékére, északon pedig Palesztinára és Szíriára. A korszak legismertebb uralkodói Ehnaton (IV. Amenhotep) (Kr. 1377-1358), aki az egyistenhit bevezetésével próbálkozott és II. Ramszesz, aki 65 esztendőn keresztül (Kr. 1289-1224) uralkodott; sok háborút vívott és még több templomot építtetett. A főváros az Újbirodalom idején többnyire Thébában volt. Az Újbirodalom is szétesett, és hiába egyesült később újra egy országgá a Nílus völgye, a régi erős Egyiptom nem jött újra létre. Egyiptomban nem volt vasérc, és részben a vasfegyverek hiánya is magyarázza, hogy nem tudott ellenállni az 1. évezred harcias hódítóinak.
Egyiptom ettl kezdve a Római Birodalom része lett, mint a császárok magánprovinciája; továbbra is kiemelt szerepet játszott Itália és Róma városának gabonaellátásában. A kereszténység a 3. században rohamosan elterjedt a tartományban, és itt bontakozott ki a többek között Remete Szent Pál és Remete Szent Antal nevével fémjelzett remete-, majd a Szent Pakhomiosz által kialakított szerzetesi mozgalom. Egyiptom Kr. u. 395-ben a Keletrómai Birodalom része lett, és az Alexandria központú kopt egyház monofizitizmusából fakadóan számos konfliktus terhelte viszonyát Konstantinápollyal. A Mohamed próféta hirdette iszlám által egyesített arabok Amr ibn al-Ász vezetésével a 640-es években hódították meg a tartományt, melynek az újonnan alapított al-Fusztátot (ma Kairó része) tették meg központjául. Az iszlamizáció és arabosodás csak lassan haladt elre, a helyi keresztény kopt lakosság a középkor végéig megrizte fontosságát az államéletben. Egyiptom az Omajjádok, majd az Abbászidák kalifátusa alatt is megrizte kitüntetett jelentségét, mint a központi bevételek jelents forrása.